Megnyitják-e a ciprusi szellemvárost?

Varószia 46 éve a törökök benyomulásával elvesztette üdülőparadicsom jellegét.

• Szöveg: TCS
• Olvasási idő: …

A felosztott Ciprus török és ciprusi képviselői nemrég Varósziában (Varosha), az „eltörölt városban” tanácskoztak arról, hogy 46 év után újra megnyitnák a jobb sorsra érdemes, mára romvárossá silányodott egykori üdülőparadicsomot. Az ok éppen a turizmus, a politikusok gazdasági hasznot remélnének a megnyitásból, és létezik egy civilekből álló mozgalom is, amely öko-várossá alakítaná a várost.

A felosztott Ciprus 

Ciprust 1974-ben megszállta a török hadsereg arra való hivatkozással, hogy megvédjék a török kisebbséget a folyamatos atrocitásoktól. A szigeten élő görög állampolgárok a török fél expanziós törekvéseként azonosították a beavatkozást. A konfliktus következtében a területet felosztották, a görög ciprusiak délen, a török ​​kolónia pedig a sziget északi részén él.

Az elmúlt évtizedekben számos béketeremtő kísérletet indítottak, ezek mind kudarcot vallottak, a tengerben lévő olaj- és földgáz lelőhelyek felfedezése még bonyolultabbá tette a tárgyalásokat, de nem is volt igazi törekvés a rendezésre, befagytak az álláspontok.

Kifejezetten Varósziára 1984-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 550/1984 számú határozatában kimondta, hogy nem tartja elfogadhatónak, ha az elhagyatott várost nem az eredeti lakóival népesítik be, és felszólított arra, hogy helyezzék a területet az ENSZ irányítása alá. Fuat Oktay török alelnök a városban tett mostani látogatása kapcsán arról beszélt, hogy nem maradhat tovább rendezetlenül a város helyzete, megnyitása előnyt jelentene a turizmus, a gazdaság és a kereskedelem számára is. Sokan kételkednek abban, hogy ez egy valós szándék-e, vagy inkább hergelésre alkalmas politikai stratégia, esetleg mindkettő, de tény, hogy a terület rendezetlensége egy hatalmas seb Ciprus testén.

Varószia, Richard Burton kedvenc nyaralóhelye

Az 1970-es évek elején Ciprus Famagusta régiója volt az első számú turisztikai célpont az országban. Az egyre növekvő turistaszámnak köszönhetően sorra nőttek ki a földből a sokemeletes épületek, Varószia városát a gazdagok és szépek előszeretettel látogatták, visszatérő vendég volt Richard Burton, Brigitte Bardot és Elizabeth Taylor is. Hotelek, bárok, éttermek és éjszakai klubok – minden a jólétről tanúskodott, Ciprus riviérájának is nevezték.

A török invázió előtt a városnak 39 000 lakója volt, de egy csapásra szellemvárossá változott, amikor a török hadsereg 1974-ben megszállta és lezárta. A turisták nem jöttek többet, az itt élők pedig elmenekültek abban a hitben, hogy ha a feszültség enyhül, visszatérnek. A lakosok azonban soha nem térhettek vissza otthonaikba, a város kerítéssel elzárt katonai terület lett, az ENSZ tisztségviselőin és a török katonákon kívül senki nem léphetett be. Először 2003-ban enyhültek a korlátozások, a ciprusiak először ekkor léphették át a Ciprusi Köztársaságot kettéosztó tűzszüneti „zöld vonalat”.

Voltak, akik korábban illegálisan is bejutottak a területre és elképesztő dolgokról számoltak be: egy autókereskedésben még mindig ott voltak az 1974-es modellek, a próbababákon a hetvenes évek ruhakölteményei, az asztalokon pedig kávéscsészék úgy, ahogy ott hagyták őket. A terület állapota mostanra teljesen leromlott, benőtte a gaz, és elvittek vagy elloptak mindent a városból, ami mozdítható volt. 

Civil törekvés a terület rendezésére

Vasia Markides, egy görög-ciprusi, ma már Amerikában élő hölgy, akinek az édesanyja az üdülőhelyen nőtt fel, így különösen a szívén viseli a terület sorsát. Létrehozta a Famagusta Ecocity Mozgalmat, és mellékelt hozzá egy tervet (Famagusta Ecocity Project), amelyben öko-várossá alakítaná a mostanra infrastruktúra szempontjából is teljesen lepusztult régiót. Markides kemény kritikát fogalmazott meg a világ vezetőinek hozzáállásával kapcsolatban, szerinte Ciprus, benne Famagustával, nem része egyetlen európai képviselő politikai napirendjének sem, de más országénak sem, egyszerűen nem érdekli őket Ciprus. Így hát egyedül maradtak, egyedül kell megoldást keresniük a város rendezésére.

Életre hívott egy a területről származó, görög és török ciprusiakból álló csapatot, akikkel azon dolgozik, hogy egy fenntartható várost hozzanak létre a mostani szellemvárosból, amely egyben biztosítja a lakosság békés együttélését is. 

Véleményünk szerint a Famagusta Ecocity Project a béke és a fenntarthatóság felé vezető út lehetne egy problémás térségben, valamint a kereskedelem, a turizmus és a beruházások mágnese. A projekt terveit 2014-ben mutatta be Markides, első lépésben az oktatásra és tájékoztatásra koncentrálnak, valamint arra, hogy minél több ciprusihoz eljusson a mozgalom híre, és csatlakozzanak hozzá. Lefolytattak egy sikeres Kickstarter kampányt, hogy összeszedjék a szükséges pénzt egy tájékoztató filmhez, amelyben mindkét oldalról megszólaltatnak embereket, a szellemváros mellett élőket, azokat, akik elhagyni kényszerültek otthonaikat, diplomatákat, szállodatulajdonosokat. Emellett mindenkit szeretnének bevonni egy közös párbeszédbe Famagusta jövőjével kapcsolatban.

Hogy miképp folytatódik Varószia félbeszakadt története, senki nem tudja, abban azonban mindenki biztos, hogy ha az Észak-Ciprusi Török Köztársaság egyedül szeretné rendbe rakni a területet, abba a görög fél biztosan nem fog beleegyezni, és ismét messzire kerül bármilyen megállapodás, beleértve a sziget egyesítésének esélyét is. James Ker-Lindsay, a London School of Economics ciprusi szakértője elmondta, kizárt, hogy a törökök egyoldalúan megkezdjék a fejlesztéseket, bármennyire is szeretnék rátenni a kezüket a tengeri erőforrásokra. A közgazdász szerint nyilvánvaló, hogy azért tartották évtizedekig lezárva a várost, hogy adott esetben felhasználhassák egy jó alkupozíció kicsikarására.