Körforgásos irányelvek mentén újította fel új stúdióját az idén 25 éves Bánáti + Hartvig Építész Iroda.
„Amit lehet, használj fel újra, ne burkolj, ne fess semmit csak azért, hogy szép legyen!” – tartja a körforgásos építészet egyik alaptézise, márpedig az idén 25 éves Bánáti + Hartvig Építész Iroda új irodáját a körforgásosság irányelvei mentén újították fel. Bejártuk az épületet, amelyről az OCTOGON magazin következő, 168-as (2021/4-es) számában közlünk majd hosszabb leírást (Vakli Tünde tollából) gazdag fotóanyaggal (Bujnovszky Tamás lencséjén keresztül).
Étteremből építésziroda
A Bánáti Béláról és Hartvig Lajosról elnevezett stúdió az elmúlt években folyamatosan bővült, kinőtte Vaskapu utcai irodáját. Új irodaépületre lett szükség, melyet a BH építészei saját magunknak terveztek. Egyszerűnek gondolnánk, de nagy kihívás volt ez, hiszen
önmaguk megbízójaként lehetőségük nyílt olyan épületet létrehozni, melyen megmutatják azt az építészeti szemléletmódot, melyet teljes mértékben magukénak éreznek.
A projekt a lehetőségekhez mérten a legkisebb környezeti terhelés mellett készült, a körforgásos építészet irányelveit követve. Az építészek számára egyértelmű volt, hogy nem terhelik a környezetet új épülettel; mindenképp egy már meglévő, régi épületet akartak újrahasznosítani. Hosszas keresés és számos épületlátogatás után találtak rá az iroda új otthonára: a Fehérvári úti egykori Alba Regia étterem karakteres szocreál épületére.
Az 1960-as évek első felében átadott épületnek mára csak csekély szeletét foglalja el az étterem, a többi részében különféle kereskedelmi egységek követték egymást, míg 2019-ben a BH megvásárolta. Az adás-vétel pillanatában az épület használaton kívül állt és jelentős felújításra szorult.
Annak érdekében, hogy olyan munkahely jöhessen létre, mely a munkavállalók igényeit figyelembe véve készül, a BH vezetése úgy döntött, a tervezési folyamatba az iroda munkatársait is bevonja: tervezői pályázatot hirdetett számukra. A felhívásra hét pályamű érkezett, melyek közül a nyertes tervet Lőcsei Vera készítette. Mindezzel együtt – mint a bejáráson elhangzott – még az iroda építészeit is meglepte a végeredmény, ahogy az egyikük fogalmazott, „egy építész az alaprajz alapján el tudja képzelni a teret, ez mégis tágasabbnak hat, mint amire a tervek alapján számítottunk”.
Tág tér jutott a körforgásos irányelvek gyakorlatba ültetésére is. Több, bontásra került építőelemet – akár eltérő funkció szerint – visszaépítettek az épületbe, így kevesebb új építőanyag felhasználására volt szükség. A külső nyílászárók már nem feleltek meg az energiahatékony szigetelés elvárásainak, ezért cserére szorultak. Az acélszerkezetű üvegportálok azonban jó állapotban voltak, így az alagsori tárgyalótermek válaszfalaiként születtek újjá. Hasonló történt az üvegtéglákkal is, melyeket bár kibontottak az emeleti falakból, szintén a tárgyalók elválasztásában kaptak új szerepet. Hosszas szakmai eszmecserék eredményeként néhány régi radiátort is sikerült megmenteni, így a hideg hónapokban azok is ismét működésbe léphetnek.
Ezek a döntések egyes esetekben nem esztétikai szempontok mentén születtek meg. Így például a tárgyalótermek acélszerkezetű válaszfalainak osztása több ponton is „megbicsaklik”, de a megmentett és az új radiátorok együttese sem mutat egységes képet. Hosszú távon azonban ezt a szemléletet tartják kifizetődőnek a tervezők, meglátásuk szerint ugyanis fontos, hogy ne vegyünk újat ahelyett, amit újra lehet hasznosítani.
A környezetbarát és körforgásos építészet elveit követve egy olyan – ma még talán szokatlan – döntést is hoztak a tervezők, hogy csak az esztétikum kedvéért semmit nem burkolnak és nem festenek le. Ennek megfelelően a bontás során feltárult felületek bontott állapotukban maradtak: a betongerendák nem kaptak borítást, a nyers téglafalakra nem került festék. Ez a gesztus amellett, hogy a környezet kímélését célozza, az épület történetébe is betekintést nyújt. Látni engedi az elmúlt hatvan év során zajlott átalakítások nyomait, a gondos és olykor gondatlan kezek munkáját.
Az újonnan beépített elemek is eredeti formájukat mutatják, így a mennyezeti hangszigetelő táblák vagy a gépészet sem kapott burkolatot. Egyedül ott fedtek be felületet, ahol az építészetileg elengedhetetlen volt, így például az alagsorban vízszigetelés került a falakra. A precízen beépített új építőanyagok és a nyers őszinteséget sugalló eredeti elemek együttese egy újfajta, ám koherens esztétikát eredményez.
A fentiekből akár egy nagyon nyers épület képe is kirajzolódhatna a szemeink előtt, a valóságban ez egyáltalán nem igaz: a festetlen, burkolatlan rétegek izgalmasak és őszinték, ráadásul összjátékot kezdeményeznek a dús növényzettel. Ugyancsak a körforgásos elveknek megfelelően mind az irodában, mind az iroda körül burjánzó méregzöld flórát látunk – a kinti világra a jókora üvegfelületek megnyugtató rálátást biztosítanak –, olyannyira, hogy érkezéssünkkor egy rövid pillanatra kerestük is a fák mögött megbújó épületet. A B+H új irodája akár maga is bemutatóteremként szolgálhat, ahol egy korszak irányelvei koránt sem „csak elvek” többé.
Generáltervező: Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft.
Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos
Projektvezető: Kiss Noémi
Tervező építészek: Lőcsei Vera, Sánta Bendegúz
Kivitelezés I. ütem: Exedra Kivitelező, Tervező Kft.
Kivitelezés II. ütem: EB Hungary Invest Kft.
Statika: Reticolo Kft.
Gépészet: Hano-Plan Kft.
Elektromosság: Provill Kft.
Tűzvédelem: Ventor Tűzvédelmi Kft.
Geodézia: Georéka Bt.
Belsőépítészet: MádiLáncos Studio Építésziroda Kft.
Épületszerkezet és szigetelés: FRT Raszter Építésziroda Kft.
Akusztika: ’95 Apszis Bt.
Építész műszaki ellenőrzés, lebonyolítás: Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft.
Gépész Műszaki Ellenőrzés: Hano-Plan Kft.
Elektromos Műszaki Ellenőrzés: Kelevill Bt.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
