Feszes, elegáns ügyfélszolgálat Kőbányán a Vikár és Lukács Építészstúdió tervezésében.
Amilyen kicsi, olyan izgalmas feladatnak ígérkezett Lukács István, Vikár András és Gál Árpád vezető tervezők számára a Kőbányai Önkormányzat felkérése, hogy egy hagyományos polgári sarokház átalakításával tervezzenek korszerű ügyfélszolgálati központot. A program apránként bővült egészen addig, míg a sarokházhoz csatlakozó foghíjtelek teljes hosszát meg nem töltötte funkcióval.
Már maga a helyszín is érdekes. A hagyományos, egyszintes, zártsorú kőbányai beépítés egyik utolsó képviselője az az utca, ahol a tervezéssel érintett kis épület áll. A százesztendős polgári házak füzére egyetlen foghíjtól eltekintve érintetlenül maradt fenn és szűntelenül dacol az utca túloldalán tornyosuló tízemeletes panelházakkal. A míves épületek sorának megkoronázásaként a sarokházzal szemben áll Lechner Ödön Szent László temploma is.
Az ügyfélszolgálat közönségforgalmi területének legfontosabb, „stratégiai” pontja ez, melynek átláthatósága a koncepcióalkotás alapvető szempontja volt. Kezdetben a régi épület tömegéhez mindössze egy fogadóteret csatlakoztattak volna, ám időközben egyre több iroda és funkció áthelyezésére támadt igény, és e változást lekövetve az épülettömeg is kibővült, ami nemcsak megőrizte a transzparenciát, mint vezérfonalat, de az így kialakítható tágasabb terekben még inkább kiteljesedett. Az újabb funkciók beépítése mellett utóbb a belsőépítészet is csatlakozott a tervezési feladatok sorához. Ennek következtében nemcsak területi, de tartalmi értelemben is gazdagabbá vált a projekt: a mai igényeknek megfelelő komfortos munkahelyeket és közforgalmi területeket tervezett Ignácz Erika belsőépítész, aki a természetes tónusú burkolatok és bútorok között egy-egy telített, derűs és jól felismerhető színnel teremtett hangsúlyokat.
A bővítés egyik komoly értéke az, ahogy az átlátható belső terek és az eklektikus, vertikálisan tagolt házsorba befeszülő tömeg kompromisszumok nélkül illeszkedik egymáshoz. Nemcsak alapul veszi az utca ritmusát az új beépítés homlokzati struktúrája, de még fel is erősíti. A meglévő épület emelt padlószintje és nagy belmagassága lehetővé tette, hogy metszeti kontúrját megtartva az új szárny kétszintessé váljon. Galériás kialakításának köszönhetően nemcsak könnyen áttekinthető, de ez a megoldás a régi szárnnyal is vizuális kapcsolatot létesít. Emeleti területein zárt irodákban zajlik a csendesebb „üzem”, a személyes ügyintézés, amelyekhez egy tágas, angolaknás étkező és egy személyzeti pihenő tartozik.
A ház hajszálpontosan illeszkedik szomszédai kontúrjához. Tartja a párkánymagasságot és a tetőhajlásszöget, illetve a tető síkját – a kialakult hagyományoknak megfelelően – az utcafronton semmilyen kiemelés, de még egy tetősíkba helyezett nyílás sem bontja meg. A meglévő szárny felújítása során a padlásteret irattárrá alakították, így megtarthatták az eredeti tetőfelületet. Hosszan elnyúló tornáccal nyit a kert felé a hátsó fronton a meglévő sarokház. E horizontális elem az új szárnyon is végigfut: mind a földszinten, mind az emeleten kilépési lehetőséget teremt a kert felé. Ez a szerencsés tájolású kis zöld „sziget” a gyerekekkel érkezőknek is védett, pihenő-várakozó területet biztosít, és a mozgásukban korlátozottak akadálymentesen juthatnak el innen az emelt padlószintű régi szárnyhoz.
Időtálló, strapabíró anyagok burkolják a bővítés homlokzati felületeit. Pengevékony, előregyártott vasbeton elemek folytatják a házak sorának ritmusát: egyszerre belesimul és eltér a környezetétől, így teremt sajátos feszültséget maga körül a ház. Az egymáshoz csatlakozó épületek közt csak a kapubeállók jelentenek lélegzetvételnyi szünetet az utcán – az új épület bejáratára Corten acéllemez hívja fel a figyelmet.
Lukács István, Vikár András és Gál Árpád vezető tervezők a szűken vett építészeti problémamegoldás mellett küldetésüknek érzik a megbízóval való kommunikációt is: a szakmai szempontok átadása ennél a munkánál szintén előtérbe került. Ez a kisebb méretű projekt a hosszas tervezés során szívügyükké vált, az együttműködésből pedig településképileg és funkcionálisan is olyan megoldás született, amelyet közös szakmai sikerként könyvelhetnek el.
A cikk nyomtatásban megjelent az OCTOGON magazin 2017/2. 134. számában.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
