Az európai vezetők nemcsak az építészeti, de a mentalitásbeli megújulást is várják tőle.
Pár héttel ezelőtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a koronavírus-járvány okozta károk rendezésére megalkotott helyreállítási terv részeként új Bauhaus iskolát hoznak létre. A cél az építészet megújítása, melynek keretében fenntarthatóbb épületeket kell tervezni és kell egy közös platform, ahol a szakemberek együtt tudnak dolgozni. A döntéshozók azonban ennél többet is remélnek az új intézménytől: segítsen megszüntetni az Európai Uniót jellemző törésvonalak legalább egy részét.
Egy évszázaddal ezelőtt a Bauhaus iskola olyan művészeket és építészeket hozott össze, mint Paul Klee, Lilly Reich és Mies van der Rohe. Közös jellemzőjük volt, hogy mindannyian megkérdőjelezték a hagyományos építészeti trendeket és modernista elképzeléseik révén átformálták a nyugati városképet. Az Európai Unió ugyanezt várja most a szakmától, úgy gondolják, hogy egy alkotói tér létrehozása segíthet a fenntartható épületek felé történő elmozdulásban.
Ez az elképzelés az év elején megfogalmazott Európai Zöld Megállapodásban is szerepel. Az Európai Unió célja, hogy 2050-re Európa karbonsemleges legyen, ehhez pedig szükséges egy újfajta szemlélet az építészeti tervezésben és az építőiparban. A Bizottság ütemterve szerint évente a kontinens épületeinek 2%-át kell korszerűsíteni, ennek mikéntjéről még folynak az egyeztetések.
Az európai vezetők nyilatkozataiból azonban kiderült még valami: az új Bauhaus iskolának nemcsak az otthonainkra nézve lehet nagy hatása, de azt is várják tőle, hogy az építészeten túlmutatóan közös eszményképet adjon az Európai Uniónak, amelynek renoméját az elmúlt évek eseményei jócskán megtépázták és sokan szkeptikusak a jövőjét illetően.
Nem véletlen tehát, hogy egy évvel a Bauhaus megalapításának 100. évfordulója után Európa korifeusai a Bauhaus "márkát" használnák újító elképzeléseik megvalósításához. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke egy nyilatkozatában a Bauhaus-t egyfajta „demokratizálódási és emancipációs mozgalomként” írta le, amelyet szerinte hiába akartak elpusztítani a hatalomra kerülő autokraták, a Bauhaus ellenállt az időnek és az erőszakos beavatkozásnak is. Hiába pecsételte le az intézményt 1933-ban a Gestapó, a mozgalmat nem tudta megtörni. Ezért is lenne szimbolikus egy új Bauhaus iskola: nemcsak a közös építészeti gondolkodást segítené elő, de azt is igazolhatná, hogy Európa elpusztíthatatlan.
Az új iskola működését illetően teljesen más lenne, mint nagy elődje. A Bauhaus nemcsak egy egyszerű iskola volt, hanem a különféle kánonok és elméletek egyfajta olvasztótégelye is. Az iskola gyárszerű megjelenése ellenére is egyfajta inkubátorház volt, semmiképpen sem egy üzem monoton gyártószalagokkal. Szakpolitikai befolyása azonban szinte egyáltalán nem volt. Miután az iskola 1925-ben Weimarból Dessauba költözött, a tantestület megpróbált politika-alakító lenni, de ez nem sikerült neki. A két világháború közötti időszakban Németország súlyos lakhatási problémákkal küzdött, amelyet állami szintű lakásépítéssel kívántak orvosolni. Az iskolában folytak kísérletek arra vonatkozóan, miképp lehetne becsempészni a modernizmust a lakásépítési programba, de a döntéshozók nem tartottak igényt az elképzeléseikre.
Az új iskolában azonban teljesen máshogy lenne: az európai vezetők a szakemberek ötletei alapján gondolnák újra Európát.
Két tippet ehhez már von der Leyen is adott. Az iskola bejelentéséről szóló sajtótájékoztatóján szót emelt a fa építőanyagként való mihamarabbi alkalmazása mellett és javasolta azt is, hogy a mesterséges intelligencia bevonásával tegyék környezetbaráttá az épületeket. Mindezt úgy, hogy tekintettel vannak az adott európai ország társadalmi és természeti viszonyaira is. Nagy hangsúlyt helyeznének a kutatásra és az újfajta technológiák elterjesztésére.
Vannak, aki úgy tartják, hogy az építészet olyan, mint 100 évvel ezelőtt volt, jobb építőanyagok vannak persze, de nem történt meg az igazi paradigmaváltás, ők abban reménykednek, hogy az iskola majd elhozza ezt is. A részleteket várhatóan október közepén tudjuk majd meg, ekkorra ígérte a Bizottság.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
