Bodola Péter Archibalddal, a Modularis Workshop alapítójával beszélgettünk.
A Gutowski Architects Sencsen Operaház nemzetközi tervpályázatára készült, sötét fa alapra helyezett aranyszínű, pagodaszerű makettjénél figyeltünk fel a Modularis Workshopra, aminek kapcsán Bodola Péter Archibald alapítóval beszélgettünk az építészeti makettekről.
A Robert Gutowski Architects építésziroda számára készítettétek el a Sencsen Operaház nemzetközi tervpályázatára benyújtott látványos makettet. Hogyan és a pályázat melyik fázisában készült a makett?
Amikor az iroda pályázata bekerült a legjobb tizenkettő közé, akkor kértek fel minket a makett elkészítésére, ami a pályázati kiírás része volt. A nemzetközi építésziroda-óriások mellett Robiék – talán az esélytelenek nyugalmával – tulajdonképpen a kiírást felborítva, azt kérték tőlünk, hogy készüljön egy 500-as makett az opera szűk környezetéről és egy 3000-es a tágabb városi szövetről. Fontos volt számukra az arany szín használata az épületen, és bár az elején szó volt arról is, hogy maga a víz is arany színű legyen, ezt időközben elvetettük, mert nem erősítette a makett megjelenését. Emellett szabad kezet kaptunk, és a műhelyben kísérletezgetve találtuk rá az égetett tölgy anyagra, ami rendkívül mutatós volt a festett arany felületek mellett. Nagyon jó volt Robiék szimpátiáját élvezni, ami végig jellemezte a közös munkát. Ennek köszönhetően megszülethetett eddigi pályafutásom egyik legszebb darabja.
2015-ben alapítottátok a Modularis Workshopot, előtte Londonban dolgoztál. Mesélnél erről?
Építészként végeztem Pécsen, majd négy évig a Mérték Építészeti Stúdiónál (ma Paulinyi & Partners Zrt. – a szerk.) dolgoztam. Ezután mentem ki Londonba megcsinálni a mesterképzést, ahol viszont nagyon nehezen találtam építészként munkát. Pusztán érdeklődésből iratkoztam be a Saint Martin’s művészeti iskola makettező kurzusára, ahol nagyon jó viszony alakult ki az egyik tanárommal. Ő mondta, hogy építészként semmi esélyem nem lesz makettező stúdióban elhelyezkedni, mert több egyetemen is létezik az erre specializált szak. A kurzus után pár hónappal felhívtam, hogy csinálhatnék-e a műhelyükben maketteteket a portfóliómhoz. Ebben az időszakban léptek túl a kétszemélyes mikrovállalkozás keretein, így egy kicsit „ottragadtam segíteni” és nagyon gyorsan, a gyakorlatban tanulhattam meg a professzionális makettezés technikáit. Három és fél évig dolgoztam velük, azalatt a három főből 18-ra nőtte ki magát a cég, én pedig műhelyvezetővé váltam. A legtöbb nagy építészirodának saját makettező műhelye van, ami már-már „gyár” méreteket is ölthet, mint a Foster+Partners esetében, de a jó munkaviszonynak és az általunk nyújtott magas minőségnek köszönhetően gyakran kaptunk megbízásokat tőlük is, ha extra kapacitásra volt szükségük.
Mondanál néhány példát?
Az egyik kedvencem – és talán a legszebb ebből az időből – a Reichstag volt, egy majd’ másfél méteres fa, metszet makett, ami Sir Norman Foster alapítványának készült. Készítettem még nekik kínai toronyházat, stadiont, boltbelsőt, és rengeteg apróságot is. David Adjaye-nek több munkájához, illetve egy nagy vándorkiállítására készítettünk maketteket, ami szintén érdekes volt, de volt még alkalmam közös projekten dolgozni a Zaha Hadid és Thomas Heatherwick stúdióival is.
Hogy indultatok el itthon?
