A Museum Hotel Antakya különleges építészeti megoldással karolta fel a területén felárt többezer éves leleteket.
Talán nem túlzás kijelenteni: a legtöbb építtető és fejlesztő számára nem kimondottan jó hír, ha az építési területen régészeti leletekre bukkannak, mert ez évekre elnyújthatja, sőt akár meg is akadályozhatja a fejlesztést. 2009-ben pontosan ebbe a helyzetbe került az Asfuroğlu család, mikor kiderült, hogy az Antakyában – a Törökország és Szíria határán található ókori Antiókhia városában – épülő luxusszállodájuk alatt többezer éves régészeti leletek egész kincsesbányája rejlik.
Miután a területen feltörték a talajt, és kiderült mi is rejtőzik alatta, a teljes négyhektáros telek hirtelen akkora régészeti lelőhellyé változott, amekkora feltárást 1930 óta nem végeztek Törökországban.
A területen egy 200 fős csapat dolgozott 18 hónapon át, és a régészekből és restaurátorokból álló csapat hihetetlen értékekre bukkant a föld alatt:
a világ legnagyobb egy darabból álló mozaikja (ami több mint ezer négyzetméteres és a 4. században alkották) mellett, ép állapotban megtalálták a világ legrégebbi márványszobrát is, ami Erósz görög istent ábrázolja. Emellett fürdők, piazzák maradványai kerültek elő, és felszínre hoztak 35 ezer olyan tárgyat is, melyek az időszámítás előtti harmadik század utáni tizenhárom különböző civilizációból származtak.
Bár a Museum Hotel Antakya megtervezésekor a tulajdonosok eredetileg egy négyszáz szobás szállodát akartak létrehozni, a régészeti feltárások után az Abbasoğlu Group kénytelen volt változtatni a terveken. Az építtető az Emre Arolat Architects (EAA) török építészirodát bízta meg egy olyan luxusszálloda megtervezésével, ami nemcsak körülveszi, de meg is óvja a régészeti lelőhelyet, és amelyben ötvöződik múlt és jelent, régészet és építészet. Így jött létre a 199 szobás, acélvázra épült Museum Hotel Antakya szálloda, aminek aljában a Necmi Asfuroğlu Régészeti Múzeum irányítása alatt működő régészeti park található. A szálloda megalkotásához, az építészek egy olyan acéloszlopkoból és -gerendákból álló vázat készítettek, amely „kikerüli” a leleteket, és a többszintes keretbe helyezték az előregyártott elemekből készült vendégszobákat, éttermet, bárt, lobbyt, melyekből rálátni az alattuk húzódó romokra. Az épület 66 darab, 120 centiméter átmérőjű pilléren áll, melyek egy acélszerkezetben kapcsolódnak össze, és az ezekre helyezett modulokban alakították ki a szobákat és közösségi tereket.
Az épület alapvetően négy részből tevődik össze: a legalsó szint közlekedőrendszere van a legközelebb a szabadtéri múzeum régészeti leleteihez, a második szinten kapott helyet a lobby és az étterem, a harmadik rész szintjeire kerültek az előregyártott modulokból kialakított szobák, a legfelső szintre pedig a spa, a tárgyalók és egy különleges étterem került, melyek pavilonszerűen jelennek meg a fás udvarok között. Az épület rendkívül hatékony passzív szellőzőrendszerrel rendelkezik, ami révén nem volt szükség légkondicionálókra.
Mivel az épületnek nincsen egybefüggő külső homlokzata, a levegő szabadon kering a közlekedők és szobák között. A talajszinten elhelyezett üveg védőfalat pedig úgy tervezték, hogy megóvja a régészeti leleteket az időjárás viszontagságaitól.
A szálloda épületének egyedi, moduláris kialakítása, és az olyan ámulatba ejtő látványosságok, mint a világ legnagyobb antik mozaikburkolata már önmagukban is erősen befolyásolták a szálloda belsőépítészeti kialakítását, amit a török Designist csapata végzett. Bár az ókori mozaik színskálája inspirálta a szálloda belsők színeit, az enterőrökben rengeteg sötétebb, barnás, bézses, narancssárgás és zöldes tónussal találkozhatunk.
Az Ayan Meyan étterem mintegy repülőszőnyegként lebeg a múzeum felett. Az étterem, melynek üveghomlokzatát három oldalról öleli körbe az alatta meghúzódó látvány, tulajdonképpen annyira elkülönül a szállodától, hogy különálló egységgé vált, aminek belső látványát az antakyai fűszerek és ízek inspiráltak: így jöttek létre a fűszereket ábrázoló egyedi panelek és a sötétkék falakat díszítő dísztányér-kompozíciók. A különleges fekete-fehér padlóburkolat szintén egyedi tervezésű, a sötét tónusú tereket, változatos színekkel és mintákkal tették hangulatossá.
A Sixty Six nevű bárban a ritmus és a zenei jelenik meg a designban, ahol a bronz színű bútorok és kiegészítők, valamint a beton falipanelek szögletes formái adják meg a tér mozgalmasságát.
A Balance Spa kialakításánál az ókori város jellegzetességeihez és a térségre jellemző sárgásfehér mészkőhöz nyúltak a tervezők. A mészkő világos árnyalatainak felhasználásával egy rendkívül nyugodt, letisztult teret hoztak létre, melyet csak a fekete színű kiegészítők, a hatszögletű díszítőelemek és a fémből készült elválasztó panelek mozgatnak meg helyenként. A hideg vizes medencék közepére egy szökőkút került, amelynek monoton csobogása az egész fürdő területén kellemes nyugalmat áraszt.
Museum Hotel Antakya
Építészet: EAA – Emre Arolat Architecture
Belsőépítészet: Designist
Tájépítészet: DS Mimerlik
Helyszín: Antakya / Törökország
Terület: 34 000 m2
Építés éve: 2019
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.