Paradigmaváltás a tervezésben.
Idén áprilisban, a régióban elsők között szerezte meg a LIMA Design Kft. a BSI, a Brit Szabványügyi Intézet ISO 19650 BIM szabvány minősítését. Az épületeket a teljes életciklusukon keresztül – az első koncepcionális gondolat megszületésétől egészen a bontásig- végigkísérő Building Information Modelling módszertan az építőipar digitalizációját jelenti. A BIM-re való áttérés egy ahhoz hasonlítható paradigmaváltás, mint amikor a csőtollal történő kézi rajzolásról a tervezők áttértek a CAD szoftverekre. A BIM tervezés-módszertani irányelvek összessége, egy újfajta információmenedzsment.
Sokan azt gondolják, hogy már akkor BIM módszert használnak, ha 3D modellt építenek, ez azonban nincs így. Az alap valóban a háromdimenziós modellezés, de ez még önmagában nem BIM. A betűszó legfontosabb része, a dolog lényege, az I betű, az információ.
A BIM tervezés-módszertani irányelvek összessége, egy újfajta információmenedzsment. A lényege, hogy a felépített 3D modellt feltöltik adatokkal, metaadatokkal, információkkal, és ezáltal válik szerves egésszé.
Lényegében a tervezett épület digitális ikertestvérét készítik el, az angol nyelvű szakirodalom is gyakran használja a „digital twin” kifejezést. A kézzelfogható építőelemek mellett a modellben tárolják az összes, a megvalósításhoz és az üzemeltetéshez szükséges információt. A hagyományos metódushoz képest maga az információ nem sokban változik, ma is ugyanazokra az adatokra van szükség egy épület felépítéséhez vagy üzemeltetéséhez, mégis óriási különbség, ahogyan ezeket kezelik, tárolják, illetve használják. Eddig a rajzi dokumentációból építkeztek, amitől teljesen függetlenül kezelték az ehhez kapcsolódó mennyiségi adatokat, vagy például a berendezéseknek az üzemeltetésnél fontos garancia adatait. Így, ha valami változott, a kapcsolódó információkat manuálisan külön-külön módosítani kellett. Ezzel szemben a BIM módszert alkalmazva, ha például eltolnak a modellben egy falat, ennek megfelelően az összes kapcsolódó rajzi dokumentáció automatikusan módosulni fog. Nem rajzolnak külön alaprajzokat, metszeteket, homlokzatokat, hanem mindent a modellből származtatnak, ezzel kiküszöbölik az emberi tévedés lehetőségét. Sokkal pontosabb geometriai adatokat és átgondoltabb eredményt kapnak, mint például a korábban bizonyos helyeken felvett néhány metszettel, amelyek sok mindenre nem adtak rálátást, így „vakfoltok” alakulhattak ki.
A változások manuális kezelése nemcsak hibaforrás lehet, de lassú is, nagy az időigénye és ebből adódóan a költségvonzata. A BIM-mel a munkafolyamatok hatékonyabbá válnak. Kevesebb helyszíni művezetésre van szükség, mivel a kivitelező egy teljesen kidolgozott tervet kap, így már nem nagyon merülnek fel kérdések. Megkönnyíti a műszaki előkészítést is, ezekből a modellekből gyorsan, igen pontos mennyiségeket lehet lekérni. A másik előnye az, hogy készíthetőek ütközés vizsgálatok. A LIMA Design Kft.-től nem megy ki olyan terv, amely műszakilag releváns ütközést tartalmazna, például egy gépészeti, légtechnikai vezeték nem mehet át egy vasbeton gerendán. A hagyományos módszernél, ha egy ilyen ütközés véletlenül a tervellenőrzés során sem derül ki, akkor ez a kivitelezésnél hatalmas időkiesést és jelentős pénzügyi veszteséget jelent. A kivitelezők rengeteget tudnak abból profitálni, hogy sokkal jobb minőségű terveket kapnak.
