A Bem téri ásatás félidejében számoltak be eddigi eredményeikről a régészek.
A Bem téren folytatott feltárás félidejében Papp Adrienn ásatásvezető régész és Nagy Alexandra római koros régész írt az eddigi eredményekről a összefoglalót a Műemlékem.hu oldalon.
A Bem tér mellett nagy felületű városi ásatásról készült írásból kiderül, a régészek számára egyrészt azért roppant érdekes ez a terület, mert az úgynevezett történeti városmag része, ami azt jelenti, hogy itt már a középkorban és a római korban is város állt, amelynek sok-sok tárgyi emléke mellett épületei is előkerülhetnek. Másik fontos jellemzője ennek a feltárásnak, hogy egy városi ásatáshoz képest nagyon nagy területen, több, mint hétezer négyzetméteren folyhat kutatás, ami igen ritka Budapesten.
A Kr. u. 89-ben létesült óbudai (Flórián téri) legiotábor mindenki által ismert. Azonban már Kr. u. 50 körül a tartomány belseje felől vezető és a Duna menti hadiút találkozásánál, a mai Vízivárosban is állomásozott egy helyőrség. Egyik lehetőségként a Fő utca – Csalogány utca kereszteződésében, másikként a Bem tér környékén kell keresnünk a föld-fa szerkezetű palánktábort. Építési idejére vonatkozó eddigi bizonyítékaink csapattörténeti adatok, az egységek katonai sírkövei és a korszakra jellemző nagy mennyiségű lelet.
A segédcsapatok tábora (castellum) kisebb alapterületű, mint egy legiotábor, de változó kiterjedésű. Az erőd körüli védműrendszer részét képezte a palánkfal a kapukkal és tornyokkal, valamint a V keresztmetszetű, mély árkok. A Bem téri ásatáson eddig két, egymás mellett futó árkot sikerült a régészeknek feltárni, így nagy valószínűséggel megtalálták a tábort, de az árkok mindkét oldalán kerültek elő 1. századi faépítmények alapárkai és oszlophelyei. Ez természetes, hiszen a tábor körül a katonák hozzátartozói, kereskedők, iparosok által lakott település alakult ki itt is. A jelenlegi kérdés tehát az, hogy valóban egy 1. századi erődítményben, s ha igen, annak északi vagy déli oldalán, vagy az azt övező telepen folyik-e az ásatást.
További feladat, hogy kiderítsék, valóban a táborhoz vagy a tábort körülvevő civil településhez tartozó árkokat találták-e meg. Ennek eldöntésében a palánkfal maradványai, vagy azok hiánya, illetve az árkok bekanyarodása nyújthatna segítséget. Egyelőre úgy tűnik, hogy az árkok déli oldalán leégett palánkfalhoz hasonlító objektumokat találtak. A leletanyag későbbi kiértékelése adja majd az alapját annak is, hogy a két árok biztosan egykorú-e, ami a tábor elméletet erősíti.
A Bem téren a nagymértékű középkori, török kori, újkori bolygatottság miatt sajnos egyelőre csak a római kori házak alapozásának alsó kősorait találták meg. Azonban így is igen gazdag leletanyag került elő a rétegekből, gödrökből: mintegy 200 darab érmet, több száz láda kerámia edénytöredéket (köztük számos import darabbal), üvegedényeket, egyéb fémtárgyakat, konyhai hulladékként eldobott állatcsontokat. Jelentős mennyiségű a mindennapi élet apró használati tárgyainak, például ruhakapcsoló tűk, hajtűk, ékszerek (egy arany fülbevaló is), bronz csengő, övveretek, ládikaveretek, kulcsok, zárak száma is. Az 1. századi tábor időszakából származik több lószerszám veret, valamint számos, a vezető tisztek, gazdagabb lakosok számára importált bor, olívaolaj, halkészítmények vagy egzotikus gyümölcsök szállítására szolgáló edény, illetve asztali díszedény. A település a Kr. u. 3. század második felében megszűnt, erre az épületek falai közé ásott 3–4. századi római sírok és a 4. századi leletek hiánya is utal.
A cikk szerzői a terület későbbi történetéről is beszámolnak írásukban a Műemlékem.hu oldalon. A területen jelenleg a Radetczky-laktanya épületének átalalítása zajlik, melyről korábban itt írtunk bővebben.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
