Mert van komplexebb, ambiciózusabb küldetés is, mondja Szemerey Samu.
Szemerey Samu építészmérnök, a Kortárs Építészeti Központ egyik alapítója, aki az épített környezet, a technológiai innováció és a kreatív iparágak metszéspontjában dolgozik. E többszörös küldetéséről készített vele interjút a Dear Society magazin.
Szemerey a városi fenntarthatóság alakításával kapcsolatban a műszaki megoldások rendkívül dinamikus fejlődéséről beszélt, ami egyre jobb feltételeket nyújt a fenntartható épületek tervezésére és megvalósítására.
„Egyre több hozzá az eszköz, építőanyag, folyamat, és minél inkább ilyen megoldásokban gondolkoznak az építészek, annál fenntarthatóbbak az építmények.
De ez a megúszós válasz. Szerintem ennél van komplexebb, ambiciózusabb küldetés is.
Hiszen egyrészt lehet ez szellemi feladat is, a fenntarthatóság kritériumainak, gyakorlatának és az építészeti következményeinek mélyebb átgondolása. Ez azt jelenti, hogy akár az épületek programjában, esztétikájában, építészeti nyelvhasználatban, terek megfogalmazásában is meg tud jelenni a fenntarthatóság. Nem csak addig terjed ez a folyamat, hogy okos szellőzőrendszert vagy passzív fűtőrendszert tervezünk egy házra. Illetve az is lehet egy misszió az építészek számára, hogy saját tervezői praxisukból kilépve támogassák adott esetben a megrendelőket, beruházókat. Formáljanak az ő hozzáállásukon is, hogy egy beruházás alapjaiban megjelenhessenek a fenntartható elemek. Ugyanezt természetesen városfejlesztési területeken is lehet képviselni.”
Külföldön, itthon
Az építészmérnök szerint külföldön sokszor „a középületek a legfenntarthatóbb, leginnovatívabb zöld épületek”, mert „sok országban a közpénzből épülő beruházásoknak nem is kell feltétlenül megtérülniük. Fontosabb, hogy példát mutassanak a társadalomnak és a beruházóknak.”
Itthon sem ismeretlen a fenntartható építészet, de elsősorban az irodapiac tette alapelvárássá. „Már nagyon kevés olyan felsőkategóriás irodaház van, amelyik ne lenne minősített és magasan fenntartható épület. Egyszerűen nem lehet eladni olyan beruházásokat, ahol ezek a feltételek nem teljesülnek. (...)
A lakáspiacon mindez már kevésbé érzékelhető. Ott a prémium kategóriás épületeknél szintén megjelent a fenntarthatóság, de sokszor még csak greenwashing jelleggel vagy műszaki érdekességként, nem pedig alapelvárásként.
Arra viszont még kevesebb figyelem kerül, hogy hol épülnek a lakások vagy az irodák, hogyan integrálódnak, vagy mennyire fenntarthatóan kapcsolódnak a városi közlekedésbe és a város működésébe.”
KÉK projektek, örökségvédelem
Szemerey beszélt a KÉK alapításkori, 15 évvel ezelőtti küldetéséről, és a közben megtett útról, illetve a KÉK-nek a városi fenntartható fejlődésért tett lépéseiről is. Említette a Budapest100 programot, a Csepel Művek ipari örökségének innovációs lehetőségeit és a közösségi kerteket is.
Végül az örökségvédelemmel kapcsolatban elmondta, hogy „ahol van egy jól kezelhető örökség, ott felesleges folyton új dolgokat építeni. A meglévő vagyon továbbfejlesztése mindenképpen takarékosabb és fenntarthatóbb. A bontás és építés rendkívüli környezetterheléssel jár, továbbá nagyon nagy erőforrásokat emészt fel. Továbbá ennek van egy absztraktabb megközelítése is, hiszen
az örökség egy sok generáción felhalmozott tudás. Ez pedig erőforrás, amit sokkal kifizetődőbb hasznosítani, mint lecserélni, hiszen az tudásvesztéssel jár. Hosszú távon pedig sokkal jobban lehet ezekből építkezni annál, mintha mindig újrakezdenénk mindent.”
A teljes interjút itt olvashatjátok.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
