Fiatal építészek egy szardíniai erődbe terveztek katonai múzeumot.
Nemrég írtunk Kovács Gábor és Nyul Dávid díjnyertes emlékmű tervéről, amelyet az 1755-ös földrengés áldozataira emlékezve terveztek Portugáliában. Ezúttal a fiatal építész páros katonai múzeumát mutatjuk be, amelyet Szardíniára álmodtak meg.
A tervezési helyszín a Szardínia északi csücskében található Capo d’Orso katonai erőd, amit a védelmi funkciókat maximálisan szem előtt tartva a 19. században egy sziklás hegy tetejére építettek, a katonai és kiszolgáló funkciók, az erőd falai egymással szerves egészet alkotnak. Az épület szétszórt tömegein karakteres elemként jelenik meg a lépcső, az erődfalra fűzött funkció, illetve az épülettömegek terepbe ékelődése mint építészeti elem.
Ezen elemek felhasználásával az építészek megpróbálták olyan érzékeny és kortárs kiegészítések formájában integrálni az új épülettömegeket, melyek a múzeumi funkciót támogatják. A komplexum alsó részén, a bejárat mellett található „L” alakú épület negatív sarokként, a jelenlegi fő útvonalról leválva, önálló egységként jelenik meg az eredeti kompozícióban.
A jelenlegi kapuzat nem tudja kellőképpen teljesíteni egy középület megfelelő megérkezési szituációját, ezért a terv többek között ezt a két problémát orvosolja.
Azzal, hogy az ’L’ alakú épületrészt becsatolták az erődítmény közlekedési érhálózatába, új bejárat és megérkezési szituáció jött létre. Az épületrész tömegének jellemző keresztmetszetét felhasználva, továbbhúzva egy négyzetes térstruktúra alakult ki. Ezen keresztmetszetek találkozásánál képezték a bejáratot, melyet a térfalak kihajtásával értek el. Az új falak által körülölelt nyitott eseménytérből egy nagy lépcsőn keresztül lehet feljutni fel az ’L’ alakú épület tereibe, ahol egy fedett múzeum, illetve az archívum és könyvtár található.
Az eseménytérhez a megérkezés zónájában csatlakozik még egy látogatóközpont, amely a látogatók tájékoztatását, fedett konferenciák, találkozók megrendezését biztosítja. Üvegfalainak teljes kinyitásával egybenyitható az eseménytérrel. A teljes erőd, a meglévő terek, épületek, gesztusok történelmi értékkel bírnak, maga az erődítmény a kiállítás tárgya. A szikla tetején található épületbe felvezető út támfalak közé szorított, melyek egy része két szintben elválasztott platform, ami az erődítményből is, illetve közvetlen az útról is elérhető. Ezt a helyzetet jelölték ki a keskeny árkon át vezető emlékhely kialakítására.
Az árok kiteresedésével a látogató megpihenve, a helyszín panorámájának két kitüntetett szeletére fókuszálhat. Ebben a tömegformálásban is hangsúlyos elemként jelenik meg a lépcső, mely teresedésével oldja a hasítékot, illetve a terepbe ékelés, mely finom kapcsolatot teremt a környezettel. A kiegészítéseknek neutrális anyagot választottak, finoman rétegzett betont, amely jól reagál a meglévő környezetre, de mégis a kortárs gesztust erősíti.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
