Nem csak régiós központ, de bemutatóterem és oktatási centrum is a Trumpf új irodaháza

A német vállalkozás új gödöllői központjában helyi képzőművészek munkái díszítik az épület falait. Erről szóló írásunkat a 193-as, 2024/5-ös lapszámból közöljük.

• Szöveg: Szira Péter
• Fotó: Jaksa Bálint
• Olvasási idő: …

A hazánkat megbízható – nem mellesleg a hosszú távú, kölcsönös haszon reményében – üzleti partnernek tekintő, impozáns múltú európai nagyvállalatok egyértelmű, ki nem mondott célja, hogy a tőkebefektetéssel és a telephely-alapítással hozzájárulhatnak az európai vállalati és viselkedéskultúra megerősítéséhez is. Különösen feltűnővé akkor válik ez a tendencia, amikor egyre-másra ismertetjük meg az olvasót a multinacionális német vállalkozások magyarországi ingatlanfejlesztéseinek szempontjaival, és mutatjuk be az OCTOGON hasábjain a minden kétséget kizáróan impozáns végeredményeket.

Történetesen épp a megelőző számunkban olvashattak – TRUMPF-hoz hasonlóan – az ugyancsak családi vállalkozásból kinőtt óriás, a Würth új székházáról, ahol az Óbuda Group volt a műszaki tanácsadó [lásd: Zöldi Anna, Palkó György: Erőteljes, ikonikus látvány, OCTOGON, 2024/4., 192. – a szerk.], vagy említsük meg a Boscht (itt az Óbuda Group lebonyolítóként vett részt), amelynek a lapmegjelenésen túl [Bán Dávid, Batár Zsolt, Jaksa Bálint: A kutatás védett átriuma – A Bosch új innovációs kampusza Kőbányán, OCTOGON, 2023/2., 182. – a szerk.] egy teljes, kétnyelvű kötetet is szentelt a redakció.

A TRUMPF új gödöllői központja tökéletesen illeszkedik ebbe a sorba. A ház koncepciótervét a német B-L Barkow Leibinger Gesellschaft von Architekten mb jegyzi, a generáltervezési és a lebonyolítási, műszaki ellenőri feladatokat az Óbuda Group végezte. Apró, de nem lényegtelen adalék, hogy a TRUMPF is bőkezűen áldoz a kultúrára, történetesen gödöllői képzőművészek munkái díszítik az épület falait. Minderről s még sok minden másról – viselkedéskultúráról, hagyománytiszteletről, piacvezető építészeti és műszaki megoldásokról, innovációról, együttműködésről a város egyetemével – is igyekszünk szót ejteni e figyelemre méltó műszaki és esztétikai értékekkel bíró, többfunkciós épület kapcsán.

A lézeres technológiákat, különféle precíziós lemezmegmunkáló gépeket fejlesztő és gyártó, ditzingeni központú német családi vállalkozás tavaly ünnepelte alapításának 100. évfordulóját. A világ számos helyén jelen lévő cég 2013-ban alapította meg magyarországi leányvállalatát, amely időközben délkelet-európai hídfőállássá vált. A régiós központi pozíció tette szükségessé, hogy az eddig több telephelyen működő leányvállalat súlyához, gépei nívójához és szolgáltatásaihoz illő irodaépületbe költözzön.

A gödöllői TRUMPF-központ ugyanis nem csupán az adminisztratív feladatok ellátásának helyszíne, egyúttal bemutatóteremként és oktatási központként is működik, ahol az igencsak értékes, digitális vezérlésű, jórészt robotizált, hálózatba integrált szerszámgépeik kvalitásait, gyakorlati működését az ügyfelek a teljes gyártási láncon belül ismerhetik meg – és sajátíthatják el a CAD/CAM programok és gyártásvezérlő programok kezelését –, kezdve az egyedi lemezalakítástól a precíziós kivitelezésen át az intralogisztikáig. Ez a hármas funkció – régiós adminisztrációs központ, bemutatóterem, oktatási központ (ez utóbbiak kiváló feltételeket nyújtanak majd a MATE-val közösen indítandó szakmérnök-képzés gyakorlati foglalkozásaihoz) – határozta meg a helyszínt és a formát.

