A fővárosban az I. és az V. kerület, vidéken Veszprém és Eger, az agglomerációban Budaörs és Szentendre vezet.
A külföldön rendszeresen készülő élhetőségi rangsorokhoz hasonlóan az Otthon Centrum összeállította a hazai települések vonatkozó listáját is. A fővárosban a Várnegyed és a Belváros, vidéken Veszprém és Eger, az agglomerációban Budaörs és Szentendre végzett az élen.
Az Otthon Centrum a nemzetközi szakmai trendekhez igazodva negyedszerre készítette el saját élhetőségi rangsorát tavaly év végén. Az elemzésben a 25 ezer főnél népesebb városokat, azok életminőség szempontjából lényeges mutatóit vizsgálták. A rangsort a Várnegyed és a Belváros vezeti, míg vidéken Veszprémben és Egerben a legjobb élni.
„Az ingatlanpiac 2014-ben ért fordulóponthoz, amikor a válság után meredeken emelkedni kezdett a tranzakciószám és ezzel párhuzamosan az ár is, ami a korábbi pangáshoz viszonyítva igen intenzív időszakot jelentett. A piac pörgését elősegítették az alacsony banki kamatok is, így a legjobb hozamot garantáló befektetési formák közé emelkedett az ingatlanvásárlás – elemezte Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója.
A kialakult árak azonban nyárra átlépték a lélektani határt, a piac beesett, augusztusban és szeptemberben az egy évvel korábbi érték felére esett vissza a tranzakciószám. A babaváró támogatási program bevezetése, valamint a szuperállampapír kötvény megjelenése is visszatartotta a befektetési szándékkal piacra lépőket.”
A piaci korrekció jelenleg is tart, de az utolsó negyedéves előrejelzések szerint a tranzakciószám kezd az egy évvel ezelőtti szinthez közelíteni, szögezte le Kosztolánczy. A vezérigazgató szerint ugyan a befektetők kivárnak, és a vevő is kevesebb, ám nekik nagyon komolyak a szándékaik.
Az élhetőségi rangsorban kedvezőbb értékek jellemzik a főváros belső kerületeit, míg kedvezőtlenebbek a kisebb vidéki városokat és egyes külső pesti kerületeket. A fővárosi lista élén az I. és az V. kerület áll 84 és 82 százalékos értékkel. A két kerület a legtöbb mutatóban kiemelkedő, egyedül az odavándorlók népességre vetített számában mondható átlagosnak. Az élmezőnyben a pesti belváros további kerületei következnek (VI., VII., IX., XIII.), valamint a budai kerületek közül a kettő (II. és a XII.) a maguk 61-70 százalékos eredményével.
„A budai és pesti kerületek mutatói eltérnek egymástól, mivel a II. és a XII. kerület értékei a felsőfokú végzettségűek és a foglalkoztatottak arányát tekintve kiemelkedő, míg a belvárosi kerületek (az I. és V. kerület kivételével) elsősorban a vándorlási mutató és a munkába járás időtartama alapján került az élmezőnybe”
– jegyezte meg Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.
A vidéki települések tekintetében Veszprém (amely 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa lesz) és Eger értékei a legjobbak (67-61 százalék), ennek elsődleges oka, hogy az itt élők jutnak be leghamarabb a munkahelyükre (a teljes mintához képest 96-99 százalékos eredményt értek el ebben). A régióközpontok nagyon hasonlóan szerepeltek: Székesfehérvár és Pécs értékétől (55 százalék) alig maradt el Győr és Szeged (54 százalék), illetve Debrecen (53 százalék). Egyedül Miskolc mutatója volt kicsit gyengébb (49 százalék). A megyei jogú városok többsége 46-55 százalékos eredményt ért el, amivel a középmezőnyben helyezkednek el. Tavalyi felméréshez hasonlóan a megyei jogú városok között idén is Hódmezővásárhely és Érd szerepelt a leggyengébben (46 százalék).
A kutatás kitért az agglomeráció településeire is, ahol Budaörs és Szentendre értékei a legjobbak (57-55 százalék), ami a középmezőny elejére sorolta a két várost. A két település az idevándorlók számában emelkedett ki a többi város és kerület közül, igazolva a korábbi adatokat, miszerint az elmúlt években a legnagyobb vándorlási nyereséget Pest megye fővároshoz közeli települései érték el.
„Az emberek a magasabb életminőséget kínáló környezetért hajlandók többet fizetni, ennek következtében az ingatlanárak a jobb körülményeket biztosító városokban magasabbak, és ezekben a városokban a vándorlási mérleg is pozitív”
– elemezte a felmérés adatait Soóki-Tóth, aki elmondta: amennyiben az Otthon Centrum életminőség mutatóinál kialakult rangsort összevetjük a KSH által publikált használt társasházi téglalakások fajlagos árának átlagértékeivel, akkor két, majdnem megegyező rangsort kapunk. Ez arról árulkodik, hogy az ingatlanárakra komoly hatással vannak az életminőségi mutatók. A főváros belső, és budai kerületeinek a lakásárai a legmagasabbak. Az I., II., az V., és a XII. kerületek nem csak a kiválasztott életminőség-mutatók szempontjából kiválóak, hanem ezzel összefüggésben a legdrágább kerületek is.
A felmérés figyelembe vette többek között a foglalkoztatottság, az egészségügyi ellátás, az oktatás mutatóit, a szórakozási lehetőségeket és a munkába járásra fordított időt is.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
