Online kiállítás nyílt Gonda Károly életművéről
Gonda Károly izgalmas szereplője a hazai építészet történetének, a Charles Henry Gondaként ismertté vált építészről ugyanis két éve derült ki magyar származása. A 2018-as sanghaji V4 Építészeti Fórumon vált világossá, hogy Hudec László mellett egy másik magyar származású építész is hosszú évekig élt és dolgozott a kínai nagyvárosban olyan jelentős épületekkel gazdagítva azt, mint a Cathay Mozi, a Sun Sun Áruház, a Capitol Színház, a Bank of East Asia, vagy a Bank of Communications.
A felismerést követően a Magyar Építőművészek Szövetsége és Magyarország Sanghaji Főkonzulátusa Baldavári Eszter művészettörténész bevonásával jelentős kutatómunkával tárta fel C. H Gonda, azaz Gonda Károly életművét, emellett pedig élettörténetét is. A feltárás eredményeként készült el a Gonda – Sanghaj ultramodern magyar építésze című album, melyről mi is beszámoltunk.
A novemberben azonos címmel nyílt online kiállítás a szélesebb közönség számára is elérhetővé és megismerhetővé teszi Gonda életművét.
Baldavári Eszter, a kiállítás kurátora, koncepciója szerint hat téma köré szervezte a tárlatot. Bevezetésként Gonda életét és persze felfedezésének szenzációszámba menő történetét ismerheti meg az érdeklődő. Majd épülettípusok mentén lehet közelebb kerülni a sanghaji magyar építész munkásságához. Ily módon üzletházai, filmszínházai és pénzintézetei kerülnek a középpontba, illetve oktatási épülete, a Seymour úti zsidó iskola. A kiállítás által Gonda művészeti hitvallása is megismerhető. Ezt egy 1929-es Sanghai Sunday Times-ban publikált cikke támogatja meg, melyben ADNOG álnéven (Gonda megfordítva) fejti ki véleményét a modernizmusról.
Baldaváritól megtudtuk, hogy munkáját nagyban segítették a Gonda családjától származó információk. Egyik unokájának memoárjából kiderül például, hogy
az építész minden reggel hét órakor a lovardában kezdte a napot.
Victor Sassoon üzletember kapcsolatban állt az építésszel, sőt közös hobbijuk a lovaglás volt, amelyről Sassoon számos, a Getty Museum által őrzött fotója tanúskodik. Gonda ezen vonzalma ismeretségi hálójának kiterjedtségét is segítette, a lóverseny ugyanis sokak kedvelt sportja volt.
  |
Arra a kérdésünkre, hogy miként találkoznak Gonda építészetében az európai gyökerek a kínai építészet hagyományával, azt a választ kaptuk a kurátortól, hogy Gonda idejében Sanghaj már globalizálódó város volt, ami építészetében is megjelent. Ily módon a magyar építész által tervezett art deco épületek nem lógtak ki a sorból. A díszítőelemekben azonban felfedezhetők a kínai népművészet sajátosságai. Sanghaj egykor halászfalu volt, a halászathoz szükséges kosarak hozzátartoztak a város életének mindennapjaihoz. A fonott kosarak geometrikus mintázata több épületen is megjelenik. Az épületeken fellelhető díszítőelemek aszimmetriáját a kosarak csomózásának aszimmetriája magyarázza – mondja a kurátor.
Az online megtekinthető Sanghaj ultramodern magyar építésze című kiállítás csak az első állomása a tárlatnak. A kiállítás szervezői és a kurátor tervei szerint ugyanis jövő év elején fizikai valójában is létrejön majd a kiállítás a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ falai között a Városligeti fasorban. A koronavírusra való tekintettel továbbra is virtuális módon lesz elérhető, azonban megújult formában, illetve várhatóan videós tartalmak is társulnak majd a „körbejárható” kiállítási anyaghoz. Bízunk benne, hogy mielőbb személyesen is látogatható lesz nemcsak ez, hanem a város többi kiállítása is!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