A helyszínválasztás egyrészt azon az egyszerű számításon alapult, hogy a korábbi vecsési központtól az új csak pár perccel kíván hosszabb utazási időt a körgyűrűn, és ugyancsak sokat nyomott a latban a Gödöllői Ipari Park kínálta szolgáltatások minősége. Persze nem lehet elmenni szó nélkül a környezeti előnyök mellett sem. A gödöllői dombság a főváros agglomerációinak egyik legértékesebb, s egyben legszebbnek mondott területe is. A humánökológiai szempontok megkívánta építészeti igényesség a TRUMPF-házak egyik meghatározó vonása – elég most csak a cégcsoport chicagói, madridi vagy ditzingeni épületeire utalni –, és efféle építészeti minőség pedig csak akkor jöhet létre, ha a megrendelői oldal számára is evidens e bonyolult összefüggések alkotta rendszerhez való alkalmazkodás. (Nyilván nem véletlen, hogy az „Év Környezettudatos Irodája” címet 2023-ban ez az épület nyerte el.)

Hagyományosan a berlini B-L iroda tervezi a TRUMPF valamennyi épületét, amelyeknél kivétel nélkül a kiemelkedő építészeti megoldások alkalmazását tekinti elsődleges szempontnak. A tervezési folyamatba a koncepció kialakítását követően a helyi építési jogot és piaci szokásokat ismerő, tapasztalt generáltervező partnerrel folytatják a munkát, esetünkben a szintén magas szinten megvalósított ipari referenciaprojektjei miatt esett a B-L választása az Óbuda Group építészirodájára.

Az épület formája a trapéz alakú telekhez igazodik. A telepítést meghatározó leglátványosabb elem a déli főhomlokzat, a bemutatóterem acélkeretezésű üvegezett függönyfala, mely a gödöllői dombság látványát hivatott becsalogatni a beltérbe. A homlokzat szerkezeti kialakítása Magyarországon eddig egyedülálló, de nemzetközi viszonylatban is ritkaságnak számít, mivel a hatalmas, ragasztott üvegtáblákat tartó alumínium profilrendszert fordítottan építették be, ezáltal a beltér mentesült az épület tetejét tartó pilléreken kívüli további tartószerkezeti elemektől. Az épület másik meghatározó eleme a hangsúlyos, lucfenyőből készült tartó- és födémszerkezet. A tető az épület teherhordó betonszerkezetén nyugszik, és mindkét oldalról a belső udvar felé lejt.

Valamennyi homlokzat eltérő mélységű előtetőt kapott. A főhomlokzaton elsősorban az árnyékolásban játszott szerepe a döntő, míg a többi esetében inkább jelképes funkcióval bírnak a cég fő tevékenységére, a lemezmegmunkálásra utalva. Az impozáns, előcsarnok – amely összekapcsolja az oktató- és irodatereket, valamint az üzemi területet, vagyis a bemutatóteret – az épület nyugati oldalán kapott helyet. A trapéz hátsó, északi traktusában található a függőleges közlekedést biztosító két lépcsőház és az akadálymentességet biztosító lift is. A harmadik, acélszerkezetű nyitott lépcső a kiállítótér és az alátámasztás nélküli, 70 méter hosszú galéria közti kapcsolatot teremti meg. Itt érdemes megjegyezni, hogy e galéria megépítése egy speciális födémtechnikának, a Cobiaxnak köszönhető.

A hagyományos vasbeton-szerkezetekhez képest e rendszer alkalmazásával nem csupán 30% betont spórolhatott meg a kivitelező a födémszerkezet építésekor, de e kikönnyítés nélkül az építészek sem tervezhettek volna ilyen látványos és impozáns, alátámasztás nélkül rögzített galériát a kiállítótér fölé. Ugyancsak a kivitelező dicséretére válik, hogy a látszóbeton falak a Strabag egyedi betonreceptúrájának és zsalulenyomati gyártmányterveinek köszönhetően mindenhol harmonikus, egyedi látványt képviselnek. Az ablakkiosztások az irodaterekhez igazodnak, elsődleges és meghatározó szempontként a kiváló benapozottságban érhető tetten.

