Az Archikon és az Újirány megosztott harmadik díjas tervének mottója: identitás és hagyomány.
Folytatjuk villáminterjú-sorozatunkat, amelyben a résztvevők gondolatainak tükrében veszünk szemügyre a Pázmány Campus tervpályázatára érkezett megoldásokat. Minden csapatnak ugyanazt a négy kérdést tettük fel, másodikként a másik megosztott harmadik díjas csapat, az Archikon és az Újirány válaszol.
Mi volt a legfontosabb szempont, amit érvényesítettetek a tervezés során?
„egyetem, katolikus és magyar – mindhárom szó egyformán fontos és szervesen összetartozó” ezt fogalmazza meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a küldetésnyilatkozatában. Tervezői koncepciónk arra fókuszált, hogy ezt a hármasságot egyértelműen megjelenítsük: egyrészt az egyetemi épületegyüttesekre jellemző tudományos és közösségi atmoszférát, de ezzel együtt a katolikus hit szellemiségét is. A harmadik fontos elem a magyar építészeti hagyományok jelenléte, amely egyrészt jelenti a műemléki palotaépületek helyreállítását, másrészt az új épületek ehhez illeszkedő formavilágának kialakítását. Fontos feladat volt megtalálni azt, hogyan tudjuk az intézmény egységét tükrözni ebben a patchwork-szerű beépítésében, hogyan tudjuk megteremteni a régi és az új egyensúlyát. Olyan forma és anyaghasználatra törekedtünk, amely leheletfinoman utal a régi és új kapcsolatára. Az új épületek homlokzatainak anyagkezelésében, díszítettségében a magyar építészet gyökereit kereső szecesszió modernségének újraértelmezése jelenik meg mai eszköztárral.
Mit jelent szerintetek a 21. században az egyetem, és ez hogy köszön vissza a tervben?
A most épülő campusnak a jövő oktatását kell szolgálnia. A folyamatosan és gyökeresen változó kihívásokra az intézmények akkor képesek reagálni, ha az oktatási környezet, és ezzel együtt az épített környezet is rugalmasan adaptálható a változásokhoz, amelyeknek ma még csak az irányát sejtjük, de a tartalmát pontosan nem ismerjük. Az oktatási és tanulási környezet akkor jó, ha változatos és alkalmazkodni képes. Az általunk tervezett Campus átjárható, de félig nyitott és saját területekkel is rendelkezik. A város része, de külön egyetemváros is – város a városban, ugyanakkor szervesen kapcsolódik a környezetéhez. Akadémikus intézmények együttese helyett sajátos ökoszisztéma, melynek résztvevői folyamatosan kölcsönhatásba kerülnek egymással és a környezettel.
 A funkciók elhelyezése Közterek |
Mit jelent Budapest belvárosának kellős közepére tervezni, hogy kezeltétek ezt a helyzetet?
Különleges hangulatú utcák, épületek, belső udvarok, épített terek együttese alkotja a Palotanegyed patchwork-szerű városi szövetét. A területalakítási koncepciónk e városi szövet logikus és organikus folytatása. Önálló épületeket, épülettömböket terveztük, melyek hol zártsorúan, hol szabadon álló módon csatlakoznak a meglévő épületekhez és egymáshoz. Az együttest udvarok és kertek tagolják, átjárható városi terek kapcsolódnak egymáshoz. E tereken átvágva jutunk el a Pollack Mihály tér felől az együttes belsejébe, majd át a túlsó oldalra, a Szentkirályi utcába. Az egyetemi terek egyben városi terek is, és tágabb értelemben csatlakoznak azokhoz a tengelyekhez, amelyekkel a Palotanegyed a budapesti városszövethez kapcsolódik. A már létrejött és tervezett palotanegyedi fejlesztések összekötik a két körutat, kitágítva a Budapest Szíve akcióterületet. A gyalogos összeköttetést erősítik, a sport és kultúra színtereivé válhatnak – ebbe a koncepcióba illeszkedik a mi tervünk is.
 Városi, lokális és egyetemi térhasználat A Palotanegyed városi és lokális kapcsolatai |
Mit jelent, jelentett- e számotokra valamit, hogy ez egy katolikus egyetem, befolyásolta e ez a tervezést?
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatási intézmény, de tevékenységét a katolikus hit szellemében végzi. Az épületegyüttes is ilyen harmonikus egységet kíván megjeleníteni a szakrális atmoszféra és az egyetemi campusépítészet között. Az épületek külső és belső tereikkel izgalmas és funkcionális városi szövetet képeznek, de a hangsúlyok – például a főbejárati új épület, vagy a belső átriumok kiemelt pontjai a szakrális építészetre, a katolikus szellemiségre utalnak. A campus a hagyományos akadémiai ismeretek megszerzésének és az oktatói-kutatói munkának a helyszíne, de emellett egyre növekvő hangsúllyal kell teret biztosítania a közösségi interakciók számára úgy, hogy közben a katolikus és a magyar hagyományok szellemisége maradjon a meghatározó. A tömegformálásban megjelennek a szakrális építészethez is asszociálható klasszikus elemek: árkádok, boltívek, előtetők sora, amely az épületeket a földszinten összeköti. Ezeket a motívumokat kortárs módon alkalmaztuk, néhol a boltíveknek csak egy része tűnik elő, néhol merőleges síkokra váltanak át, néhol pedig felnagyítva jelennek meg. Nézetünk szerint a nem hivalkodó, de míves részletekkel kidolgozott felületek, a természetes anyaghasználat is az időtállóságot, méltóságot, az időtlen szakralitást sugallja.
 Árkádsor és a Károlyi palota kertje Együttélés és folytonosság |
Építészet: Benedek Botond, Dobos Bence László, Koch Márió, Nagy Csaba, Petró Noémi, Pólus Károly
Építész munkatárs: Horváth Krisztina, Long Yining, Urbán Jakab, Varga Veronika, Várhidi Bence
Tájépítészet: Újirány csoport – Horváth Bettina, Kovács Árpád, Szohr Gábor, Tihanyi Dominika
További képek és rajzok a galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
