A körforgásos gazdaság európai innovációs- és kutatóközpontját építik meg a városban.
A körforgásos gazdaság európai innovációs- és kutatóközpontját építi meg Nagykanizsán mintegy 30 milliárd forintos beruházással a MOL és a Pannon Egyetem (PE) által alapított MOL-PE Circular Economy Science Park Nonprofit Zrt. – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A Park célja, hogy a PE tudásbázisára és a MOL menedzsment- és szakmai tudására építve világszínvonalú kutatás-fejlesztési infrastruktúra jöjjön létre Nagykanizsán és Veszprémben.
A MOL-PE Circular Economy Science Park Nonprofit Zrt. tervezett kutatás-fejlesztési és hasznosítási projektjei nemzetközileg versenyképes körforgásos technológiák és termékek fejlesztését célozzák meg. Többek között
a körforgásos hulladékgazdálkodásra, a megújuló energiákra, így a hidrogéngazdaságra, az akkumulátorok újrahasznosítására, a szén-dioxid-hasznosításra, valamint a fenntartható vízgazdálkodásra összpontosítanak.
A projektcég a tervek szerint mintegy 18 ezer négyzetméteren építi fel Nagykanizsán a kutatóintézet új létesítményeit – kutatási-oktatási központot, inkubációs központot, három robbanásbiztos laborépületet, víztechnológiai laboratóriumokat és kutatói apartmanházat –, Veszprémben pedig további kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet támogató beruházásokat valósít meg. A projekt koncepciótervét a Tiba Építész Stúdió jegyzi, és az ősszel már részletesen bemutattuk azt.
  |
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt emelte ki, hogy a kormány gazdaságfejlesztési stratégiája az egyes ágazatok és vállalataik fejlesztéséhez érdemben hozzájáruló, központi tudásipari szereplőkként számol a felsőoktatási intézményekkel. „Szándékaink szerint a megújuló kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer alapvetően a hazai egyetemek köré épül fel, ennek érdekében erősíteni kell vállalati kapcsolataikat, részben erre szolgálnak az országszerte létesülő science parkok”.
Természetessé kell válnia annak, hogy a felsőoktatásban meglévő tudásra alapozó kutatások eredményei új technológiák és termékek formájában utat találnak a piaci hasznosításig. A körforgásos gazdaság fejlesztése a tiszta Magyarország és a fenntartható gazdasági növekedés érdekében a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv több intézkedésével is támogatott törekvés – jelezte Palkovics László.
Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) a közleményben azt hangsúlyozta, hogy az ország legnagyobb cége, Nagykanizsa városa és a PE összefogásában példaértékű a beruházás, amely a MOL-nál és a városban 20 éve működő egyetemi kampusznál felhalmozott tudásra épít. A létesítmény komoly kutatásokat, így kutatókat vonz a városba, a későbbiekben pedig a kutatások eredményeképpen létrejövő jelentős beruházások teremtenek munkahelyeket.
Az együttműködés középpontjában a körforgásos gazdaság jövőbe mutató kutatási területei állnak, amelyek globálisan, Európában és Magyarországon is kiemelt figyelmet érdemelnek. Az országban egyedülálló kezdeményezés, hogy a versenypiacon jól teljesítő magyar cég és egy egyetem fog össze kutatási területeken folyó munkára - fogalmazott Cseresnyés Péter.
Világi Oszkár, a MOL-csoport Innovatív Üzletágak és Szolgáltatások ügyvezető igazgatója elmondta: a MOL frissített, 2030+ Shape Tomorrow elnevezésű stratégiájának egyik alappillére, hogy kulcsszereplők legyenek a régió alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságában. Ezt a célt támogatja, hogy Nagykanizsán a jövő tudásbázisát teremtik meg, amelynek egyik fő feladata a körforgásos gazdaságban elengedhetetlen szerepet játszó hulladékfeldolgozási és újrahasznosítási technológiák kifejlesztése lesz.
A MOL elkötelezte magát az ellátásbiztonság és a fenntarthatóság mellett, és úgy szolgálja ki a növekvő energiaszükségletet, hogy közben fokozatosan megteremti a karbonsemleges jövő feltételeit. Már a következő öt évben 310 milliárd forintot költ a körforgásos gazdaság fellendítésére, és minden erejével támogatni fogja az ehhez szükséges kutatás-fejlesztési munkát is - közölte Világi Oszkár.
Gelencsér András, a PE rektora azt hangsúlyozta, hogy a MOL és a Pannon Egyetem között már több mint hét évtizede fennálló, eddig is számos jelentős innovációs eredményt hozó kutatás-fejlesztési együttműködés ezzel a kezdeményezéssel szintet lép. „Fókusza ráadásul a XXI. század egyik legnagyobb kihívása, az emberi tevékenységek természetre gyakorolt káros hatásainak tudatos mérséklése, a környezetterhelés csökkentése, az értékes erőforrások megőrzése a jövő generációi számára”, ami a remények szerint a régió gazdaságát, elismertségét, az itt élők boldogulását is támogatja.
A nagykanizsai tudományos és innovációs park céljai között szerepel az is, hogy a térségbe innovatív cégeket, startup-okat, spinoff vállalkozásokat vonzzon, ezáltal középtávon munkahelyteremtő projektek is létrejöhetnek a régióban. A jövő fenntartható iparágainak gazdasági és mérnöki utánpótlásával az oktatás is fontos szerephez jut majd.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
