A hírt a fertődi Esterházy-kastélyban tartott Mőcsényi Mihály Kertművészeti és Kerttörténeti Műhely és Konferencián jelentették be.
Megalakult a Magyar Kertörökség Alapítvány – jelentették be a fertődi Esterházy-kastélyban három napon át zajló Mőcsényi Mihály Kertművészeti és Kerttörténeti Műhely és Konferenciasorozat nemzetközi konferenciáján. A civil szakmai ernyőszervezet célja a hazai és a Kárpát-medencei kertörökség megőrzésének és fenntarthatóságának elősegítése.
Hazánkban csaknem kétezer olyan kert van, amelyeket történeti szempontból – természeti, műemléki, kertépítészeti értékeik alapján – jelentősnek ítélnek a szakemberek. Történeti kertjeink azon túl, hogy természeti, művészeti, műemléki értékek együttes megtartóhelyei, egyben kertkultúránk többszáz éves örökségének őrzői. A Kárpát-medencében egykor több száz történeti kert volt. A XX. század második felében azonban a kertek egy része visszafordíthatatlan károsodást szenvedett, némelyikük pedig végleg elpusztult. Más részük megmaradt ugyan, de elvadult, vagy az átgondolatlan telepítések miatt elvesztette eredeti karakterét – foglalta össze a jelenlegi állapotokat az Eszterháza Központ közleménye a Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) megalakulása után.
Az MKA egy szakmai civil ernyőszervezet, amely azzal a céllal jött létre, hogy felvállalva kertörökségünk régi adósságait, kiegészítse, összekösse és segítse az örökségvédelemben aktív, meglévő szervezetek tevékenységét. Ennek érdekében az MKA összefogja és átlátja a teljes magyar kertörökség kutatására, kezelésére és fejlesztésére vonatkozó kezdeményezéseket, ezek bonyolításában kezdeményező és aktív szerepet vállal oly módon, hogy új programokat, pályázatokat szervez a kertörökség megőrzésének védelmében. Célkitűzéseinek megvalósítása érdekében – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – a gazdasági és társadalmi szereplőket bevonja a kertörökség támogatásába. Az alapítvány nemcsak segíti, de tevékenységével aktívan is részt vesz a magyar kertörökség adatbázisának fejlesztésében.
Jelenleg hazánkban nincs elfogadott, jóváhagyott kastélykert vagy kertörökség lista. A több évtizede folyó kutatások eredményeképpen mintegy 1900 hazai kertről vannak információk és ezek közül mintegy 400 tekinthető nemzetközi vagy országos szempontból is kiemelt fontosságúnak.
A hazai kertvagyon mintegy 1100 település területén helyezkedik el, becsült nagysága mintegy 660 km², érzékeltetve a nagyságát, hozzávetőleg 690 Margit-szigetnyi nagyságú terület. A legértékesebbnek számító 408 történeti kert döntő többsége (58%) állami tulajdonú. A történeti kertek hosszútávú megőrzésének egyik alapfeltétele a kertek védettség alá helyezése, ezért az MKA részt vesz a kertörökség védelmét elősegítő jogi szabályozások fejlesztésében, előkészítésében, kezdeményezi az arra érdemes helyszínek védettségét.
Történeti kertek klímaadaptációja
Az MKA nemcsak a magyar kertörökség megújulásában vállal vezető szerepet, de részt vesz a kertörökség fenntartásának és fenntarthatóságának kidolgozásában és támogatásában, egyúttal kezdeményezi a történeti kertek klímaadaptációjának kutatását, a biodiverzitás, a hagyományos fenntartási módok meghonosítását is.
A szervezet küldetésének tekinti, hogy növelje a történeti kertek természeti és művészeti értékeinek megbecsültségét, megóvásának társadalmi támogatottságát. Ennek érdekében kiemelt hangsúlyt fektet a kertörökség oktatására (óvoda- közoktatás - felsőoktatás - felnőttoktatás - életen át tartó tanulás), ezt koordinálja, támogatja. Részben hazai, részben nemzetközi példák alapján kidolgozza és meghonosítja a kertörökséghez kapcsolódó önkéntességet, bekapcsolva a nemzetközi önkéntes programokba. Úgy látják, hazánkban is reneszánszát éli a kertkultúra, ami „örvendetes tény”. Ezt felerősítendő az MKA is minden fórumon és formában népszerűsíteni és társadalmasítani kívánja kertörökségünket. Szakmai és a nagyobb publikum számára kiadványok, könyvek, népszerűsítő publikációk létrejöttét és megjelentetését segíti, kiállításokat, rendezvényeket szervez.
Jöhet a kertturizmus
A fejlett kertkultúrával rendelkező országokban egyre népszerűbb a kertturizmus. E turisztikai ágazat fejlődésének köszönhetően a műemlékek mellett egyre többen keresik fel a történeti kerteket, parkokat, botanikus kerteket. Az MKA az ágazati szereplőkkel közösen részt vesz a hazai kertturizmus fellendítésében, támogatja és népszerűsíti a megvalósult „jó gyakorlatot” bemutató helyszíneket.
Azon túl, hogy a Magyar Kertörökség Alapítvány Magyarországi szinten összefogja a kertörökség ügyét, azt nemzetközi szinten is képviseli: bekapcsolódik a nemzetközi kertörökség-védelembe, és abban meghatározó szerepre törekszik. Ennek első és jelentős állomása, hogy a Magyar Kertörökség Alapítvány és az Esterházy-kastélykert (Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont) felvételt nyert idén ősszel az Európai Tanács alá tartozó European Route of Historic Gardens (ERHG) szervezetébe, a Hannoverben megrendezett konferencia és igazgatói tanács ülésén.
A Magyar Kertörökség Alapítvány kuratóriumának tagjai:
Elnök: Dr. Herczeg Ágnes tájépítész, kerttörténész, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet professzora, a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda alapítója
Főtitkár: Dr. Dévényi Gergely környezetvédelmi szakjogász
Burkus Tamás alapító, üzletember
Vincze Attila tájépítész, a Magyar Tájépítészek Szövetsége elnöke
Dr. Fekete Albert tájépítész, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet igazgatója
Kieselbach Tamás művészettörténész, műkereskedő
Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök
Dr. Szikra Éva tájépítész, kerttörténész, elnök, ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Kerttörténeti Szakbizottsága
Dr. Rosivall László orvos, Széchenyi- és KIA-díjas egyetemi tanár, intézetvezető, Semmelweis Egyetem Kórélettani Intézet
Vály Judit vezérigazgató, MKB-Euroleasing Zrt.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
