Hogyan lehet progresszív módon újraírni város és tó viszonyát? Városfejlesztési koncepció Svájcból.
A Carlo Ratti Associati (CRA) és a Mobility in Chain (MIC) friss látványterveket mutatott be Lugano vízpartjáról. A cél a város és a tó közötti kapcsolat fejlesztése, innovatív köztéri megoldások segítségével. Ez utóbbiakban nincs is hiány: úszó kerti sziget, új vízi navigációs rendszerek és átkonfigurálható utak, amelyek adaptív módon reagálnak a környezetre.
A tervek a Luganói-tó és a város kapcsolatát többféleképpen erősítenék. A vízpart egy részét a gyalogosok vehetnék birtokukba, ezen kívül olyan dinamikus útrendszert javasolnak, amely a nap különböző időpontjaiban nulla-, egy- vagy kétsávossá alakítható. Mindezt közösségi terek, játszóterek egészítenék ki.
Az innovatív designnal foglalkozó CRA és a közlekedéstervező MIC kollaborációja az infrastruktúrán is megmutatkozik: elekromos járművek, mikromobilitási eszközök, intelligens útjelző-rendszer, ezekre reagáló utcai burkolatok, és mobilitási csomópontok is a terv részét képezik, ahogy a hőelnyelésből tiszta energiát termelő infrastruktúra is.
  |
A tervezők szerint az új technológiák valós időben reagálnak az emberek igényeire, méghozzá mobil- és forgalmi adatok elemzésével, modell-alapú tudományos megközelítéssel. Minderre azért van szükség, mert a jelenlegi városi forgalmi rendben törést okoz a tóparti szakasz. Érthető, hiszen a jelenlegi tópartot még 1863-ban építették ki, Pasquale Lucchini tervei alapján.
A CRA tervei reagálnak a mai igényekre, igazi reszponzív zónává alakítva a tópartot. A város voltaképpen továbbterjed a tóra, hiszen az újonnan tervezett nyilvános szigetet a tervben sétány köti össze a parttal. Az úszó tér közösségi helyeit Lugano biológiai sokszínűségét képviselő kertek övezik.
A vízpart előremutató lehetőségeket kínál egyfajta érzékeny, kísérletező hozzáállásra, amely nem újdonság a CRA számára. Korábbi példa a MIND (Milan Innovation District), a 2015-ös Milánói Világkiállítás volt helyszíne, amelyet a CRA nem véletlenül ún. „urban living lab”-ként, azaz városi élő laboratóriumként ábrázolt, megteremtve egy új típusú publikus teret, közterületekkel, zöldséges kertekkel, irodákkal, kutatóközpontokkal, egyetemi karokkal, és kulturális terekkel, amelyek integrálódnak a városi mezőgazdaság területeibe, és a világ első autonóm mobilitásra tervezett egységébe.
Lugano innovációs elképzelései 2018-ban kezdtek konkretizálódni, amikor az önkormányzat nyilatkozatában az innovációt a városfejlesztés egyik kulcsfontosságú pontjának nevezte. A következő lépés Marco Borradori polgármester reményei szerint egy nyílt pályázat kiírása lehet, hogy a fenti víziókból hamarosan konkrét projekt szülessen.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
