Bemutatjuk a 2023-as Velencei Építészeti Biennálé pályázat nyertes koncepcióját.
A zsűri az általunk korábban elemzett hét pályázat közül Kondor-Szilágyi Mária: REZIDUUM - The Frequency of Architecture című pályázatát nyilvánította nyertesnek. A kiállítási projekt résztvevői: Ferencz Marcel építész (az épületet tervező NAPUR architect vezető tervezője), Z. Halmágyi Judit építész, Mátrai Péter építész-zeneszerző és Haász Ferenc világítástervező, pályázatuk koncepcióját az alábbiakban a kurátor gondolataival kiegészítve ismertetjük.
A kurátori team összetettségéből is következik, hogy olyan kiállításról van szó, amely egyszerre több művészeti ágat hív segítségül mondanivalója kifejtésére, melyek origójában egy valóságos épület, az átadás előtt álló Néprajzi Múzeum építészeti megfogalmazása áll.
„Kurátori koncepciómban egy olyan összetett projektet szeretnék bemutatni és a 18. Építészeti Velencei Biennálén kiállításra javasolni, amely a tiszta forráshoz elvezető gondolati utat kortárs építészeti és zenei eszközökkel kísérli meg bejárni” – írja Kondor-Szilágyi Mária.
A projekt kiindulópontjai azok a kortárs ornamentika-átiratok, amelyeket az átadás előtt álló múzeum homlokzati árnyékoló fémrácsán jelennek meg. A múzeumban őrzött, különféle népek hagyományából származó mintákat a tervezők a legelemibb formákra egyszerűsítették, az ősi keresztöltésre, majd tovább redukálták pixeles mintázattá. Ezzel a mintázattal perforáltak az épületet árnyékoló fémrácsok, amelyek az ötletgazdákat, Z. Halmágyi Juditot és Mátrai Pétert megihlették. A homlokzaton körbefutó árnyékoló fémrács negyven különböző néprajzi mintából áll össze, és alkot nyolc minta-átiratot. A kiállítási koncepció alapötlete Z. Halmágyi Judittól származik, aki a fémrács mintázatában megjelenő pixelekben lejátszható zenei jegyeket vélt felfedezni. Az építész-zeneszerző Mátrai Péter a mintázatot szó szerint kottaként értelmezve hangjegyenként lejátszotta a jelsorokat, így valójában az épületen megjelenő, eredeti helyén is jelentéssel bíró jelsort egy másik médium, a zene nyelvén szólaltatja meg.
A projekt címe: reziduum maradékot, üledéket jelent, utalva ezzel az akár évezredekben mérhető idő hordalékára, arra, ami az archetipikus jelsorokból az utókornak örökségül hátra maradt.
...az ősi motívumból először építészeti ornamentika lett, majd e leképezhető formáktól eljutunk a legéteribb formáig a megszólított hangokig – a zenéig. Ezt a zenét, vagyis az épület-ornamentika hangját szeretnénk megmutatni a Magyar Pavilon kiállításán.
  |
Az elképzelés szerint a pavilon különböző tereiben egyrészt analóg módon, direkt az alkalomra Mátrai Péter tervei alapján gyártott, az ősi tekerős hangszerek mintájára működő zeneszerszámokon maga a közönség szólaltathatja meg a kiválasztott mintázatokat, másrészt a hangminták a pavilon hátsó, apszissal rendelkező terében digitálisan rögzítve is hallhatók lesznek. A digitális hangzást kiegészíti magának a Ferencz Marcel által tervezett épületnek a fizikai megidézése. Az apszisban egy átlátszó épületmodell és maguk a mintázatot alkotó rácsrészletek mellett a minták eredetijei is megjelennek, ezt az installációt lengi körül az éteri muzsika, amely úgynevezett „hangzuhanyokból” szól a mennyezetről. Az egyes mintákhoz közeledve a hozzá tartozó hangminta felerősödik, így külön-külön és egyszerre is „megszólal” az épület bőre.
A hang- és formai installációt speciálisan a mintázatokhoz tervezett, azokra reagáló, irányított fény-effektek egészítik ki, melyek egy újabb réteget adnak az összművészeti élményhez. Az összetett hatás a teret bejáró, azt birtokba vevő látogató fejében, lelkében jön létre, és az alkotók szándéka szerint a különféle médiumok segítségével, sokszoros áttétellel közvetíti a mintákba kódolt eredeti üzenetet.
„A Reziduum-projekt legfontosabb hozadéka talán, hogy a szellemi múlt tárgyi emlékei nem csak kegyeleti tárgyak, hanem az elmélyült gondolkodás és elmélkedés kiindulópontjai is lehetnek; a róluk való gondolkodás így egyszerre intellektuális és érzelmi tapasztalat, ezek a szemlélő-gondolkodó ember »belső múzeumának« gyűjteményében maradnak meg” – foglalja össze a kiállítás szándékát a kurátor.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