Főként a család és barátok miatt jöttünk haza, de addigra régi kollegáimmal, Szigeti Nórival és Fülöp Alexszel megbeszéltük, hogy egyszer csinálunk egy közös műhelyt, amivel 2015-ben el is indultunk. Az első két-három év nehézkes volt, de aztán szépen lassan elkezdett felépülni a stúdió. Főleg külföldre készítünk maketteket, Norvégiába, Ausztriába, Írországba és Angliába, de örömmel vállalunk itthoni munkákat is, ha érkezik megkeresés. Jó kapcsolatot ápolunk a 3h építészirodával, akiknek először a GEO irodaházat csináltuk meg egy firenzei kiállítására, majd a MOME-t, most pedig éppen a Bem téri Radetzky-laktanya belsős makettjét készítjük nekik.
Mit gondolsz a 3D-nyomtatásról?
Jó és szükséges technológiának tartom, aminek természetesen megvan a létjogosultsága, de mi viszonylag ritkán használjuk. Megvannak az előnyei, ha különleges formákat kell modellezni, de nem vetekszik egy kézzel készített makett minőségével. Azokban az esetekben, amikor alkalmazzuk, elég sok utómunka van vele, hogy a végeredményen ne látszódjon, hogy ez egy nyomtatás.
Milyen technikai újdonságok vannak a makettezés terén?
A marketing maketteknél a világítás például már alap. Az, hogy azt applikáción keresztül lehessen vezérelni az már egy következő lépés. Léteznek makettek mozgó részekkel, ami látványos, de viszonylag egyszerű technológián alapszik vagy olyanok, amikre vetíteni lehet. Sok mindent meg lehet valósítani, csak megrendelő kell hozzá.
Hogy kezdtek hozzá egy makett megalkotásához?
Az első kérdés mindig az, hogy milyen célt szolgál a makett. Építészirodáknak készülhetnek az egyes tervfázisokat szemléltető munkaközi makettek. Ehhez, vagy a végső koncepció bemutatásához, általában megfelelő a letisztultabb, akár teljesen monokróm makett. Beruházóknak, fejlesztőknek általában teljesen realisztikus, marketing makettek készülnek, hogy a majdani vásárlóknak mutassák be minél pontosabban a projekteket. Érdemes még megemlíteni a nagyobb városszöveteket bemutató maketteket. Még Londonban készítettünk egy 2x1.5 méteres makettet a város keleti részéről, amiben végül egy apró részlet volt maga a fejlesztés, de olyan prominens helyen volt, hogy be kellett mutatni, hogy néz majd ki az Uborka és a Tower Bridge mellett.
Külföldön jóval gyakrabban használnak munkaközi vagy prezentációs maketteket, Londonban például előfordult az is, hogy az egyik építésziroda számára egy adott tárgyalásra készült egy kisléptékű, fa makett, és a tárgyalás közepén leszaladtak hozzánk, hogy vágjunk le az épületről két szintet. Itthon kevés lehetőségünk van fa maketteket készíteni, kint pedig időnként még a legegyszerűbb munkaközi darabok is abból készülnek. Londonban abszolút azt éreztem, hogy egy szép makett legalább annyira fontos, mint a látványtervek.
Alapvetően az a cél, hogy megértsük az építész koncepcióját és megragadjuk annak legfontosabb elemeit, amik nem veszhetnek el. Ha valami például egy kisebb méretarány miatt nem kivitelezhető, én mindig inkább azt szoktam javasolni, hogy változtassunk a méretarányon, hogy ezeket a fontos részleteket is be tudjuk mutatni. Megvan a varázsa a norvég lakóparkokról készült maketteknek is, de szakmabeliként nyilván ad egy kis extrát, ha érdekes, építészetileg szép terveket formázhatunk meg. Szerencsére elég széles skálát lefed a portfoliónk, és mindegyik típusban megtaláljuk a szépséget.
Még több makett a galériában és a Modularis Workshop oldalán.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.