Ismét használható a sós-jódos forrású pesterzsébeti strandfürdő.

Újra megnyílt a főváros egyetlen sós-jódos gyógyforrására épülő pesterzsébeti strandfürdő, wellness- és élményelemekkel, gyógyászati résszel és egy méretes strandterülettel, amelyen a régi hullámmedence mellett most egy 25 méteres úszómedence és egy gyerekpancsoló is épült. A dunai oldalon egyelőre nádas kíséri, de talán lesz ez még másként.

Pesterzsébet különleges, sós-jódos fürdője jó ideje a virágzó budapesti fürdőkultúra mostohagyereke volt, elhanyagolt állapotban, vészesen fogyatkozó látogatószámmal. Az ezredforduló után nem sokkal bezárták, és azóta a tulajdonos Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. leginkább csak raktárnak használta. Pedig nem csak a vize, de az épülete is különleges, hiszen

ki gondolta volna, hogy az 1950-es évek közepén, az első, hamisítatlan szocreál (igaz, még nem házgyári) lakótelephajrá idején ál-törökfürdőt építettek ide?

A kincset érő gyógyvizet 1932-ben fedezték fel. A Duna mellett kiépített strand bérlője kutakat fúratott egy bővítés reményében, és az eredmény messze túltett a várakozásain: összesen öt kútból különböző hőfokú gyógy- és termálvíz fakadt. Ekkor létesült a strand mellett a fürdő, amit 1950 után – amikor a település Nagy-Budapest része lett – a családi házas környezet helyett egyre inkább a nagyipari munkástömegek lakásai vettek körül. A csökkentett komfortfokozatú, fürdőszobával igen ritkán rendelkező cs-lakások korszakában szükség volt tehát a fürdőre.

Alighanem a külkerületi pozíciónak volt köszönhető, hogy egyáltalán szóba jöhetett a budai törökfürdők építészeti hagyományához kapcsolódás, bátran letérve a korszak kötelező stílus-csapásáról. Mindenesetre a korábbi faépítményt felváltotta egy klasszikus, nyolcszögű, opeionos nyílású kupolával fedett medencetér, és az azt körbeölelő kiszolgálószárnyak. A kupolát mozaik, a fürdő tereit sárga csempe borította, kívül terméskő és vakolt falak vették körül. A strand különlegessége a majdnem 1000 négyzetméteres hullámmedence volt, amelynek eredeti, szíjmeghajtású gépezetét Horthy Miklós egykori hajós főgépésze tervezte. Az ötvenes és a hetvenes években további kutakat fúrtak, gyerekmedence készült, iszapkezeléseket és masszázst is bevezettek, váltott napokon fogadták a női és a férfi közönséget. Csak a rendszerváltás környékén kezdődött a lepusztulás, ami a 2005-ös teljes bezáráshoz vezetett.

A mostani megújulás nem csupán visszahozta az életbe a fürdőt és a strandot, de komoly távlatot is adott a további fejlesztéseknek. Az Archikon építésziroda Dobos Bence, Nagy Csaba és Nagy Zsolt vezetésével

úgy rendszerezte a sokféle elvárt funkciót, hogy azok koncentrikusan szerveződjenek az építmény magja, a törökfürdő köré.

Így alakult ki a több mint 4000 négyzetméteres bővítés, aminek középpontjában a nyolcszögű kupolás tér áll, a T alakú, eredeti épülettel együtt – annak külső terméskő falai most belső udvarokra néznek, az új épület acélkeretbe foglalt belső üvegfalai pedig szépen feltárják a régi látványát –, körülötte pedig egy doboz-rendszerben helyezkedik el az összes további egység, az öltözők, a szaunák, a belső medencék, a pihenőterek, a büfé. Mindezt labirintusszerű folyosóhálózat kapcsolja össze, ami azonban tökéletesen átlátható – mivel a koncepció legmarkánsabb vonulata az volt, hogy a belső terek egyszerre több irányban is átláthatók legyenek, és ezáltal a zárt dobozok optikailag a külső tér részeivé is váljanak.

Ezt az izgalmas, folyton változó képet tovább árnyalják a természetes fényhatások: az öltöző például félig transzparens kopolit üvegből készült, vagyis zárt, mégis átlátható, és minden irányban szórja a felülről, a nyitott felülvilágítókon át bejutó fényt. A folyosók végén hatalmas üvegfelületeken látunk ki a szabadba, emiatt tágul a térérzet és a természet beköszön a falak közé. Szükség is van erre, mert a járófelületet és a folyosók falait mindenütt szürke gránit borítja, ami sokáig állja a fürdőben kötelezően használt tisztítószereket; csak a szintén dobozszerűen felnyíló vizesblokkok kaptak a szürkét szépen ellenpontozó sárga kerámiaborítást, ami a régi keramitkockák színét is visszaidézi.

