A forgalomcsillapítás kedvéért fúrnának alagutat az 5000 éves építmény mellett.
Grant Shapps brit közlekedési miniszter jóváhagyta a Stonhenge körzetben, a világszerte ismert őskőkori építménytől néhány száz méterre tervezett 3,2 kilométeres alagút megépítését. A beruházás ellen számos aktivista tiltakozik – köztük környezetvédők, régészek és még druidák is –, és máris „nemzetközi botrányt” kiáltanak – írta a BBC.
A Tervfelügyelet javaslata ellenére Grant Shapps közlekedési miniszter jóváhagyta a Stonehenge körzetben futó A303-as útra tervezett három kilométeres alagút megépítését. A felügyelet arra figyelmeztetett, hogy az alagút „állandó, visszafordíthatatlan károkat okozhat” a világörökségi helyszínen. A miniszter ennek ellenére úgy gondolja, hogy ha mérlegre tesz mindent, „az alagút szükségessége a járulékos előnyökkel együtt túlsúlyban vannak”.
Sarah Richards, a Tervfelügyelet igazgatója hangsúlyozta, hogy a javaslatuk megfogalmazása előtt, mint mindig, most is komolyan vették a helyi közösségek álláspontját. Ők pedig nem boldogok. Tom Holland a Stonehenge Szövetségtől például „kétmilliárd fontos fehér elefántnak” nevezte a tervezetet, a döntést pedig „sokkolónak és szégyenteljesnek” tartja, mondván
„egyszerre tékozló és szentségtörő, ha hatalmas mennyiségű aszfaltot és betont injektálnak a Britannia legértékesebb őskori tájába.”
Az alagút megépítése ellen kampányoló druida, Cas Smith azzal a hasonlattal élt, hogy „a Salisbury Katedrális mellé sem akarna senki alagutat fúrni, akkor ide miért?”
Még élesebben fogalmazott David Jacques, a Buckingham Egyetem régész professzora, aki „gyomorforgatónak” és „nemzetközi botránynak” nevezte a tervezetet, mivel szerinte Stonehenge „az egész emberiség számára fontos, amennyiben segít megérteni, hogyan alkalmazkodott és fejlődött a fajunk a jégkorszak óta.”
A befektetők szerint a mostani fejlesztés a legfontosabb Stonehenge körzet úthálózatában egy generáció óta, és jelentősen lerövidíti majd az ország délnyugati részébe történő utazást. A fejlesztés mellett áll Anna Eavis is az angol örökségvédelemtől, mivel „jelenleg az A303-as egy, a világörökségi helyszínt felhasító csúnya seb. Ha ez a projekt megvalósul, a látogatók szabadon sétálhatnak majd, és szabadon, az érzékeik megzavarása nélkül gyönyörködhetnek a romokban.”
A mostani döntés december végéig megtámadható a Felsőbíróságon. A terv szerint jövő tavasszal indulnának az előkészítő munkálatok, az ötévesre tervezett építkezés pedig 2023-ban kezdődne.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
