A 84. életévében elhunyt operatőr családi házát a maga területén szintén ikonikus életművet hátrahagyó ifj, Janáky István tervezte.
Az érték-alapú szemlélet egy alkotó művész számára nyilvánvalóan nem csak a szakmára vonatkozik, az élet minden területét áthatja – értékes ember hasonlóan értékes alkotóval tervezteti a házát. Ragályi Elemér budai családi házát ifj. Janáky István tervezte – „similis simili gaudet”. A tipikusan „Janákys” ház képeinek és történetének felidézésével emlékezünk az 1945, a Régi idők focija, a Bástyasétány 74, a Ripacsok, a Hazudós Jakab, a Raszputyin és sok egyéb emlékezetes film operatőrére.
  |
Ragályi Elemér (1939-2023) a magyar filmgyártás hőskorának két évtizedében szinte minden jelentős rendezővel forgatott. A Kossuth és Balázs Béla-díjas operatőr a rendszerváltás után nemzetközi produkciókban, világsztárokkal dolgozott, az amerikai zöldkártyát azonban visszautasította, hitt abban, hogy Magyarországon a szabadsággal együtt a kulturális felvirágzás is beköszönt. Nyolcvan évesen adott interjújában nem rejtette véka alá csalódottságát és markáns véleményét a félrecsúszott rendszerváltásról és a félelemre alapozó, manipulatív politikai populizmusról, amelytől mi sem állhat távolabb, mint az a minőségben kompromisszumot nem ismerő szemlélet, amelyet életműve képviselt. Egyik utolsó munkájának, Török Ferenc 1945 című filmjének fekete-fehér képi világa olyan erős, hogy az amúgy is fajsúlyos mondanivalót feldolgozó alkotás szinte némafilmként ég a néző szemébe és agyába.
Nincs abban semmi meglepő, hogy egy a szó legtisztább értelmében értelmiségi alkotó hasonlóan kérlelhetetlen állhatatossággal gondolkodó építészt kért fel otthona megtervezésére. Janáky István (1938-2021) egy interjúban így vallott erről:
– Hogyan határozta el, hogy a középületek és ipari épületek után áttér a családi házak tervezésére?
– Egy operatőr barátom megkért, hogy tervezzem meg a házát. Arra gondoltam, ha meg tudunk egyezni, vagyis neki is tetszik, amit én tervezek, és engem is kielégít a munka, és nem kényszerít rám olyan dolgokat, amelyek fájdalmasak, akkor megtervezem a házát. Ezek után következett az egy hónapos – „próbaházasság”, az a beszélgetés-sorozat, amely közben folyamatosan lerajzoltam, mit gondolok, ő pedig folyamatosan reagált rá. Sokat változtattunk a rajzokon, s közben ő is látta, hogy egyre inkább megvalósulnak elképzelései, én is megnyugodtam, hogy olyan házat építhetek, amely nekem is tetszik majd. Megterveztem a házat, és némi kínok közt sikerült az önkormányzattal is engedélyeztetni. A ház ugyanis ferdén áll a telken, és ezt sehogy sem tudta, sehogy sem akarta az önkormányzat elfogadni…
  |
– Mi indokolta a szokatlan elhelyezést?
– Egyrészt a benapozás, másrészt a telek, amely nem túl nagy, s ha középre helyezem az épületet, párhuzamosan a telekhatárokkal, minden oldalról legfeljebb egy keskeny kis kert maradt volna körülötte. Így viszont két nagyon kellemes háromszögletű kertet sikerült kialakítani, közepükön egy-egy fával, jó arányokkal. Az elkészült ház mindkettőnknek örömére szolgált. A továbbiakban pedig vérszemet kaptam, s egyre több magánmegrendelésnek tettem eleget. Segített ebben a felépült ház is, amely sokaknak megtetszett, én pedig – éppen a napokban állapítottam meg – , szinte ugyanazt a házat tervezem meg más és más variációban, és minden esetben eljátszom az egy hónapig tartó próbaházasságot.
(A Mi Otthonunk, Fekete Judit interjúja)
  |
A ház a szikárabb Janáky-épületekhez képest érzelmes, majdhogynem romantikus, nem véletlenül írja róla a 2019-ben helyi védelem iránti előterjesztés mellékleteként készült értékleltár a stílus rovatba: vernakuláris. A leltárt készítő véleménye szerint:
Ragályi Elemér halálával a ház immár duplán méltó arra, hogy az utókor eredeti állapotában megőrizze, mint két kivételes egyéniség szellemi találkozásának mementóját.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
