Bajusz Boglárka diplomamunkájában a Debreceni Ruhagyár telepének két meglévő épületét gondolta újra.

Bajusz Boglárka, a Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszékének friss MSc diplomása diplomamunkájában Debrecenbe tervezett ReDesign néven Alkotó- és Kiállító Központot. A diplomaterv alapjául az ezt megelőzően elkészített szakdolgozata, illetve azt alátámasztó kutatómunkája szolgáltak. A diplomamunkát a hallgató leírásával közöljük. 

A ReDesign Alkotó- és Kiállítóközpont homlokzata

Az elmúlt években, ahogyan ez a köztudatban is egyre inkább hangsúlyossá vált, úgy kezdett el engem is egyre jobban érdekelni a fenntarthatóság, az újrahasznosíthatóság kérdésköre, mely tanulmányaim mellett értelemszerűen az építészet területén felmerülő megoldások terén is elkezdett foglalkoztatni.

Kutatómunkám során egy olyan példatárat sikerült összeállítani, mely igen széles körben lefedi az újrahasznosítás, újra felhasználás, újra értelmezés minden szegmensét. Diplomatervem során ezeket a megoldásokat szerettem volna beemelni az eszközkészletembe, és ezzel párhuzamban kerestem egy olyan funkciót, mely ezzel összhangban, egymás üzenetét támogatva tud megjelenni. 

Az elmúlt évek felgyorsult világában, és az előző év karanténidőszaka alatt még hangsúlyosabban megjelent az emberek szociális életre való igénye, a közösségek szerepe és fontossága, emellett pedig a kézművesség is egyre nagyobb hangsúllyal tér vissza sokak hétköznapjaiba. Debrecen lakosságának nagy része azonban olyan lakótelepeken, társasházakban, vagy a belvárosban lakik, ahol a lakókörnyezetük nem biztosítja számukra a megfelelő feltételeket ilyen kreatív alkotófolyamatok kipróbálására, arról nem is beszélve, hogy sokak eszközök, vagy alapvető tudás- és tapasztalat híján félnek nekikezdeni akár egy kisebb projektnek is. 

Így született meg az Alkotóközpont ötlete, mely helyszínéül a Debreceni Ruhagyár telepét választottam, ahol számos alulhasznosított épület található. A kialakuló végső beépítés során két meglévő épületet megtartottam, és ezeket láttam el új funkciókkal, illetve egy új épület is megjelent a beépítésben. 

Végső beépítés

Diplomamunkámban két színtéren jelenik meg az alkotás lehetősége, egyrészről az új épület teljes egészében egy zárt workshop térként funkcionál, emellett pedig az udvari megmaradó épületet műhely funkcióval ruháztam fel, melyhez a belső udvar tere szervesen kapcsolódik, mint kültéri alkotótér. 

Udvari alkotótér padokkal

A műhely udvar felőli homlokzatát úgy alakítottam ki, hogy az teljes egészében megnyílhasson az udvar irányába, ezáltal a tavasztól őszig tartó időszakban ez a két terület egy egységként tud funkcionálni. A két teret olyan burkolatba süllyesztett sínrendszerrel kötöttem össze, melyeken a ki-be tolható padok megkönnyítik a nagyobb alkotások, és a gépek mozgatását, emellett pedig több napos alkotófolyamatok esetén alkotói bázisként is funkcionálhatnak. 

A műhely alaprjazaA műhely

Az új épület földszinti része egy nyitott-fedett tér, melyen keresztül ez a belső udvari világ megnyílik az utca irányába, így betekintést engedve az arra járóknak, felkeltve az érdeklődésüket. A fedett-nyitott tér pilléreit használt vasúti sínek összehegesztésével alakítottam ki, a térrács feletti födémszerkezet alsó síkját pedig a területről elbontott trapézlemez hulladék újra felhasználásával alakítottam ki. Az emeleti szintek fa szerkezetek, melyek úgy állnak össze, hogy az első emelet egy összefüggő térként használható, a második emeleti szinten pedig egy közlekedővel összekötött kisebb terek jelennek meg, melyek alkalmasak lehetnek akár egyéni, vagy kiscsoportos munkafolyamatok elvégéséhez.

A workshop tér emeleti alaprajzaWorkshop-tér

Az utcai homlokzat létrehozásánál fontos szempont volt a meglévő és az új épület egy egységként való értelmezése, így azokat egy összefüggő, egységes osztású polikarbonát homlokzattal fogtam össze.

A bútorgyár több mint 110 éves múltra tekint vissza, és mai napig széles termékkínálattal várja vevőit, termékeinek prezentációjára azonban nincs egy, a bútorok minőségével egyenértékű tere. Erre való tekintettel értelmeztem újra a sarok helyzetben lévő épületet, mely így fő funkciójaként kiállítótérként működne tovább.

A kiállítótér vezérszinti alaprajza

Az épületet vázszerkezetig visszabontottam, melyet az épület jelenlegi rossz állapota is indokolttá tett. A homlokzati nyílászárók kibontása után azokat elemeire szedtem, és egy felületkezelést követően olyan (Re)Boxokat hoztam létre belőlük, melyek egy plexi betéttel, a zárófödém gerendázatára rögzített sínrendszeren vertikális és horizontális irányba szabadon mozgathatók, így egy interaktív, változatos kiállítóteret létrehozva. 

 Reboxok

Visszatérve az udvarra, annak egy elkülönített részében olyan fogyasztóteret hoztam létre, mely szintén a közösségi életet hivatott támogatni. Napközben az alkotókat kiszolgáló büféként működhet, egy használt mozdonyból kialakított foodtruckként, míg az esti órákban akár vetítések helyszíneként is funkcionálhat.  

Kiállítótér

Mind az opponencia, mind a diplomavédés során olyan üzemeltetésbeli kérdések fogalmazódtak meg, melyek az épületek rövid tovább gondolásával orvosolhatók, illetve melyek egy része ad-hoc módon, csak használat során tudna kikristályosodni, azonban az esetlegesen felmerülő problémák mindegyikének megoldásának lehetőségét magában hordozza az épület. Ilyenek például a műhely épület hátsó traktusában kialakítható tárolórendszer, vagy a kiállítótér földszintjének funkcionális bővítése kávézóval, olvasótérrel.

A teljes dolgozatot elolvashatod ezen a linken.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Szárító Műhelyből közösségi tér

Szárító Műhelyből közösségi tér

Az alkotóház a felújítási munkákat követően várhatóan ősztől tölti be új funkcióját a Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építészmérnöki Tanszékének koordinálásával. 

ReDesign Alkotó- és Kiállítóközpont Debrecenben – hallgatói terv 

ReDesign Alkotó- és Kiállítóközpont Debrecenben – hallgatói terv 

Bajusz Boglárka diplomamunkájában a Debreceni Ruhagyár telepének két meglévő épületét gondolta újra.

A természettel harmóniában működő építés elkötelezettjei

A természettel harmóniában működő építés elkötelezettjei

Októberi tematikánk kapcsán újra megosztjuk korábbi interjúnkat Révész Gabriella építészmérnökkel, a Magyar Szalmaépítők Egyesületének vezetőjével

Hirdetés