Modern kincseink

A Földesi Karácsony Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola bővítése.

• Szöveg: Kőszeghy Flóra / Octogon
• Fotó: Jaksa Bálint
• Olvasási idő: …

Földes Hajdú-Bihar megyei település, Karácsony Sándorról elnevezett Általános Iskolája a hetvenes-nyolcvanas években épült. Felújítása és bővítése arra ad példát, hogy ennek a korszaknak az épületei korántsem értéktelenek. Májusi témánk, a fiataloknak szóló, élhető építészet kapcsán mutatjuk be az iskolát az egyik tervező, Kőszeghy Flóra szavaival.
 

A modern és a késő modern építészeti emlékek védelme az utóbbi években egyre jobban előtérbe került. A téma főleg a fővárosban váltott ki vitákat, a lakosság megosztottságának okai a rendszerváltás előtti épített környezeti kultúrával kapcsolatos emlékekhez való viszonyulással és az épületek öregedésének problémáival magyarázhatók.

Az utóbbi évtizedek során ezekhez az épületekhez érdemben nem nyúltak, állaguk romlása sokat ront az esztétikai értéken, mégis ezeknek a házaknak olyan elegáns terei és térkapcsolatai vannak, amelyeket ma már nehezen tudnánk tervezni.

Ennek egyik oka éppen azokkal a jogszabályokkal kapcsolatos, amelyek miatt a felújításuk is problémás. Elsősorban a hőtechnikai és a tűzvédelmi előírások miatt van nehéz dolga a tervezőnek, amennyiben szeretné az épület eredeti karakterét megőrizni. Sajnos gyakran, mivel a lakosság nagy része nem értékeli ezeknek a házaknak az erényeit, teljesen más megjelenést kívánnak megvalósítani egy esetleges felújítással. A sokaknak otthonosságot jelentő meleg színű festés, olcsó fehér nyílászárók és egy cserépfedésű magas tető a leggyakoribb „megoldás” a problémára. A vidéki modernista örökségünk így tűnik el, anélkül, hogy bárki észrevenné. A kisebb települések kiváló művelődési házainak, intézményeinek és iskoláinak roncsolása kevésbé tűnik fel, mint egy fővárosi forgalmas csomópontban lévő ház elbontása.

Budapesten már elkezdődött a modern építészeti örökség számbavétele és védelem alá helyezése. Ugyanakkor, mivel jelenleg is rengeteg hőtechnikai korszerűsítésre kiírt pályázat van folyamatban, fontos lenne minél hamarabb az ország egészére kiterjeszteni ezt a munkát. Addig is a szakma felelőssége, hogy lehetőségeihez mérten a legjobb a megoldást válassza és a megrendelők felé az érveket kommunikálja. A földesi iskola esetében a szereplők partnerek voltak a folyamatban, így reményeink szerint sikerült egy olyan kísérletet elvégezni, amelynek tanulságai egy szakmai diskurzus alapját képezhetik.
 

Földes épített öröksége és az általános iskola

Földes Hajdú-Bihar megyében található település, mely nevét művelhető földjeiről kapta. A hozzávetőleg 4000 fős helységnek van szép református temploma, gyógyvizes fürdője, horgásztava és természetvédelmi terület is kapcsolódik hozzá. A helyi általános iskola nevét Karácsony Sándorról, magyar filozófiai gondolkodás egyik legeredetibb alakjáról kapta.

Az 1970-80-as években épült intézmény a város központjában helyezkedik el. Építészetileg a kor értékes példája, belső terei és tömegképzése elegáns tervezői megoldásokat hordoz. A 3500m2-es kétszintes vasbeton pillérvázas épületben tornatermes iskola, könyvtár és 200 férőhelyes, ebédlővel ellátott konyha működik. A könyvtár egy külön földszintes épületszárnyban helyezkedett el, mely egy nyaktaggal kapcsolódott az iskolához. A projekt célja ennek a szárnynak a bővítése volt, ahol további szaktantermek kialakítására nyílt lehetőség. 

A tervezés során az eredeti épület alapvető karakterisztikáját figyelembe véve kellett olyan megoldást találnunk, amely illeszkedik a modern arculathoz, és irányt mutat a kortárs építészeti formanyelv felé.

Nem kívántunk egy ál-korabeli jellegű kiegészítéssel élni, mivel az ilyen korú épületek eredeti állapotának helyreállítása olyan összeget emésztene fel, amelyre sajnos ma nincs országunkban forrás, de egészében hamis lett volna másolással bővíteni.

Tudtuk, hogy vakolt lesz a ház műanyag ablakokkal, így azon voltunk, hogy ezekkel az eszközökkel tervezzünk egy építészetileg releváns épületet. Mivel az emeletráépítés ellenére ez a szárny különálló tömegként jelenik meg, úgy döntöttünk, hogy ezt kihangsúlyozzuk. Félő volt, hogy a meglévő nagyobb tömeg felújítására még éveket kell várni, ezért az új rész a most látható állapothoz is illeszkedik.

Az emeleten elhelyezkedő termeknél fontos szempont volt, hogy ne egyszerű dobozok legyenek a helyiségek, hiszen egy művészeti intézménynél a téri élmény a kreativitáshoz jelentős mértékben tud hozzájárulni. Ehhez az eredeti épület felülvilágítóinak két fontos elemét használtuk a tervezés során. Az épületegyüttes egészének monotonitását megbontó ferde síkok, és a felülvilágító ablakok alkalmazása volt az a motívum, amely a koncepció alapját képezte. A ferde sík a meglévő szárnyban található tanári helyiségek benapozását is segíti, a felülvilágítók pedig a természetes fények alternatív formáját teszik lehetővé. A termek és a közösségi tér szempontjából ezek a magasságkülönbségek és a felülről jövő fények a ferde falakkal kiegészülve tágítják és játékossá teszik a tereket. 

Az épület homlokzatán az ablakok nyílásrendje követi a belső terek méreteit, míg az utcai homlokzaton a szabályt erősítő kivételként megjelenő kisebb négyzetes ablak a mögötte lévő szertár funkcióját mutatja, miközben a kompozíció szempontjából is fontos, hogy pont ott és pont úgy helyezkedik el. Így alakult, formálódott a ház koncepciója az előkép, a funkcionális igények és a tervezői gesztusok együtteséből. Az épület színezésénél játékosságra törekedtünk. A homlokzat világoskék színe mellett az ablakok a régi épület tornatermének alumínium ablakaihoz illeszkedő ezüstszürke felületűek.

A kert felőli kijáratnál lévő pillért pirosra festettük, kiemelve azt, amelyet eltűntetni nem tudtunk. Ez a jel emlékeztetheti a gyerekeket arra, hogy alkotni csak bátran szabad.   

Studio Kőszeghy | Web | Facebook | Instagram 

További képanyag a galériában!