Vannak megoldandó problémák, de Koppenhágában már megtalálták a választ.
Nem csak Budapesten, de New Yorkban is sokan álmodoznak arról, hogy egy forró nyári napon fürdőruhára vetkőznek és belegázolnak a csillogó, tiszta vizű folyóba. A valóságban azonban a város folyói jelenleg nem alkalmasak fürdőzésre, melynek fő okai a helytelen csapadékvíz-elvezetés, a problémás szennyvízkezelés és a lakosság hozzáállása. Ennek megváltoztatása egy platformra terelte a lakosságot, a fejlesztőket, a városvezetőket és a környezetvédőket, a jó példa pedig Koppenhágából jöhet.
Tornyok, strandok és árapályos medencék – ezzel a tervvel állt elő még múlt év végén a Two Trees ingatlanfejlesztő cég, amely a fejlesztésével New York egyik vízparti szakaszán lehetővé tenné a fürdőzést. A fejlesztő szerint az épületek és a hozzájuk tervezett zöld felületek igazi interakciót teremtenének a víz és a lakosság között, illetve olyan hullámtörő rendszert is kialakítanának, amely megakadályozná a víz betörését.
Dániából jön a tudás
A fejlesztők szerint New Yorknak nem küzdenie kell a vízzel, hanem egyszerűen új alapokra helyezni a kapcsolatot. A River Street Masterplan két toronyépületet is tartalmaz, amelyet a Bjarke Ingels Group (BIG) tervezett az amerikai cégnek, és amelynek ráadásul abban is van tapasztalata, miképp kell vízpartot rendezni. A kialakításhoz ugyanis a koppenhágai kikötő strandját vennék mintául, amely egykor szennyezett volt és elhanyagolt, most pedig az egyik legnépszerűbb hely, pedig az elején elképzelhetetlennek tűnt, hogy valaha strandolók lepik el a partot. A hatvanas években a lakosok saját szemükkel láthatták a partra sodort elpusztult halakat, a 90-es évek elején pedig még mindig került szennyvíz oda, ahol most az emberek szabadidejükben alámerülnek. Aztán a város elindított egy programot a vízminőség javítása és a víz környezetének helyreállítása érdekében, 2002-ben pedig megnyitották a vizet a strandolók előtt is. Nem meglepetés tehát, hogy a Bjarke Ingels Group amely a koppenhágai strand létrehozásában részt vett, feltűnik most a River Street projektben is. A fejlesztők egyébként abban bíznak, ha egy partszakaszt meg lehet nyitni a strandolók előtt, az más partterületek rekultivációját is elindítaná.
„Nem volt minden sima Koppenhágában sem, a dán lakosok is tétováztak először, hogy merjenek-e fürödni a vízben, vagy sem, ez valószínűleg New York-ban sem lesz másképp – mondta a BIG egyik tervezője, Tony Shiber. Bár New Yorknak sokkal több lakosa van, a kihívások hasonlóak lesznek, mint Koppenhágában.”
Tiszta a víz, de problémákkal
Elméletileg most is lehet úszni az East Riverben, a hatóságok jelentése szerint a város folyói és öblei tisztábbak, mint valaha. Bár a vízpart tele van műanyag flakonokkal, a folyó közepe nagyon tiszta. A város az elmúlt négy évtizedben 45 milliárd dollárt költött a vízminőség javítására, beleértve a szennyvíztisztító létesítmények korszerűsítését és a zöld infrastruktúra telepítését is, miközben a folyót súlyosan szennyező folyóparti gyárak bezártak.
Ez azonban nem elég, mert bőven akadnak problémák is. A környezetvédők szerint az egyik az esővíz, amely magával sodor mindent, amit az utcán talál, az olajtól kezdve a cigarettacsikkig, ugyanabba a hálózatba folyik bele, mint a szennyvíz, túlterheli azt és végül kiszivárog a vizekbe.
Egy hevesebb esőzés után a víz tele lesz baktériumokkal, így akkor a fürdőzés nem éppen ajánlott tevékenység.
A szennyvízcsatorna javításával tehát lesz dolga az elkövetkezendőkben a hatóságoknak, ha valóban a folyóban úszkáló embereket szeretnének látni. Emellett New York betonból épült, amely nem szívja fel a vizet, a szakértők szerint fel kellene hagyni az aszfalt használatával, ha parkolókat építenek - sőt még jobb lenne, ha nem is parkolókkal építenék be a várost, az ereszcsatornák helyett zöld tetőket kell telepíteni, és növelni kell a parkok, zöld területek számát szerte a városban.
A másik probléma a fejekben élő kép a folyókról. Az East Rivert gyakran koszosabbnak tartja a közvélemény, mint a Hudsont, de mindkettő esetében azt gondolják, hogy a folyókban fürdeni halálos, de legalábbis nem életveszélyes tetanusz injekció nélkül.
Még februárban összeül a városvezetés és megvitatja csapadékvízkezelés mostaninál hatékonyabb feltételeit. A környezetvédők szerint esőkerteket kell létrehozni, vagy például a játszótereket kell felszerelni utólagosan olyan anyagokkal, amelyek felszívják a vizet. A helyzetet bonyolítja azonban, hogy a városban található ingatlanok nagy része magántulajdonban van, kérdéses, hogy miképp tudják ösztönözni a tulajdonosokat arra, hogy zöld infrastruktúrát építsenek az ingatlanjaikhoz.
Forrás: New York Curbed
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
