Amint a járványhelyzet engedi, meg is nyítják az épületrészt a látogatók előtt.
Befejeződött a gyulai Almásy-kastély Stefánia-szárnyának felújítása, jelenleg az épületrész berendezése zajlik; amint a járványhelyzet engedi, meg is nyílik a látogatók előtt – közölte a kastélyt is működtető Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft.
A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont épülete egymáshoz L alakban csatlakozó két szárnyból áll, a főépületből, valamint a kiskastélyszárnyból. A kétmilliárd forintból felújított főszárnyat 2016 márciusában adták át, abban Hétköznapok és ünnepek egy alföldi kastélyban címmel nyílt állandó kiállítás, amelyet már több mint 360 ezren láttak.
A kiskastélyszárny – amelyet időközben Stefánia-szárnyak neveztek el gróf Wenckheim Józsefné Jankovich Stefánia (1814-1878) emléke előtt tisztelegve – belső felújítását 2019 októberében kezdték meg. Az önkormányzat európai uniós forrásból nettó 705 millió forintot nyert el a kivitelezésre, amelyet a megnövekedett építőipari költségek miatt további 250 milliós saját forrással egészített ki.
A beruházás három fő eleme a bálterem és kulturális rendezvénytér, a Gyulai Csemegetár, valamint az Ételtörténeti Bemutatótér és Foglalkoztatóközpont.
„A kastély főépületében a történelmi térsor nem adott lehetőséget rendezvényterem kialakítására, holott a kiállítás megnyitása óta számos alkalommal érkeztek megkeresések bálok, konferenciák, hangversenyek, esküvők megrendezésére” – mondta Görgényi Ernő polgármester.
 A Stefánia-szárny A Stefánia-szárny bálterme |
Az Alföldön egyedülálló értéket képvisel a most kialakított bálterem, amely 19. századi elegáns környezetben, 21. századi hang- és fénytechnikával várja a vendégeket, esküvőknek, báloknak, hangversenyeknek, konferenciáknak biztosítva egyedülálló környezetet. A beruházás részekeként olyan látványkonyha is készült, amelyben főzhetnek is a vendégek szakács iránymutatása mellett. Megismerhetik a 19. századi konyhatechnológiát, emellett a legmodernebb konyhai eszközöket is használhatják, így készíthetnek el tradicionális ételeket – tette hozzá a városvezető.
Fekete-Dombi Ildikó ügyvezető igazgató szavai szerint a Stefánia-szárny szolgáltatásaival új értelmet nyer a látogatóközpont elnevezés. A Csemegetár Gyula és környéke ízvilágát tükröző tájjellegű ételeket, gasztronómiai különlegességeket mutat majd be. Az ételtörténeti bemutatótér főzőtanfolyamok, tematikus vacsorák segítségével tárja fel, milyen ételkülönlegességeket fogyasztottak a nemesek a 17-19. században.
Bár a szárnyat a járvány miatt nem tudták hivatalosan megnyitni, már érkeznek a megkeresések, a foglalások. Az önkormányzat a következő napokban országos kampányban mutatja be a látogatóközpontot a leendő érdeklődőnek. Televíziós szpotok mellett országszerte összesen 34 helyszínén találkozni majd a Stefánia-szárny hirdetésével; emellett hat óriásplakát jelenik meg Romániában is, Arad és Nagyvárad (mindkét város mintegy 75 km-re van autóval) környékén.
Az Almásy-kastély kiskastély-szárnya 1807-re készült el Czigler Antal tervei alapján, eredetileg uradalmi tisztiszárnyként üzemelt. A nemesi család a nagy gazdasági világválság idején elszegényedett, ekkor ide költöztek át a fő épületből, a cselédséget pedig egy új épületben szállásolták el, amely jelenleg szállodaként üzemel a vár szomszédságában.
Jankovich Stefánia a helyi kórház építéséhez gyűjtést szervezve hangversenyt rendezett a kastélyban 1839-ben, amelyen Erkel Ferenc is fellépett. 1849-ben gondoskodott a Gyulára érkező honvédtisztekről. Források igazolják, hogy Damjanich János felesége, Csernovics Emília is a család vendégszeretetét élvezte. 1857-ben vendégül látta Ferenc József császárt és Erzsébet császárnét. 1870-ben ő alakította meg a rendszeresen jótékonykodó Gyulai Nőegyletet, amelynek első elnöke volt.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
