Skardelli György Ybl Miklós-díjas építész, az új Puskás Ferenc Stadion vezető tervezője a Sport TV-ben beszélt a létesítményről.

Skardelli György, Ybl Miklós-díjas építész, az új Puskás Ferenc Stadion vezető tervezője volt a Sport TV vendégeként a régi Népstadionról, az új aréna tervezési folyamatairól, és arról is beszélt, hogy mind a 67 215 székből a teljes küzdőteret látni lehet majd olyan feltételek mellett, ahogyan azt az Európai- és a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség előírja. A küzdőtér láthatóságát ért kritikákat nagyon bántónak, nagyon félreértelmezettnek és picit rosszindulatúnak tartja. 

Skardelli György a beszélgetős műsor elején elárulta: nagyon szerette a régi épületet, ahová mindig igyekezett minél korábban megérkezni. Az új aréna tervezésénél fontos szempont volt, hogy a régi stadion szerves részévé vált a budapesti látképnek, olyannyira, hogy azt gondolta, akkor ad az ember jó építészeti választ, ha ez a XXI. századi létesítmény valamilyen szinten megidézi azt. Nem az volt a célja, hogy megőrizze a múltat, hanem azt, hogy ne törlődjön ki a régi stadion képe a városképből egyszer és mindenkorra.

„Nem tudok ilyen jellegű épületről, ami teljesen új, és a XXI. századi igényeket célozza meg, és mégis valamilyen értelemben visszaidézi az elődjét. Mi ezt próbáltuk megtenni” – nyilatkozta az építész.

A régi stadiont is a cégüknél (KÖZTI – Középülettervező Zrt.) tervezték, Ifj. Dávid Károly volt a tervező. Azon gondolkodtak, mit tudnak vele kezdeni. Abban biztosak voltak, hogy a felső lelátó szerkezete megromlott. A régi pilonokat először meg szerették volna őrizni, de egy statikai vizsgálat során kiderült, hogy azok is rossz állapotban vannak, hét évet jósoltak nekik. Ezért el kellett őket bontani, de hasonlókat építettek, csak sokkal erősebbeket, hiszen ezek a tetőszerkezetet is hordják.

Szóba került, hogy a hírek szerint vannak olyan helyek a stadionon belül, ahonnan nem lehet tökéltesen látni az eseményeket. „Ez tegnap jutott a fülembe, és rendkívüli módon elkeserített. A mi stadionunk olyan, hogy minden áldott székből, mind a 67 215 székből a teljes küzdőteret lehet látni, és olyan feltételek mellett lehet látni, ahogyan azt az UEFA és a FIFA előírja számunkra. Ez egy alapvetően nagyon fontos dolog, de emellett vannak más előírások is ezektől a nemzetközi szervezetektől, amik a biztonságot szolgálják. Például az, hogy a 25 foknál meredekebb lelátón minden sorba be kell tennünk korlátot, a különböző arénatöltőkbe, lépcsőkhöz mindenhova be kell tenni korlátot, mert tömeges érkezés és távozás van, és a biztonság mindent megelőz. Nyilvánvaló, hogy ezek a korlátok belelóghatnak bizonyos látószögekbe, ez kivédhetetlen.

A világon nincs olyan stadion ebben a méretben és ezzel a felszereltségi fokozattal, ahol ez nem jelentkezik, de erre azt mondani, hogy nem lehet látni a küzdőteret, ez nagyon bántó, és nagyon félreértelmezett, mondhatnám azt is, hogy egy picit rosszindulatú is” – panaszkodott Skardelli.

A tervező számára olyan kedves az épület, hogy nem is tud kiemelni egyetlen részt, ami a kedvence lenne, mert mindegyik az valahol. Hat éve foglalkozik már vele, az építkezés két és fél éve megy, és ő minden nap kiment a helyszínre. „Annak drukkolok, hogy szeressék az emberek, legalább annyira szeressék meg, mint a régi épületet.”




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

147

147 - 2018/7

Önreflexív építészet a budai dombvidéken, az AU Műhely tervezte kétarcú családi ház Csömörön, malomépületből indusztriális társasház lett a Jazz Loft Aquincum Apartments, puritán borászat Tolcsván, sztárinterjú Marc Sadlerrel – ez mind az Octogon friss számában.

Várnay Marianne, az első női építészhallgató

Várnay Marianne, az első női építészhallgató

Száz évvel ezelőtt szinte nyilvános lázadásnak számított egy nőnek az építészet felé kacsintgatni, ma külön programmal hívogatják a lányokat a mérnöki és tudományos pályákra.

Hirdetés