A Nimbus Garden házban egész évben állandó a hőmérséklet és a páratartalom, hálózatfüggetlen, és nem bocsát ki károsanyagot.
Különleges installáció hívja fel a figyelmet a klímaváltozásra az Erzsébet téren, az Akvárium Klub előtt. Az Ariston Thermo és a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. különleges hőigényű üvegházában trópusi növényeket helyeztek el, melyeket kizárólag megújuló energia segítségével tartanak életben. A hálózatfüggetlen építmény szeptember 4-ig lesz látható, később az Ariston egyik partnerének telephelyén nézhetjük majd meg, illetve a tervek szerint jövő nyáron turnéra indul majd. De mi is ez pontosan?
  |
Mutatós, néhány négyzetméteres faház látható az Erzsébet téren az Ariston és a Terrán jóvoltából: a tetőt a napenergia-felhasználást segítő Generon tetőcserép fedi, alatta pedig az Ariston Nimbus Pocket M nevű levegő-víz hőszivattyúját találjuk. A hőszivattyú a külső levegőt felhasználva biztosítja az üvegházban szükséges hőmérsékletet hűtéssel vagy épp fűtéssel.
Miután az energiát a napelemes tetőcserepekből nyeri, károsanyag kibocsátása egyáltalán nincs, a rendszerből érkező lágyvizet is visszavezetik a növényekhez. A berendezés távoli eléréssel egy applikáción keresztül irányítható, odabent pedig egész évben állandó hőmérsékletet és páratartalmat biztosít.
A Nimbus Garden ház fő anyaga fenyőgerenda és borovi fenyő, amihez hőszigetelt üveg társul. Mérete: 3,4 x 1,8 méter, magassága 3 m. A házba telepített növények Madagaszkárról, a Kanári-szigetekről, Közép-Amerikából, a Karib térségből, Dél Mexikóból és Dél-Amerikából származnak. Az installáció célja, hogy megmutassa: a mai kor emberének kényelmi elvárásai és az ökoszisztéma védelme megfér egymás mellett, tudatos tervezéssel.
Az ötletet az Ariston Comfort Challenge projektje szolgáltatta:
A vállalat Grönlandon épített fel egy házat, amelyet kondenzációs kazánnal fűt azért, hogy a kutatók télen is folytathassák a munkát az extrém hidegben. Az Ariston Thermo Hungária ennek mintájára Magyarországon is szeretett volna egy figyelemfelkeltő kampányt, azonban kazán helyett a legmodernebb, hőszivattyús technikát választotta. Partnere a Terrán, amely a Generon napelemes tetőcserepeket biztosítja.
„Környezetünk védelme az egyik legfontosabb kritérium működésünk és fejlesztéseink során, azonban a házak megjelenésére és az értékteremtésre vonatkozó vásárlói igényeket is szem előtt tartjuk – jelentette ki Tóth Szabolcs, a Terrán regionális marketing igazgatója. – Az innovatív tetőcserepek azért is speciálisak, mert hatékonyságban és teljesítményben is felveszik a versenyt a klasszikus szolár panelekkel, ráadásul az általuk kínált esztétikai élmény is sokkal nagyobb.
Nem kell a technika javára kompromisszumokat kötni, hisz a betoncserépbe integrált napcelláknak köszönhetően nincs felesleges tetőáttörés, így prémium megjelenést biztosíthatunk ingatlanunk számára, miközben a tető eredeti védelmi funkciója is maradéktalanul megvalósul, emellett növelhetjük az épület értékét.”
Hazánkban jelenleg egymillióra tehető a hagyományos kazánnal, fával vagy szénnel fűtő háztartások száma. Ha ők mind hőszivattyúra váltanának, akkor hozzávetőleg 115 779 482 957 m3-rel, csökkenne a károsanyag-kibocsátás egy év alatt hazánkban. Ezzel egy egész város károsanyag kibocsátását tudnánk megspórolni évente.
Pavek Gábor, az Ariston Thermo Hungária Kft. ügyvezetője jelentős potenciált lát a hazai hőszivattyú-piacban: „Míg 2008-ban összesen tíz hőszivattyút értékesítettünk a hazai piacon, addig ez a szám 2021-ben 300 lesz. Ebből jól látható a növekedés dinamikája és azt sem titkoljuk, hogy minden évben duplázni szeretnénk az eladásokat.” Magyarországon 2020-ban összesen 5000 hőszivattyút adtak el, és a korábbi évekről még hiteles statisztikák sincsenek. Az európai hőszivattyú-piac 7,4 százalékos rekord eladást könyvelt el 2020-ban, így megközelítőleg 6 százalékot hasít ki az európai épületek fűtési típusai közül.
Az Ariston Thermo csoport 2020-ban 1,66 milliárd euró árbevételt ért el, 7,5 millió terméket értékesített világszerte, és mintegy 75 millió eurót fordít kutatás-fejlesztésre minden évben.
Kiss Pál, a Magyar Hőszivattyú Szövetség elnöke elmondta, hogy a hőszivattyú már több mint 150 éves technológia, de mostanra kezd általánossá válni a használata. Rendkívül hatékony, kevés energiából sok hőt állít elő, és mint a Nimbus Garden ház mutatja, akár hálózatfüggetlen is lehet, nulla CO2-kibocsátással.
„Miután folyamatos a fejlődés, a hőszivattyúk már szélesebb hőmérsékleti skálán használhatóak, akár -20 Celsius-fokban is tudnak 60 fokos vizet előállítani” – jegyezte meg a trendekről. Szintén újabb jelenség, hogy vannak egész kicsi, például autókba épített hőszivattyúk, ugyanakkor működik a technológia ipari léptékben is: Skandináviában van város, amit a helyi szennyvízből hőszivattyú segítségével hasznosított hővel fűtenek.
Ehhez kapcsolódik egy fontos adat a Nimbus Garden oldalára függesztett tájékoztatóból, mely szerint ma Magyarországon hozzávetőleg egymillió háztartás tüzel hagyományos kazánnal vagy szénnel, fával. Ha ezek a fogyasztók mind hőszivattyúra váltanának, azzal évente körülbelül 61 ezer kilotonna károsanyag kibocsátását előznénk meg.
Az elnök idézett egy tanulmányt is:
„ha az ipar összes elfolyó energiáját hasznosítanánk, nem kellene semmi mással fűteni. Egy másik tanulmány a kis fogyasztóknak lehet tanulságos: aki az otthoni kazánt hőszivattyúra cseréli, több szén-dioxid–kibocsátást takarít meg, mintha elektromosra cserélné az autóját.”
Mivel a nagy gyártók is a hőszivattyúzás felé fordulnak, Kiss Pál szerint a verseny jó eséllyel lejjebb viszi az árakat. Van még hová fejlődni: a magyarnál előrébb járó német piac tavaly 37 százalékot növekedett, pedig komolyan akadozott az ellátási lánc a pandémia idején. Miután itthon is vannak támogatási programok, egyre inkább érdemes hőszivattyús fűtésben gondolkozni, különösen mert ezzel egy csapásra megoldható a klíma beszerelése is.
Mint Pavek Gábor az Octogonnak megjegyezte, hosszú távon az épületek esetében is az várható, ami az autóknál, vagyis a fosszilis energiahordozók betiltása, és teljes mellőzése. Amihez megtermelt áramra, és annak hatékony felhasználására is szükség lesz.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
