Lerakták a nagycenki Széchenyi-kastély turisztikai célú fejlesztéseinek alapkövét.
Lerakták pénteken a nagycenki Széchenyi-kastély több mint kétmilliárd 844 millió forintos, részben uniós támogatással részben hazai forrásból, 2022 őszéig megvalósuló, turisztikai célú fejlesztéseinek alapkövét.
A fejlesztések legfontosabb célja, hogy gróf Széchenyi István életét és munkásságát olyan méltó nemzeti emlékhely őrizze, amelynek a jelenleginél is nagyobb a kulturális és turisztikai vonzereje, a kor színvonalának megfelelően tudja bemutatni a továbbadni kívánt értékeket és szellemiséget.
„A Széchenyi-életmű sokrétűsége lehetővé teszi egy gazdag tematikájú állandó kiállítás megrendezését, amely alapvetően két részre tagolódik majd a kastély két szárnyában, a látogatói igényeknek megfelelően felújítják a Pandúrházakat, újabb funkcióval bővülhet a Virágház, valamint megújulhat a kastélypark is”
– mondta Virág Zsolt, a Miniszterelnökség Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa .
A nagycenki Széchenyi-kastély jelenleg is az ország egyik leglátogatottabb kastélymúzeuma, ennek ellenére a kastély múltja kevéssé ismert. Az Öregkastély Széchenyi legjelentősebb alkotásai mellett a család és a birtok, valamint a kastély történetét mutatja majd be, a Széchenyi-szárny pedig az otthonukat. A látogatók bepillantást nyerhetnek Széchenyi István dolgozószobájába, megismerhetik hajdan a kastélyba érkező vendégek fogadásának körülményeit és nem utolsó sorban Széchenyi István feleségének, Crescence grófnőnek a világát is.
„A mai műemlék magját adó épületet a 16. század végén a Nádasdyak birtokolták, akik zálogba adták a Joó, a Hettyey, az Andy és a Szegedy családoknak. 1678-tól a Széchényi család birtokolta a kúriát, amelyet gróf Széchényi Antal 1758-tól barokk stílusú, manzárdemelettel ellátott kastéllyá építtetett át. Gróf Széchényi Ferenc 1799-től kezdve klasszicizáló későbarokk stílusban kibővíttette a kastélyt, ekkor építették fel a korábbi manzárdemelet helyére az első emeletet. Gróf Széchenyi István 1834-től a mellékszárnyakon jelentős bővítéseket, átalakításokat végeztetett, és a kor legmodernebb technikai vívmányaival látta el a rezidenciát” – írja a kastély honlapja, arról azonban egyelőre nem közöl információt, hogy ki végzi majd a felújítást, ahogy a Nemzeti Kastélyprogram oldalán sem találtunk erre vonatkozó adatot.
Egresitsné Firtl Katalin, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: céljuk, hogy Széchenyi István, a „legnagyobb magyar” életének helyszíne és nyughelye a fejlesztések eredményeként olyan „nemzeti zarándokhellyé” váljon, amelyet a Széchenyi-örökség, annak szellemisége iránti tiszteletből legalább egyszer minden magyar ember meg akar majd látogatni.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
