Megnyitotta kapuit a Magyar Építészeti Múzeum új kiállítóhelye, a Walter Rózsi-villa.
A múzeumok világnapján költözött be első kiállítóhelyére a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK). Az 1936-ban épült, modern stílusú luxusvillát Fischer József, a modernizmus meghatározó alakja tervezte, statikusa felesége, Pécsi Eszter volt, akiben az első magyarországi diplomás mérnöknőt tisztelhetjük. A villa a Magyar Művészeti Akadémia beruházásában Kokas László építész tervei alapján újult meg a Múzeum számára.
A villa 1936-ban Walter Rózsi operaénekes és családja számára épült a kor modern stílusában, bár a korabeli fotók tanúsága szerint berendezése egész más ízlést tükrözött. 1949-ben államosították, majd a következő hatvan évben a Belügyminisztérium kórháza használta. Felújítása és kiállítóhellyé alakítása 2020-2022 között valósult meg a leendő Építészeti Múzeum kialakításának első lépéseként.
A Walter Rózsi-villa mostantól építészeti kiállításokkal, rendezvényekkel, beszélgetésekkel és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várja az érdeklődőket a VII. kerületi Bajza utca 10. alatt.
  |
Pécsi Eszter és Walter Rózsi mindketten a modern nőideált testesítik meg. Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő Berlinben, tanulmányait pedig a Műegyetemen fejezte be. A diplomát 1920. március 8-án, nőnapon vette át, és szinte rögtön állást kapott egy vasbeton tervezői irodában, ahol találkozott leendő férjével, Fischer József építésszel. Naponta 12-14 órákat dolgozott és autóval járta a várost, Walter Rózsi a kor egyik legkeresettebb operaénekese volt és szeretett dívaként élni. A nagy szalon és az impozáns terek is mind az énekesnő igényeinek megfelelően lettek kialakítva.
A villa egy modern gondolkodású család számára készült, kialakítása mutatja azokat az új igényeket, amelyek a korban megjelentek, és jól reprezentálja, hogy az építészek hogyan igyekeztek ezekre választ adni. Alaprajza mai napig szokásos: a földszintre kerültek azok a helyiségek, amelyeket igyekeztek elrejteni a vendégek szeme elől: a kiszolgáló terek, a konyha, a kamra, és a házmester lakása. Az első emeleti szalon kiemelt helyet és megformálást kapott, itt fogadták a vendégeket. Az épület második emeletére kerültek a privát szféra terei – a hálószoba, a dolgozó, a gyerekszoba, a gardróbok és a fürdőszobák. A nagyméretű ablakok sok természetes fényt engedtek be a reprezentatív terekbe, a szobákból megközelíthető terasz is az egészséges életmódot támogatta. A villában korszerű építőanyagokat és burkolatokat alkalmaztak: ilyen volt például a linóleum, amely nagyon kedvelt anyagnak számított, mert könnyű volt tisztán tartani, fertőtleníteni és nem utolsó sorban megjelenése illett a letisztult terekhez.
  |
A villa bejárati szintjén Kovács Dániel kurátor Fasori históriák című tárlata a villa megszületése és a Városligeti fasor történetét meséli el, az 1800-as évektől egészen napjainkig kalauzolja a látogatót, sorra véve a legfontosabb eseményeket és épületeket.
A villa első és második szintjén a korabeli lakáskultúrát bemutató kiállítás kapott helyet, amely érzékelteti a modern villa hétköznapjait, miközben a tervezőkről és törekvéseikről is képet ad.
  |
A Színtér és Lakótér. Modern lakóházak Magyarországon 1928–1945 című kiállításon Ritoók Pál, Magyaróvári Fanni és Sebestyén Ágnes kurátorok a korszak építészetének jellegzetességeit, azokat az alapfogalmakat mutatják be a villa eredeti adottságait kihasználva, amik mentén az építészek a modernista lakóházakat tervezték. A kiállítás egy teljes évig, 2023 májusáig megtekinthető lesz.
„Gazdag fotó- és dokumentumgyűjteményt őrzünk a két világháború közötti időszakból, ezért nagyon örülünk, hogy épp egy modernista épület ad otthont a múzeumnak” – jegyzi meg Magyaróvári Fanni, a nyitókiállítás egyik kurátora.
Forrás: MÉM-MDK
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
