„A figyelemfelkeltés egyik lehetséges eszköze a jelállítás”

Márciusban nőnap alkalmából a szakma női hangjait és perspektíváit helyezzük előtérbe. Megkeresésünkre az építészek a kedvenc saját munkáikról meséltek nekünk. Bár sokan közülük nem szeretik a megkülönböztetést, mert úgy érzik, ugyanúgy és ugyanannyit teljesítenek, mint férfi kollégáik, a szubjektív választás mégis érdekes képet rajzol ki a női szempontokról, és határozottan azt sugallja, hogy az építész szakma feladatai egyre inkább hagyományosan "női feladatok", az érzékenység és gondoskodás irányába tartanak. Ezúttal Csillag Katalin, a 3h Építésziroda alapító építésze osztja meg gondolatait. 

A hortobágyi deportálások emlékhelyére vonatkozó pályázatnál erőteljes jelet szerettünk volna állítani egy szörnyű kor embertelenségének megmutatására. A jel, ami megjelenik a hortobágyi pusztában építészeti karakterét illetően a mezőgazdasági építészet eszköztárából merít ihletet, arányaiban és kialakításában viszont szándékosan eltér attól. A tervpályázaton a terv III. díjat kapott.

A figyelemfelkeltés egyik lehetséges eszköze a jelállítás. A nemzetközi nőnap hasonló okból jött létre. Sajnos még mindig szükségünk van ilyen jelekre, hogy a figyelem fókusza ránk vetüljön.

 

A projekt leírása: A Hortobágy, a puszta elképzelhetetlen, csak személyes jelenléttel élhető át. A települések, tanyák közötti tér nagyságrendje a magány és kiszolgáltatottság érzetét kelti. Az 1950-53-as években otthonukból elhurcolt kitelepített családok ezt a kitettséget élhették meg a hortobágyi táborokban. Állati sorsot szántak nekik, juhhodályokba szállásolták el őket, emberhez nem méltó módon kisemmizve és megfélemlítve kellett a földeken dolgozniuk. Olyan épületet akartunk létrehozni, mely a pusztával összeegyeztethető, illetve a kitelepítettek első benyomásain alapszik. Így lett kutatásunk célpontja a juhhodály. A hodály, mint alapélmény átalakult tervünkben. Dimenziót váltott és új, a szokásostól eltérő méreteivel egy elvont objektumként mutatkozik meg a tájban. A ’profán’ funkciókat különválasztottuk az emlékezeti funkciótól, az így elhelyezett épületek nem képeznek egy egységet, viszont kompozicionálisan igen. A kiállítóterek füzére a föld alatti épületrészben található, ahova hosszú rámpa vezet le. A föld alatti telepítést a nagyságrendje és az idegenszerűsége miatt éreztük megalapozottnak. Ennek köszönhetően a természetes táj megjelenése nem sérül. Az emlékhely hodály terében az emlékezet számára felállított 12 kereszt reprezentálja a 12 tábort. A tető legfelső szintje a kilátó területe.




 
3h | Web | Facebook | Instagram
 

„A debreceni Egyetem Tower is olyan, mint mi, nők”

A sorozat előző epizódja ITT olvasható.

Nők az Építészetben | Vecsey-Körmendi Andrea, építészmérnök, a Balázs és Vecsey Építésziroda Kft. vezető-designere

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

„A kérdés az, hogy a jogainkhoz miként viszonyulunk”

„A kérdés az, hogy a jogainkhoz miként viszonyulunk”

Beszélgetés Baróthy Annával, az S39 Hybrid Design alapítójával, vezető tervezőjével

„Feminin és maszkulin tervezői attitűdökről szeretek gondolkodni”

„Feminin és maszkulin tervezői attitűdökről szeretek gondolkodni”

Interjú Gedeon Tekla építésszel, a Fuzzy Earth kreatív praxis társalapítójával.

EUmies Award 2024 jelölt a RAPA tihanyi háza

EUmies Award 2024 jelölt a RAPA tihanyi háza

Ennek kapcsán osztjuk meg újra Martinkó József korábbi cikkét a különleges, csupa nád épületről

Hirdetés