Az állatkerti Biodóm a fenntartható építészet egyedülálló példája lehet.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben épülő Biodóm jelenlegi tervfázisának innovatív zöld-építészeti megoldásait Reith András mutatta be a HuGBC Green Talk eseményén. A Prof. Dr. Persányi Miklós által vezetett bővítés és korszerűsítés keretében épülő Biodóm egyedülálló tervezői teljesítmény. Paulinyi Gergely DLA (Mérték Group Zrt.) és Reith András PhD (ABUD Kft.) csapatának terve a legkorszerűbb zöld technológiák mellett a helyi környezeti, társadalmi és kulturális adottságokra is épít.
A Biodóm zárt ökológiai rendszer, melynek belső klímája független a külső környezetétől – hasonló létesítményből Európában mindössze néhány található. Ezek megoldásai azonban nem ültethetők át egy az egyben. „A Nap máshogy süt Budapesten, mint Lipcsében. Ha ugyanazt az irodaházat látjuk Németországban, mint itthon, akkor valami nagy gond van.” – mondta a zöld tervezésben élen járó ABUD Kft. alapítója.
„A legnagyobb tervezői kihívást az jelentette, hogy nem csak az ember komfort igényét kell kielégítenünk, hanem számos állat- és növényfajét is” - az épületet szigorú nemzetközi zsűri vizsgálta, hogy minden egyes faj igényeinek megfeleljen. A Biodóm tervei az úgynevezett „élő ház” elvén alapulnak. Bonyolult gépészet helyett az éghajlati és természeti adottságok kihasználásával, a benne található növényzettel és az épület formájával éri el azt az ideális állapotot, amely a lehető legtermészetesebb módon elégíti ki a használói igényeket.
Az épület a Széchényi fürdő vizének termálhőjét használja fűtésre, a növények hűtőhatását pedig hűtésre. A fürdő jelenleg 72-76 °C fokról hűti le a termálvizet: a Biodóm ennek használatával és visszajuttatásával nem csak a saját, de a fürdő költségeit és környezeti terhelését is csökkentené. A külső héj egy speciális fóliapárnából épül fel, mivel az üveg a növényeknek fontos sugárzási hullámtartományokat szűrne ki. Az aktív árnyékolórendszer folyamatosan követi a Nap mozgását, így minimalizálva a mesterséges világítás és akklimatizálás igényét. A fennmaradó igényeket megújuló energiaforrások elégítik ki és csak a csúcsteljesítmények fedezéséhaz van szükség külső energia betáplálására.
A Biodóm formai kialakítását az egyedülálló műemléki és városképi környezet is befolyásolta. Az épület átlagmagassága 17 méter, legmagasabb pontja 36 méter. Az épület formája a budai dombok szelíd kontúrjait idézi, és igazodik a környező facsoportok körvonalaihoz. A félig áttetsző burkolat látni engedi a bent burjánzó növényzetet, felülete tükrözi a napszakok különböző fényhatásait. A felület mintázatának előzményei a műemléki környezet ornamentikus elemeiben és a természet ismétlődő mintáiban lelhetők fel.
A Biodóm környezeti oktatási szerepe is számított a tervezésnél: a közel 160 állatfajt és többszáz növényfajt a látogatók a 21. századi állatkertekre jellemző nyitott, élményközpontú és interaktív környezetben ismerhetik meg.
A Fővárosi Állat és Növénykert 1912-es újjáépítését követően Európa egyik legmodernebb állatkertjének számított. Bár a modernitás fokmérői mára megváltoztak, a Biodóm felér ezen előzményhez: a vezető technológiák és tervezői alázat ötvözetéből egy valóban fenntartható épület születhet. A tervek jól mutatják, hogy a zöld építészet nem egyenlő a napelemek használatával: egy globális kihívásokra lokális válaszokat adó, összetett tervezői gondolkodást jelent.
Megbízó: Fővárosi Állat- és Növénykert
Generáltervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft.
Fenntarthatósági tanácsadás: ABUD - Advanced Building and Urban Design
Vezető tervezők: Dr. Paulinyi Gergely DLA, Dr. Reith András PhD,
Dr. Anthony Gall PhD
Projektvezető: Vámossy István
Munkacsoport vezetők: B. Terbe Erzsébet, Burián Gergő, Tákos Tamás
Projekt koordinátor: Varga S. Gabriella
Építész munkatársak: Baranya Tamás, Botzheim Bálint, Debreczeni András,
Fürnstáhl Anett, Kiss Csaba, Mészáros Béla, Somodi-Ridzi Júlia
Vezető fenntarthatósági tanácsadó: Szollár András
forrás: sajtóközlemény
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
