Megnyílt Magyarország első gyógyulásközpontú hotelje, a Melea

Exkluzív képgalériával mutatjuk be a sárvári Melea Hotelt, amely a nyugodtan elvonulni vágyók új hazai célpontja lehet.

• Szöveg: Bán Dávid
• Fotó: Bujnovszky Tamás
• Olvasási idő: …

Az építész és a belsőépítész csapat végig kitartó közös váltófutásában megvalósult sárvári Melea – The Health Concept szállodába megérkező feltöltődni, gyógyulni vágyó vendégek egy keleti ihletésű, a természettel összhangot találó, közben az otthon melegét idéző térélménnyel találkoznak. Írásunkat a 190-es, 2024/2-es lapszámunkból közöljük, a cikk végén a teljes képgalériával.

Egy korábban Magyarországon még teljesen ismeretlen, de Kelet-Európában sem annyira elterjedt – Nyugat-Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában viszont annál inkább – szállodatípus jelent meg Sárváron, amely nem csak a teljes kikapcsolódásról, pihenésről, hanem a regenerálódásról, a holisztikus életmód-orvoslásról szól. Nem is igazán szállodáról, talán inkább egyfajta, „resort”-ról, beszélhetünk, ahol a megérkező vendéget – akik leginkább a folyamatos stressznek, a kiégés veszélyének kitett felsővezetőkből kerülnek ki – egy szakértő medical-spa csapat várja.

Az első állapotfelmérés után az épületben eltöltendő időszakra – amely legalább négynapos ott tartózkodást jelent – mindenre kiterjedő kúrát, terápiát írnak elő neki, személyre szabott kezelésekkel, mozgásprogramokkal és étkezéssel. Távozáskor pedig a szakértő orvossal folytatott záró konzultáción vesz részt, amely hosszútávú célja az egészségesebb életmód kialakítására való ösztönzés és az ebben történő támogatásnyújtás.

A beruházó ezzel a modellel kereste meg a Lean Tech Mérnökiroda építész-, valamint a Kroki Stúdió belsőépítész csapatát, azt kérve, hogy Sárváron teremtsék meg ezt a kevés előképpel rendelkező medical koncepciójú, a tudatos feltöltődést kínáló központot. Az alapvetés, a teljes filozófia persze nagyban meghatározta az építészeti és belsőépítészeti kialakítást is. Az építésre szánt terület Sárvár főutcájától egy kicsit távolabb, a városi kórház és a tórendszer közötti csendes, korábban elhagyatott részen terült el.

Közvetlen szomszédságában idilli csónakázótó és sétautak, valóban elzárt minden komolyabb zajforrástól és nyüzsgéstől. Az építtető külön kívánsága volt, hogy a 34 000 négyzetméteres, parkszerű telek nagy része a beruházás után is egybefüggő zölden maradjon, az általában megszokott túlépítés helyett itt kifejezetten szerény beépítési mutatót szeretett volna megvalósítani. Éppen ezért a telek szélére került a 4000 négyzetméteres alapterületű, egy határozott tömbből álló szállodaépület, így a zöld térség valóban egy jelentős összefüggő területet alkothatott.

A zöld területnek a szálloda filozófiájában játszott kiemelt szerepére az is jellemző, hogy épp a kert kialakítása volt az első lépés, azzal számolva, hogy nyitásra már egy jobban kifejlődött növényzet várja a vendégeket. A kert legfőbb sétányát a zen buddhizmusból ismert és a teljes szállodakoncepcióban többször felbukkanó felszabadulás pillanatát szimbolizáló enszó kör – egy olyan kör, amelyet szabad kézzel, egy toll- vagy ecsetvonással szabadon húznak meg – által ihletve rajzolták fel, de emellett számos kisebb-nagyobb rekreációs pontot is kialakítottak, így például a mezítlábas ösvényt, Japán-kertet, Zen-kertet, egy rendkívül hangulatos és kellemes beszélgetésekre invitáló kültéri tűzrakóhelyet, vagy az egyszerű betonívekből felhúzott pavilont szabadtéri mozizáshoz.

A szállodaépület egyfajta ékszerdobozként fogadja és marasztalja a vendégeket. Ugyanis – a megszokott koncepciókkal szemben – itt a vendég általában egyedül érkezik és visszavonulásra, gyógyulásra, csendes feltöltődésre vágyik, a hétköznapi feszültségektől, vagy akár a gyerekzsivajtól is távol, az itt töltött időszakban lehetőség szerint nem lép kapcsolatba a külvilággal, az épületen és a kerten belül mindent megkap, amire szüksége van. Ez az alapkoncepció pedig nagyban meghatározta az építészeti és belsőépítészeti tervezést, amelyek szerencsés módon együtt és egymásra építve, jó összhangban, egy közös gondolkodás mentén tudtak kifejlődni.