A BIM igen hasznos a döntéstámogatásban is. Már korai fázisban nagyon fontos kérdésekre választ adhat, mennyiségeket, az ütemezésre vonatkozó információt lehet belőle kinyerni. A BIM-ből legnagyobb mértékben az üzemeltetés tud profitálni, de jelenleg a facility management ezt még nem igazán ismerte fel, sem itthon, sem külföldön.
Durván számolva elmondhatjuk, hogy ha egy épület költségeiből körülbelül 5 egységet jelent a tervezés, akkor a kivitelezésre 100, az üzemeltetésre pedig ötszáz vagy akár ezer egységnyi költség jut, tehát a megtakarítás is az Facility Management területén lehetne a legnagyobb.
Ahhoz, hogy egy jó BIM modellt adjanak, a projekt korai fázisában, a koncepcióterv, illetve az engedélyezési terv időszakában valóban sokkal több munkát kell befektetni. Patrick MacLeamy-nek (építész, a MacLeamy hatékonysági görbék megalkotója) van egy szemléletes grafikonja arról, hogy minél előrehaladottabb állapotba kerül egy projekt, a módosítások lehetősége annál inkább csökken, a költségük pedig növekszik. Így a kezdeti időszakban érdemes mindent nagyon jól kidolgozni. A hagyományos munkafolyamathoz képest tehát eltolódnak a súlypontok, minél korábban kell minél több munkát beletenni a projektbe, hogy a kiviteli tervfázis során már egy teljesen átgondolt terv álljon a rendelkezésünkre.
Logikusan a nagyobb projekteknél hozhatja a legnagyobb hasznot a BIM tervezés, ugyanakkor már egy családi ház léptékében is megéri. A LIMA Design Kft. minden projektje BIM szemlélettel készül, és bár alapvetően nagyléptékű projektek generáltervezésével foglalkoznak, ami alól csupán néhány prémiumkategóriás villaépület kivétel, de a módszertanok, elvek minden léptékben azonosak:
„Minden azon múlik hogy jól meghatározott céljaink legyenek a BIM-mel, és ezek eléréséhez kidolgozott, olajozottan működő munkafolyamatokon keresztül vezessen az út. Ebben az esetben még családi ház léptékben is nagyot profitálhatunk.”
A BIM minden szakágat érint a LIMA-nál, mindenki ezzel a módszerrel dolgozik, az építészeken kívül a belsőépítészek, statikusok, az épületgépészek, épületvillamossági tervezők, sőt még a tájépítészek is. Ez utóbbi területnek a BIM-be integrálására még nemzetközi szinten sincs nagyon rá példa, így valóban előremutatónak tekinthető. A BIM módszertan ugyanis a tájépítészetnél is számtalan előnyt kínál, kezdve a parametrikus geometriák könnyű dokumentálhatóságától, a növénykiültetési tervekhez kapcsolódó egyszerű, gyors, automatizált mennyiségkigyűjtésen át egészen a fák védelme érdekében a modellezett gyökérzónák ütköztetéséig más szakági munkarészekkel, például közműtervekkel.
Már a 2010-es évek második felétől foglalkoznak BIM-mel, ez egy folyamat volt, amit felgyorsítottak a kecskeméti Neumann János Egyetem Campusának tervezésénél szerzett tapasztalatok, azóta teljes mértékben ezt a módszert használják. Ma már magas szinten mozognak ezen a területen, ennek egyik bizonyítéka a napokban megszerzett BSI minősítés (Brit Szabványügyi Intézet ISO 19650 BIM szabvány), ami nemzetközi vonatkozásban is igazolja, hogy a cég képes BIM tervezési projekteket elvégezni. A régióban elsők között sikerült ez a LIMA Design Kft.-nek, amelynek jelenleg több mint hatvan projekjte fut párhuzamosan, például a Bayer Construct új, sóskúti irodaházának tervezése – ehhez készült a cikkben szereplő látványterv is. Az pedig ezek után nem is kérdés, hogy a Karlócán tervezett 90 szobás business hotel is BIM elvek mentén születik majd meg.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
