Hollandiában már a valóságban is állnak a bankókra megálmodott hidak.
Az euró bevezetésekor szándékosan nem valós építményekkel illusztrálták a bankjegyeket. Mára viszont ez a kitétel nem igaz, miután a holland Robin Stam megtervezte a fiktív hidakat a valóságban is, Spijkenisse városkában.
Az euró-designnal februárban foglalkoztunk érintőlegesen az amerikai dollár esztétikai konzervativizmusát, és annak különböző aspektusait, megjelenési formáit taglaló cikkünkben. Akkor a tengerentúli valuta megjelenését összehasonlítottunk más, világszerte meghatározó pénzekével, és idéztük Kathleen McNamara Mindennapi politika Európában című tanulmányát, amelyben azt vizsgálta, az EU hogyan használ szimbólumokat – köztük az eurón lévőket – a tekintélye megszilárdításához.
Miután az euró nemzetközi valuta, a bankjegyeinek tükrözniük kell az EU centralizáló, racionalizáló szándékát – de olyan unalmasan, hogy lehetőleg észre se vegyük. A bankjegyek szükségszerűen az őket létrehozó politikai projektek kivetülései is. McNamara szerint azért szerepelnek az eurókon „absztrakt hidak és ablakok” felismerhető nemzeti szimbólumok helyett, mert az EU inkább „kiegészíteni akarja a helyi identitásokat, nem pedig versenyezni velük”.
Prózaibb oka is van azonban a képzeletbeli hidaknak: amikor bevezették a bankjegyeket, összesen hétféle papírpénz került forgalomba: 5, 10, 20, 50, 100 és 500 eurós, így nem lehetett őket az eurozóna egy-egy tagállamához rendelni. Ezért aztán az európai kultúrtörténet hét különböző korszakát jelenítik meg: klasszikus antikvitás, római kor, gótika, reneszánsz, barokk és rokokó, acél- és üvegépítészet, kortárs építészet. Az eurókat az osztrák Robert Kalina tervezte – aki később többek közt azeri és szír pénzt is tervezett.
Bár a fenti okokból eleinte fiktív hidak szerepeltek a naponta milliók által használt bankókon, ez egy ideje már nem igaz: biciklisták és gyalogosok naponta használhatják őket a hetvenezer lakosú dél-hollandiai Spijkenisse városban. A megvalósítás Robin Stam ötlete volt, a hidak pedig a Het Land nevű új lakónegyedhez vezetnek.
Mind a hét hidat pontosan modellezték a bankjegyeik alapján, az építéshez festett betont használtak, a megvalósításhoz azonban előbb még meg kellett szerezni az Európai Központi Bank jóváhagyását, amit írásban meg is kaptak. Igazából viszont a jövőben lesznek érdekesek a hidak, amikor a készpénz végképp a múlté lesz, így a valóságos hidak egy többszörös fikciónak állítanak majd emléket.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