Minden vendég egy személyre szabott testi, lelki és spirituális programon megy végig a megfelelő szakértőgárda segítségével, amelyet hatékonyan támogat a keleti inspirációkból eredő belsőépítészeti koncepció, segítve az egyént a gyógyulási és életmódváltási folyamatban. Az építészeti és belsőépítészeti keretet is az határozta meg, hogy a vendégek itt az átlagos szállodákhoz képest otthonosabb, befogadóbb világban találják magukat, akik akár a szobájukban is kellemesen töltenek el a megszokottnál több időt, de a közösségi terekben is megtalálják a nekik megfelelő hangulatút, akár kisebb találkozópontokra, vagy a visszahúzódásra alkalmas terekre lelhetnek. A terek a biztonságosságra, kényelemre, meghittségre, intimitásra, emberléptékűségre törekszenek.

Maga az épület a megérkezés irányából zárt hatású, mészkővel burkolt, de a kert felé már hatalmas üvegfelületekkel megnyíló földszinti tömbön nyugszik. A szobákat és lakosztályokat magába foglaló három emelet egységes kialakítású, amin már a főleg a fahatású lamellák által sugárzott meleg hatások az uralkodóak. A szállodához megérkező vendég – megjegyzendő, hogy még a parkolóban is igyekeztek a zöldfelületeket növelni, ezért a burkolat helyett speciális gyeprács terül el – egy robusztus faajtón keresztül léphet be a belső térbe.

A mindkét oldalán trópusi faburkolatú főbejáraton már megjelenik a mandalát idéző határozott körmotívum, amely később bent és a kertben is több helyen visszaköszön. A feltárulkozó belső tér máris az épület túloldali kertjébe vezeti a tekintetet, a természet a hatalmas üvegfelületeken keresztül áramlik a lobbiba, ezt a hatást tovább erősíti a padlón elterülő vízhártya, a számos fafelület, vagy akár a kandalló kőtömbje: egy térben jelenik meg a tűz, a víz, a fa, a kő.

A kő és fa, mint a kemény, durva és a puha, meleg kettőssége a külső homlokzattól kezdve a belső terekig mindenhol jelen van az épületben. A természet mellett az ember az épület főszereplője, aki nem csak látványként éli meg a teret, hanem érzékszervein keresztül a multiszenzorális megtapasztalás élményében részesül. Egy filozófiai értelemben vett atmoszférát kap a vendég, ahol a tér állandó interakcióba lép vele, ő maga is alakítója annak. „Gernot Böhme német filozófus szerint az atmoszféra nem más, mint a behangolt tér” – vallja erről a Kroki Stúdió csapata. Éppen ezért ők nem terek tervezésére, hanem elképzelt szituációk megteremtésére törekedtek.

A sokszínű, de alapvetően a melegségre törekvő terekben végigvonul az anyagok kettőssége – sok puha, párnázott felület, látványos textil oldja fel például a kezelők előterét, valamint áll kontrasztban a hosszú betonpulttal. Az épület külső megjelenésének szinte kizárólagos szögletességével szemben bent sok az ív, a lekerekítés, az ingerek lecsendesítését szolgáló forma.

A wellness részlegben a tágas medencetér mellett több intim, az elvonulásra alkalmas teret találunk: a mészkőburkolatú falak a zuhanyzókat és a kert felé egyébként üvegfallal megnyíló szaunákat rejtik, a lágyságot a nyugágyak mellett leomló függönyök is erősítik. Míg a tágas terek a további nyitott hatásra törekszenek – maga a medencetér üvegfalban és kiúszóban végződik, lamellás álmennyezete pedig a gépészetet engedi láttatni –, addig a szűk terek inkább az intimitásra törekszenek, ezáltal egyfajta állandó pulzálás alakul ki a térben.

A földszinti rész ellentétes szárnyában helyezték el az éttermet és egy multifunkcionális termet. A könnyű, majdhogynem mobil elemekkel tagolt étterem szintén együtt él a környező természettel, amit a hatalmas üvegtáblák behoznak a térbe – a kertben jól fejlett bonsaira látunk –, az elválasztóelemek is leginkább fából készültek. Az emeleteken a vendégszobák és lakosztályok szintén ezt a tendenciát követik: meleg színek, otthonosság, helyenként kontrasztok. Mindegyik terasszal és nagy üvegfelülettel nyit a természet felé, a szobák pedig a belső üvegfallal szinte egybeolvadnak a fürdőkkel, amit egyedi osztású burkolat zár. Itt is megjelennek az alapmotívumok, leginkább maga a kör.

A nyerseség és a természet köszön vissza a közösségi terekben elhelyezett szoborszerűen zárványos, kiválogatott kőtömbökkel, amelyek személyesen lettek kiválasztva a kőbányából. Ezek mind egyfajta talált tárgyként viselkednek, akárcsak a kandalló felett elhelyezett megrepedt fatömb is, amiben egy aranykarika állítja meg a repedést, szimbolizálva ezzel a gyógyulást. A Kroki Stúdió és a LumoConcept által kidolgozott egyedi világítások jól emelik ki a rejtett szegleteket, értelmet adnak a tömböknek, térelemeknek, erőteljesen meghatározzák a teret.

További képek a galériában!