Az ablakok mérete az ipari jelzővel írható le, minőségük a pazarral, amennyiben tudjuk, hogy valamennyi kerete vörösfenyőből készült, egyedi gyártmánytervek alapján, hazai üzemekben, hossztoldásmentes kivitelben. A homlokzatburkolat ugyancsak a lemezmegmunkálásra utaló alumínium hullámlemez-borítás, amely az előtetőkbe épített led-világításnak köszönhetően az esti óráktól látványos fény–árnyék-játékkal örvendezteti meg az ipari park túlórázóit és a 3-as főúton közlekedőket. Az emeleti nyitott átrium – amely ugyancsak trapéz alakot formáz – a vendégek és a munkatársak kikapcsolódását szolgálja, de kényelmes helyszíne lehet az átriummal szomszédos melegítőkonyhában készült ételek elfogyasztásának is.

A belső terek a legtöbb esetben minimum három égtáj felé nyitottak, a tágas közlekedők és a szellős irodák szabadon használható munkaállomásai szinte fürdenek a fényben. Az egyedi kialakítású ragasztott-rétegelt tető mindkét irányból az átrium, a tetőkert felé lejt. A tetőgerendák három, délről észak felé haladó szerkezeti sávba rendeződnek. A bemutatóterem-modul megszakítás nélküli, a középsőt az átrium és a lépcsőházak, az északi szakaszt pedig két helyen ugyancsak a lépcsőházak bevilágítói szakítják csak meg. A szakaszonként decensen el-eltérő sugárirányú, sávos látszógerendák merész struktúrákba rendezik a mennyezeti látványt. A gerendaközökbe szerelt led-sínekkel az esztétikai finomigazítás további lehetőségeit aknázták ki a tervezők.

A felhasznált anyagok szinte valamennyi TRUMPF-iroda és -showroom esetében azonosak: fém, fa és üveg. Három anyag, bonyolult formák, eltérő környezet, kiegyensúlyozott épített minőség. Út az egyszerűtől a felfoghatatlanul bonyolult felé. Ebben a konstrukcióban nincsenek egymás ellen ható erők: ember, környezet és gép hármasságát olyan harmonikus egységbe rendezték a tervezők, ami nem idegenít el technológiától – közben azt se feledjük, hogy itt csúcstechnológiás lézertechnikát alkalmaznak –, nem tántorít el a szenvedéllyel végzett munkától – kutatás, fejlesztés a fenntarthatóság jegyében – és nem terheli meg a szükségesnél jobban a környezetet.

Szőnyi Ferenc magyar ultramaratonista volt a világon az első, aki kétszer egymás után is teljesítette a himalájai magashegyi futás, a Hell Ultra Running 480 kilométeres távját a 120 órás szintidőn belül. Sokat töprengett rajta, mi lehet az a spiritualitás, ami annyi embert megragad abban a vidékben és egykönnyen el sem engedi. A válasz meghökkentően egyszerű: a semmi, a tér elképesztő tágassága. Kb. tíz kilométerrel a rajt után már elhagyták a civilizációt, eltűnt minden: ember, állat, és csak az óriás hegyek kontúrjai látszottak a csillagboltozat alatt. Szőnyi ilyenkor mindig eloltotta a fejlámpáját, és mint a fuldokló, kapkodva, teli tüdővel szívta magába ezt a meghökkentő érzést: a semmit. És ez ám az igazi oximoron: az üresség, ami csurig tölti az embert.

Valami efféle titkot sejtet, egyszerű, de valójában elsöprő erejű üzenetet közvetít ez a ház is minden elemében: a megszerzett tudás magától visz előre, a tökéletesség felé.

További képek a cikk végén található galériában!