Mire a nagy élménymedencéhez érünk, már egy sor olyan tér- és fényélménnyel találkoztunk, amelyek az érzékek számára szinte feloldják a kint és a bent éles határait. Ott pedig végképp eltűnnek a térfalak, és egy nagyon összetett, minden irányból más áthatásokat mutató látványsorozat fogad.

A medence egyik része fölött hirtelen felugrik a mennyezet, és egy fénycsatornával a szabad ég alatti vízfelület hatását kelti. A medence víztükre majdnem teljesen elrejti az élményelemeket, csak a közepén ágaskodó nyakzuhanyok láthatók, az összes többi eszköz, a gránit fekvőpad, a vízbefúvók csupán a víz fodrozódásával érzékelhetők. A medencét körbevevő, élénk színű mázas kerámiával burkolt pihenőterek úgy simulnak rá a víz felszínére, mint egy tóra a stégek – itt is a határok elmosódását, a szilárd-folyékony, a sötét-világos ellentétpárok megbékélését, együttműködését érezni (ezt erősíti a külső termálmedence felé megnyitott kiúszó is), valami olyan alapvető természetközeli élményt, amit fedett fürdőkben nemigen tapasztalni. Talán az egyedüli ismert példa – amit maguk a tervezők is egyfajta mintául választottak – Peter Zumthor valsi fürdőépülete; annak átlátásait, a kő, a víz és a külső látvány misztikus élményét idézi meg egy-egy gyönyörűen megkomponált nézet itt, az élménymedence terében. De már innen is átlátni a következő, gyógyászati részlegbe, az oktogonális medencetérbe.

Ezt korábban kisebb, lezárt terek vették körül, most a vizuális áthatások jegyében a tervezők itt is megnyitották a falakat, pihenésre alkalmas kis beugrókkal, intimebb térrészekkel. A pihenő-folyosóról lehet eljutni a szaunákhoz; ezek egyetlen nagyszabású kőkockában kaptak helyet, mindegyik oldalt más típusú és méretű szaunakabin foglal el. Ez az egység a strand felől, de a fürdő bejáratától külön is megközelíthető, hogy zárás után különböző rendezvényekre is használhassák.

A szaunáktól egy félig elkerített, merülő- és Kneipp-medencékkel, jégcsúszdával ellátott napozóterasz vezet le a strandra. Az átmenetet a fürdőépület falát kísérő termálvizes „brüggölő” és a szaunaterasz korlátja alatti kis úszórész képviseli.

A belső tér kifinomult összemetsződései, irányított fényjáratai után kint egy sokkal egyszerűbb, pusztán funkcionális világba kerültünk, ahol a gyerekpancsoló, a vízilabdameccsekre is alkalmas úszómedence és a rendbe hozott régi kedvenc, a hullámmedence körül csupán a füves szabad tér uralkodik.

A kinti, közel 1500 öltözőszekrényt és kabint mosdókkal, zuhanyokkal együtt három egységben, az utcai frontra telepítették, így semmi nem zavarja a strandolók szabad terét.

A fürdő és a strandterület olyan értékekkel bővül, amelyek mellett egyre komolyabban fölvetődik a dunai oldal kérdése. A folyót a telektől elválasztó területe parti sétánnyá alakítására már nem kell sokáig várni, de az innen délre kezdődő, egykor virágzó csónakházi élet, és általában a Duna dél-pesti visszahódítása – akár a strand mellett egy Duna-uszoda kialakítása, vagy egy hajóállomás –, egy kellemes, lelassult, kikapcsolódást és természetközeliséget egyszerre kínáló vízparti városrész (amilyen egykor volt) életre segítésének esélye egyelőre nem realitás.


Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő

Megbízó: Budapest Gyógyfürdői és Hévizei
Építészet: Archikon
Tervezés éve: 2016-2018
Építés éve: 2018-2019
Telek mérete: 25 645 m²
Bruttó szintterület: 9744 m²

A cikk nyomtatásban megjelent az Octogon 2019/5-ös számában.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Mór fürdőre bukkantak egy tapasbárban

Mór fürdőre bukkantak egy tapasbárban

Persze nem véletlenül, hanem egy felújítás során.

Szódásszifon alakú csúszdatorony és megszépülő Hajós Alfréd épület

Szódásszifon alakú csúszdatorony és megszépülő Hajós Alfréd épület

Ilyen lesz a fürdő átalakításával és bővítésével létrejövő győri vízi élménypark.

Hosszabb lett a balatonfüredi partszakasz

Hosszabb lett a balatonfüredi partszakasz

A város strandot épít a most vásárolt nyolcezer négyzetméteres vízparti ingatlanton.

Hirdetés