Rákérdeztünk a lebegő tető, a körbe üveg koncertterem és a fénykutak működésére.
Elérte legmagasabb pontját a Magyar Zene Háza épületének tartószerkezete, a térszint alatti terekben pedig már előrehaladott állapotban vannak a szerkezetépítési munkák. A bejárás résztvevőit a csigalépcső vette le a lábáról, de az igazi különlegességekről is beszéltek nekünk a szakemberek.
2021 második felében nyílik majd meg a Liget Budapest projekt keretében épülő Magyar Zene Háza. Az egykori Hungexpo irodaházak helyén hiánypótló, komplex zenei központ jön létre: a koncerthelyszín mellett állandó és időszaki kiállításoknak, valamint egy zenepedagógiai központnak is otthont ad majd.
  |
Egyelőre a térszint alatt épülő kiállítási terekben csak a jókora nyersbeton felületek látszódnak, és mint megtudtuk, a zene történetét áttekintő állandó kiállítás mellett az első időszaki tárlat a magyar popzene történetét mutatja be. Az első szint lesz a rendezvénytér, míg a tetőtérbe kerül a zenepedagógiai központ.
Kiemelten fontos szerepet kap az épületben az üveg: a koncertterem „fala” végig üveg lesz, jókora, egyben legyártott üvegtáblákkal, melyek közül a legnagyobbak mintegy 11 méteresek lesznek, és itthon, az orosházi üveggyárban készítik majd őket. Akusztikai szempontból azonban a körbeüveg koncertterem különleges megoldásokat igényel:
a hanghullámokat előbb „felverik” a mennyezetre, ahol hőszigetelő anyag nyeli majd el azokat, így kerülik el a visszaverődéseket.
Mindezt szoftveresen is modellezik, illetve még a terem kialakítása előtt épül majd egy kisebb, 3x3 méteres helyiség is, amiben tesztelik majd a visszaverődéseket. A kész koncertteremben végeznek majd méréseket is, ugyanakkor a finomhangolást hallás alapján végzik majd el a japán Nagata, a világ egyik legjobb akusztikai cégének szakemberei.
  |
Az üveg tehát minden tekintetben kulcsszerepet játszik, így építészeti szempontból is fontos. A Magyar Zene Házát tervező Fujimoto Sou (Fudzsimoto Szu) és a magyar partner, az M-Teampannon „lebegő tetőt” szerkesztett, amit nyilván nem antigravitációval, hanem összhatásban éri el, részben a koncertterem tiszta üveg burkának, részben a könnyed, organikusan hullámzó, áttört fémszerkezetnek köszönhetően.
Egyelőre kevés látszik ebből a helyszínen, a fénykutak például sima lyukak még a tetőn: közel száz lesz majd belőlük, többféle típus, például lesz, amelyik csak egyszerűen lyuk marad, másikon falomb halad majd át, lesz, amelyik egészen a mínusz kettes szintig lemegy, és beengedi a természetes fényt, lesz, amelyik a koncertterem egyes részeit külön is megvilágítja.
„Egy üveg koncertterem önmagában is innovatív megoldás, de az épület belső és külső része fölött lebegő tető is egyedülálló lesz, hiszen egy nagyon különleges környezetet, egy köztes teret hoz majd létre kint és bent között – nyilatkozta az Octogonnak Fujimoto még tavaly nyáron. – (...) a fénykutak, hasonlóan a fák lombjaihoz áteresztik a napfényt az épület belső, föld alatti szintjére is. Ez a megoldás is segíti legfőbb elképzelésünket, azaz a természet és az épített környezet összeolvadását, a harmónia megteremtését.” (...) „Miután a látogatók beléptek az épületbe, továbbra is úgy érezhetik majd, mintha a parkban lennének. (...) Az épület kialakításánál törekedtünk a könnyedségre, légiességre is, éppen ezért a nagyobb teret és belmagasságot igénylő kiállítóteret a föld alatti szinten helyeztük el.”
A fenti megoldásokon kívül érdemes még kiemelni az épület energetikai rendszerét: a szinte zéró emissziós épület fűtését 120 geotermikus talajszonda, hűtését pedig távhűtés biztosítja majd. A zöld megoldásokhoz kapcsolódva hangsúlyozták, hogy a régi Hungexpo lezárt, 10 ezer négyzetméteres területéből a Magyar Zene Háza mintegy 2700-2800 négyzetmétert foglal majd el, a többi használható zöldfelület lesz, amelynek növelése érdekében szűkítik majd az Olof Palme sétányt, mert az „jelenleg nem sétány, hanem egy autósztráda”. A munkálatok végére helyreállítják a Nagyrét eredeti állapotát, amelyre a száz méter mélyen a földbe telepített talajszondák semmilyen hatással nem lesznek.
A Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében lévő Magyar Zene Háza felszín alatti szintjein már a végéhez közeledik a kivitelezés, jelenleg a szakipari munkákat végzik, melyek során beépítik a gépészetet, elektromos rendszereket, gipszkarton elemeket.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
