A Sara Hildén Művészeti Múzeum pályázati anyaga a Deichler Jakab Stúdiótól.
Shortlistre került a Deichler Jakab Stúdió tervpályázata a tamperei Sara Hildén Művészeti Múzeumra, azaz 472 pályamű közül bekerült a legjobb 15 közé. Az 5000 négyzetméteres múzeum koncepcióját áthatja a hagyományos és a kortárs gondolatok, illetve a publikus terek és a kiállító terek szerves összekapcsolódása. A tervet a stúdió leírásában közöljük.
A Finlayson gyár működésében ma a hagyományos és a kortárs gondolatok szervesen összekapcsolódnak, egységet képeznek. A termékeikhez használt anyag képviseli a hagyományt, míg a varrás módja, a kapcsolatok kialakítása a kortárs elem. Ez a gondolat, koncepció áthatja az egész tervünket.
A múzeum alapvető rendeltetése a művek bemutatása, ennek építészeti megnyilvánulását évszázadokon keresztül az egymásból nyíló helyiségekből álló zárt láncolatot képező térsorok jelentették. A huszadik század információs, kulturális és társadalmi változásai a múzeumok szerepét is jelentősen módosították. Ennek következtében az épületek megnyíltak, amely egyrészt a publikus funkciók jóval nagyobb arányú jelenlétét eredményezték, másrészt az előtte jellemzően zárt térrendszerű útvonalak vizuális és fizikai kapcsolatokkal való feloldását jelentette.
Tervünkben a múzeum alapfunkcióját jelentő kiállítások befelé forduló, a művekre koncentráló terekben kapnak helyet. Ezek képezik tervünk hagyományos részét, a helyi tradícióknak megfelelő súlyos tömbszerű terekben helyeztük el őket. A kortárs funkciók helyeit, a publikus tereket a kiállítóterek és a városi terek között alakítottuk ki, mindkettővel több ponton összekapcsolódva. A kortárs funkciók kapcsolatot hoznak létre a múzeum és a város között, a publikus terek és a kiállító terek között, a művészet és a látogatók között.
Városi kontextus, kapcsolatok
A Finlayson területe sűrűn beépített, az épületek az utcák mentén zárt térfalakat képeznek. Ez a tömörség észak–nyugat felé feloldódik, a parkban a palota és a templom szabadon álló kisebb méretű épületei pavilon szerűen helyezkednek el. E két eltérő karakter határán helyezkedik el a tervezési helyszín. Telepítésünk célja a Finlayson tömbjének lezárása és a parkos terület felé való felszakadozásának kialakítása.
A gazdag zöld környezet az év felében elrejti a múzeum telkét, az épületet a sétálóutca felől a meghatározó zöld falból kinyúló tömeggel tettük érzékelhetővé, ezáltal kijelöli a múzeum megérkezési pontját, a szemközti térrel együtt megállópontot hoz létre.
Ahhoz, hogy a sétálóutcák jó városi terekké alakulhassanak, fontosak azok a hozzá kapcsolódó helyek, ahol történik valami, ahol megáll az ember és nemcsak tovább sétál. A múzeumépületet körülvevő új városi terek célja, hogy a járókelők megállásra, bekapcsolódásra biztassa, bevonja az eseményekbe.
A kultúra útja
Tervünkben a múzeum útvonala a – jelenleg fejlesztés alatt álló – sétálóutcáról indulva sokszínűen használható helyeken keresztül vezet át mielőtt eléri a kiállítás tereit. Célunk a városi vérkeringésbe illeszkedő, a várossal együtt élő térsor létrehozása volt, ahol a múzeum hagyományos funkciói sok más kulturális esemény számára helyet adó térrel kiegészülve új síkra emelik a művészet megnyilvánulását, a város és a múzeum, ezáltal az emberek és a művészet kapcsolatát.
Az út első pontja az épület számára előteret képező, a multifunkciós helységgel együtt élő szabadtéri városi tér. Ahonnan a multifunkciós terem egyrészt betekintést enged a bent folyó eseményekbe, de a tér felé megnyílva szabadtéri koncert, vetítés számára is helyet adhat.
  |
Az utat folytatva, az épületbe lépve a kávézó központi tere következik, mely a múzeumi lépcső és a park felé is szabadon bővülhet. A kávézó szomszédságában alakítottuk ki a workshopot, amely publikus terek felé erős vizuális kapcsolattal és különböző kiállítási felületekkel rendelkezik. A kiállítások bejáratához vezető lépcső térstruktúrája amellett, hogy a kávézó és a workshop szabad bővületét képezi, helyet ad a múzeumshop számára, de kisebb előadások, például múzeumtúra bevezetője is megtartható itt. A lépcső végén a kiállítótereken keresztül folytatódik az út.
A kiállítóterek olyan neutrális terek, melyek fókuszba helyezik a kiállított műalkotásokat, egyszerű következetes kialakításukkal, valamint téri szervezésükkel, alakíthatóságukkal lehetővé teszik egyidejűleg több különböző kiállítás szervezését.
Homlokzatok
A Finlayson történeti öröksége meghatározza Tampere városát. A textilgyártás évszázados hagyományait, anyagait kortárs varrástechnikával teszi örökké a ma is működő textilipar. A tervezett épület számos aspektusa tükrözi ezt a kettősséget. A homlokzatképzés során a történeti vörös téglaanyag kortárs megmunkálásával újraértelmezhetővé válik. Textíliaként egybefűzött téglák fátyolszerű homlokzati rajzot hoznak létre mely mintázata az 1962-ben, a Sara Hildén Alapítvány alapításának évében a Finlayson-Fossa textilgyárban készült Tiina mintán alapul.
Stáblista:
építész tervező: Deichler Tímea, Jakab Dániel
építész munkatárs: Hennel Zsófia
látványtervező: Falussy Bence
A nagyobb méretű képekért kattints a galéirára!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
