Slow-life otthonok a BME Lakóépülettervezési Tanszékének másodéves kurzusán.
Az épített környezet alakítása, tervezése során a fenntarthatóság és a környezettudatos gondolkodás alapkövetelmény, olyan időszerű kérdés, amely az egyetemi építészképzésben is egyre nagyobb szerepet kap. A BME Lakóépülettervezési Tanszékének kurzusa a fenntarthatóság szempontjait gyakorlati tervezési feladaton keresztül ismerteti meg a hallgatókkal. A fenntartható otthonok tervezését célzó kurzus tematikáját az oktatók, Dankó Zsófia, Gyárfás Noémi és Nagy Márton mutatják be.
A technológiai fejlődés és a rohamosan változó igényekhez alkalmazkodni képes térrendszerek iránti igény az építészetben is szemléletváltáshoz vezetett, ugyanúgy, mint az élet más területén. Az utóbbi években a vidéki lakhatás iránt érezhetően megnőtt az érdeklődés, melyet a világjárvány tovább erősített. Különösen igaz ez azokra a területekre, ahol a városok adta infrastrukturális, szociális, kulturális lehetőségek elérhető közelségben vannak. Manapság egyre erősödő lakhatási tendencia a rurális területek felértékelődése, a slow- life életstílus választása. A vidéki életet előnyben részesítő mozgalom a technikai fejlődés, a digitalizáció és a home office elterjedése miatt a világjárvány hatására egyre nagyobb teret nyer.
Az idei LAKÓ2 kurzus mottója: vidéki élet és a fenntartható otthon. Dankó Zsófia DLA, a kurzus felelőse, valamint Varga Tamás DLA és Nagy Márton DLA irányításával, a tatabányai önkormányzattal kötött együttműködés keretében a hallgatók (a konzulensekkel közösen) Tatabánya - Felsőgalla több, kijelölt helyszínére készítenek kisléptékű lakóépület terveket az őszi félévben.
A felsőgallai tervezési terület a megyeszékhely központjától csupán néhány percre, (a fővárostól alig egy órára) található. A vidéki élet értékei, nyugodt, izolált környezete miatt ideális helyszín egy tudatos életvitel, a természet közeli életforma számára. A város egyik meghatározó területe a sváb eredetű, önálló központtal, szolgáltatásokkal, közösségi élettel rendelkező, falusias karakterét máig megőrző településszövet.
A lakó kurzus dilemmája, hogy miként lehet besűríteni, vonzóvá tenni a tatabányai falusias városszövetet az itt élők, vagy elköltözni vágyók, és a nem tatabányai, de itt letelepedni szándékozók számára. A tervezési helyszínen sokféle városi szituáció, különböző karakterű, fekvésű, domborzatú telek található.
Fontos feladat a falusias lépték és a helyben gyökerező, mégis mai karakter magtalálása. Hogyan tud egy kortárs épület a település szövethez viszonyulni, alkalmazkodni, azzal együtt élni? Hogyan tudja egy új épület a település megkezdett történetét továbbírni? Melyek azok a karakterek, amelyek továbbörökíthetők, és melyek, amiket felül lehet írni?
A kurzuson a fenntarthatósággal összefüggő kérdéseket, így a zöldterületek megőrzésének lehetőségeit, a kortárs kerthasználatot, a természet és az épített környezet határainak problémakörét is tanulmányozzuk, valamint a téri fenntarthatóság legfontosabb építészeti eszközeivel is foglalkozunk. Fenntartható, kortárs lakóterek jó példáinak elemzésével és megvalósult, gondolatébresztő előképek bemutatásával kívánjuk bevonni a hallgatókat abba a közös munkába melynek célja a 21. századi felsőgallai otthon és lakókörnyezet víziójának kidolgozása.
A téri fenntarthatóság viszonylag ritkábban emlegetett fogalom, pedig a környezettudatos működésnek elsőrendű feltétele a terek racionális kialakítása.
A téri fenntarthatóság szempontjának érvényesítése során olyan épületek tervezése a cél, amelyek az előre nem látható, még csak a jövőben kialakuló igényeket is ki tudják majd elégíteni.
