Szakmai beszélgetés Rákosrendező jövőjéről
Rákosrendező forró téma. Az egy percig sem kétséges, hogy a belvárostól nem túl távoli, nagy kiterjedésű rozsdaterület hasznosítás után kiált, a kérdés csak az, hogy mi legyen ennek a módja. A hirtelen megjelent arab befektető felbukkanása sokakban ébresztett aggodalmat. A MÉSZ és a MUT által szervezett vitaesten a szakmai szempontok kerülnek előtérbe.
Rákosrendező a rozsdaövezeti fejlesztés egyik első számú célpontja. A rozsdazónának tekinthető területek fejlesztésének prioritásával kapcsolatban a Főváros és az Állam elvben egyetért, az első projektek már az előkészítés fázisában vannak. Rákosrendezőre az elmúlt években számtalan javaslat készült, 2019-ben a Főváros már elkészített egy fejlesztési tanulmánytervet a szóban forgó területre. Az azóta már megszüntetett Budapesti Fejlesztési Központ 2021-ben terveket készíttetet a Kormány döntése és finanszírozása alapján a Rákosrendező vasútállomás feletti híd, illetve a nagy kapacitású parkolóházak megépítésére, illetve a terület közlekedési kapcsolatainak rendezésére.
Abban mindenki egyetért, hogy a területtel kezdeni kell valamit, de míg a Főváros egyértelműen elzárkózik az ide álmodott felhőkarcolókkal telepöttyögetett luxusnegyedtől, melyet a sajtó mini-dubajnak, Lázár János miniszter maxi-dubajnak nevezett, addig a napvilágot látott hírek szerint a Magyar Állam másféle tárgyalásokat folytat, amelyről meglepő módon a Főváros is csak a sajtóból értesült. Rákosrendező helyén új városnegyedet fejlesztenének arab befektetők, a területet nemzetközi szerződés biztosítaná az Egyesült Arab Emirátusok számára, a közcélú fejlesztéseket a Magyar Állam vállalná a szerződésben. A Kormány rövid határidővel társadalmi egyeztetésre bocsátotta a nemzetközi szerződés tervezetét, ami felkavarta az indulatokat, elsősorban a magasházak ügyében. Pedig a vitában ez talán a legkevésbé fontos kérdés, még éptészeti szempontból sem ennek kellene a prímet vinnie. Általánosságban jó lenne már leszokni arról, hogy a közbeszédben és gyakran a szakmai sajtóban is formai oldalról közelítünk az éptészet végeredményéhez. Minden esetben – így Rákosrendező kapcsán is – sokkal fontosabb az építés célja, hosszútávú fenntarthatósága, társadalmi hasznossága.
Az nem kérdés, hogy egy arab befektetőnek megéri-e Budapesten toronyházakat emelni, de számunkra az elsődleges szempont az, hogy mit profitál ebből a város, a környék, milyen funkciók kerülnek az adott területre, az hogyan integrálódik Budapest egészébe, milyen közlekedési és infrastrukturális fejlesztések biztosítják majd, hogy a projekt hosszú távon értelmet nyerjen. Ehhez képest a tornyok magassága elenyészik. Az egyetlen megvalósult példa, a Buda-part a MOL-toronnyal sajnos nem ad okot bizakodásra: zsúfolt negyed született egy se nem magas se nem szép óriással a közepén, számottevő közlekedési kapcsolat nélkül a belváros felé. Az, hogy a főváros vezetésével a kormány nem egyeztetett előzetesen a szerződéstervezetről, szintén nem tűnik jó előjelnek. Hatalmas lehetőség előtt áll Budapest, nagy pénzeket felemésztő projektről van szó, amelyben értelmes, kompromisszumos megoldásra van szükség. Ilyen értelemben reagált a szerződéstervezetre Vitézy Dávid, a megszüntetett BFK volt igazgatója is. A Magyar Éptőművészek Szövetsége és a Magyar Urbanisztikai Társaság rendezvényén pedig a budapesti főépítész és a BFVT ügyvezetője fejtik ki álláspontjukat. Megindokolják, hogy miért ódzkodik Budapest vezetése az ide álmodott felhőkarcolóktól, és válaszolnak szakmai szempontból az érdeklődők kérdéseire. Felkészülés gyanánt érdemes elolvasni Zsuppán András alapos cikkét a kívánatos emberléptékű fejlesztésről a Válasz Online oldalán.
Meghívott előadók: Albrecht Ute, a BFVT Kft ügyvezetője; Erő Zoltán, Budapest főépítésze
Helyszín: MÉSZ székház Kós Károly terme (1088 Budapest, Ötpacsirta utca 2.)
Az eseményen való részvétel, kredit pont kiadása nélkül ingyenes, és bárki számára nyilvános, előzetes regisztráció nem szükséges.
A részvételért, az adminisztrációs költségek (1000,- Ft) ellenében 1 kredit pontot lehet kapni.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
