A Keletelt sorsok: magyar építészek Ázsiában című kiállítás 2024. február 11-ig tekinthető meg
Keletelt sorsok: magyar építészek Ázsiában címmel nyílt kiállítás a Műcsarnokban, ahol Pálffy György, a TSPC Csoport építésze is bemutatja négy kontinensen készült különleges épületeit.
A tárlat azon magyar építészeket és munkáikat mutatja be, akik a 19. századtól napjainkig Ázsia bűvöletében éltek és alkottak.
„Az 1800-as években egyre népszerűbbé váló keleti utazások során gyűjtött műtárgyak, a hazai szecesszió orientalista szemlélete, a két világháború közötti építési lehetőségek, valamint a kortárs magyar építészek ázsiai sikerei alkotják a tárlat koncepciójának legfőbb témaköreit. A kiállítás Irán, az Egyesült Arab Emírségek, India, Srí Lanka, Kambodzsa, valamint Kína és Japán helyszínein keresztül mutatja be azokat az építészeti víziókat és megépült alkotásokat, amelyek izgalmas feladatként hatották át a magyar építészetet.” – olvasható a Műcsarnok oldalán.
Pálffy Györgyöt egy több, mint 30 éves építészeti karrier és életút fűzi Japánhoz. A japán kultúrához való kötődése gyermekkorából származik: míg egyik nagyapja műtárgyakat és könyveket gyűjtött Közel-Kelet témakörökben, anyai nagyapja Japánon keresztül talált hazautat egy orosz hadifogság után, mely körútnak köszönhetően számos emléket, képeslapot gyűjtött Japánból. A véletlenek sorozata, hogy György 1977-ben ösztöndíjat kapott, melynek köszönhetően Japánban folytathatta egyetemi tanulmányait építészeti témakörben, habár gyerekként nem ebben a szakmában képzelte el magát:
„Valójában atomfizikus szerettem volna lenni, főleg édesanyám miatt. Amikor elkezdtem rajzolni, akkor nagyon érdekelt az új dolgok kitalálása és ipari formatervezőként képzeltem el magam, azon belül is, mint repülőgéptervező. A példaképem idősebb Rubik Ernő volt, aki zseniális vitorlázó repülőgépeket és kisgépeket tervezett. A gimnáziumban töltött idő alatt azonban bezárták az esztergomi repülőgépgyárat, és összeomlottam, hogy nekem nem lesz így munkahelyem. A külföldi munkavállalás fel sem merült bennem, de a rajzolás és az alkotás miatt választottam végül az építészetet. Mára már nem is tudnék más szakmát elképzelni magamnak.” – meséli György.
Oszakába 1978. október 9-én érkezett meg, 3 évvel a Műszaki Egyetem elvégzése után. Elmondása szerint október 10-én már otthon érezte magát Japánban, amely érzés 2008-as hazaköltözéséig vele maradt. A Tokiói Egyetem doktori kurzusának végzése alatt, 1982-ben irodát alapított, mely később további irodákkal bővült Ausztráliában, Fidzsin és Magyarországon is. A több, mint 2000 tervezett épületből, 670 valósult meg 4 kontinensen, amelyekért összesen 42 építészeti díjat kapott. Stílusa nem a részletekben, nem is az épületek formájában, színében vagy anyagában ismerhető fel, hanem az épületek szellemiségében:
„Nem éreztem soha, hogy egy nagyon definitív és azonnal észrevehető stílust kell találnom. Építészeti példaképeim között Renzo Piano egy nagyon fontos helyet foglal el, aki minden egyes munkát fehér papírral kezd, és próbálja elfelejteni, amit előtte tervezett. Átgondolt szerkezetű és nagyon izgalmas téri rendszereket próbál létrehozni. Én úgy voltam mindig vele, hogy nem baj, ha az emberek nem ismerik fel, hogy ki tervezte az épületet. Nekem nagyon sokat számít a hely szelleme, ahová tervezek, és mivel Japán elég változatos és klimatikus ország, ennek megfelelően elég sokfélék az épületek is.”
A kiállításon 26 épületről láthatunk fotókat, főleg oktatási, egészségügyi épületekről, ám a válogatás szinte véletlenszerűen történt: „Maga a válogatás nem egy meghatározott koncepció alapján történt. Kevés megvalósult épületről őrzök fotót. Soha nem volt célom, hogy skicceim, rajzaim vagy megvalósult épületeim fotói egy díszes kötetben megjelenjenek. A rajzaimat egy darabig megőriztem, aztán kidobtam. Maketteket régebben megtartottam, nagyon sok nagyon szép modell volt az irodánkban. Így a kiállításhoz kevés fénykép közül tudtam a jobb minőségűeket kiválogatni.”
Ennek ellenére mindig érdekelte, mások hogyan interpretálják épületeit. A kiállításon 6 olyan fotó is megtekinthető, melyek Sebestyén Sára fotóművész látásmódját dicsérik.
„Januárban ismét Japánba utaztam. Megnéztem néhány épületet, amelyek több, mint 30 éve készültek és döbbenten láttam, milyen jó állapotban vannak megőrizve. Sebestyén Sárával májusban együtt jártuk végig ezeket az épületeket. Az ő épületértelmezése más, a geometrikus részleteket fedezi fel az épületeken, és ebből a „fényképfestészetből” születnek az ő képzőművészeti alkotásai. Ezek a nagyon érdekes részletek, amelyeket megörökített nagyon sokat adnak az épületek szellemiségéhez, ezért válogattunk az ő fotóiból.” – meséli György.
Pálffy György jelenleg a TSPC Csoport építész csapatát erősíti: „Január 13-án lesz 2 éve, hogy a TSPC Csoporttal működök együtt. Rettentően élvezem, hogy nagyon tehetséges fiatalokkal találkozom. Nyilván a szervezet másféleképpen működik, mint egy építészműterem, ami adódik a léptékből is, de én kifejezetten élvezem, amikor bejövök, és tudok segíteni a projektekben és a tervezésben. Az eddigi kedvenc projektem a Nyugati pályaudvar tervezése volt, ami hihetetlen izgalmas volt számomra. A másik nagy kedvencem a szigetszentmiklósi HÉV állomásra tervezett parkolóépület volt, ami egy nagyon logikus alaprajzi koncepció alapján készült, és a környezethez és a természeti adottságokhoz illő homlokzati burkolatot terveztünk az épületre. Sajnáltam, hogy a tervezői gondolatok nem találkoztak a pályázatokat értékelő zsűri gondolataival. Minden pályázat és minden projekt érdekes tapasztalat, mind munka és a közösségépítés szempontjából is.”
Pálffy György jelenleg a miskolci Koronaszálló felújításának tervein dolgozik a TSPC Csoporttal együttműködve.
A Keletelt sorsok: magyar építészek Ázsiában című kiállítás 2023. december 15-től 2024. február 11-ig tekinthető meg a Műcsarnokban.
Forrás: TSPC
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