A gyorsan változó igények miatt egy új lakóház tervezése során kulcsfontosságúnak tűnik a hosszú távú megújulásra képes használat lehetőségének biztosítása, hiszen így bontás és új építés helyett a meglévő terek alakításával válhatnak házaink generációkon át is jól szolgáló otthonokká.
A félév fontos célkitűzése, hogy a hallgatóknak bemutassuk, mely tervezési eszközökkel, milyen gondolatok mentén tudnak téri tartalékokat létrehozni. Mivel a téri fenntarthatóság és az erről való építészeti gondolkodás nem előzmények nélküli, három téma köré rendezett esettanulmányok közös elemzésével segítjük a hallgatói munkát. A közös munka során a telepítés, az átmeneti terek és az adaptív térrendszerek tematikája mentén tárjuk fel a téri fenntarthatóság szerteágazó lehetőségeit.
A telepítés hosszú távú működésének alapvető kérdése a beépített és a szabadon hagyott területek aránya. Mekkora az a legkisebb alapterület, amelyet muszáj fűthető belső térként kialakítanunk, és mik azok a tevékenységek, amik esetleg külső, átmeneti terekben is meg tudnak valósulni? Mekkora teret hagyunk a jövőnek egy későbbi továbbépítés számára? A belső terek minimalizálásának egyik szélsőséges, kísérleti, így vizsgálódásra alkalmas példája Arno Brandlhuber Antivilla (2014.) elnevezésű munkája, Potsdam-ban. Ez a projekt egy gyárépület újrahasznosítása. A meglévő falakon belül, egy központi mag köré szervezetten függönyökkel keríthető körbe a téli és nyári használathoz szükséges legkisebb belső tér.
  |
Antivilla – Képek forrása: ArchDaily
Családi házaink átmeneti terei fontos téri tartalékokkal rendelkeznek. Odafigyelő tervezéssel a teraszok, tornácok, fedett-nyitott térrészek könnyen válhatnak otthonainknak olyan puffer-zónájává, amelyek kis ráfordítással előre nem kiszámítható igényekre is képesek reagálni. A Lacaton-Vassal iroda Floriac-i háza (1994) egy racionális méretű és szerkesztésű családi ház, melynek oldalához nagy, nyitható oldalú „üvegház” csatlakozik. Ez az épületrész teljesen szabadon belakható és berendezhető. Más a téli és a nyári használata, illetve az évek alatt könnyen tud alkalmazkodni a megváltozó igényekhez.
  |
Floriac-i ház – Képek forrása: Arquitectura Viva
Téri fenntarthatóság szempontjából egy otthon belső tereinek tervezése során úgynevezett adaptálható téri struktúra létrehozása a cél. A Harquitectes „Casa1219” (Barcelona, 2014) elnevezésű családi háza ilyen elrendezést mutat. A nem specifikusan kialakított helyiségek mind elég tágasak és jól bevilágítottak ahhoz, hogy különböző funkciót is be tudjanak fogadni. Az építésziroda honlapján található berendezett alaprajzon hálószobaként jelölt helyiség lehet akár a nappali vagy a dolgozó is, ha a jövőben erre lenne szükség.
  |
  |
Casa1219 – Képek forrása: ArchDaily
A mostani fiatal generáció érzékenyen reagál a környezetre, fogékony az ökológiai problémák iránt. A LAKÓ2 félév során szeretnénk felhívni a figyelmüket arra, hogy változásra, szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy a természet, a vidék és az épített környezet tönkremenetelét megakadályozzuk. A koncepciózus féléves munkáktól azt várjuk, hogy a tervezett házak érdekes téri struktúrájuk révén környezettudatos gondolkodást tükrözzenek, ugyanakkor helyes működésű, jó térhasználatú, arányos és józan kialakítású épületek szülessenek. Reméljük, hogy a fenntarthatóságról való gondolkodás beépül a kisléptékű lakóházak tervezési folyamatába, és hallgatóink innovatív, előremutató terveket alkotnak majd.
A cikk szerzői: Dankó Zsófia DLA (adjunktus, kurzusfelelős), Gyárfás Noémi (BME, Építőművészeti Doktori Iskola, doktorandusz), Nagy Márton DLA (docens, téma- és tanszékvezető)
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
