Mérhető eredmény a méhlegelőkön.
A Vadvirágos Budapest program méltatlanul került az aktuálpolitikai támadások kereszttüzébe. A lépten-nyomon csúfolt, sőt durván és illegálisan lekaszált méhlegelők azonban az értő kezekben fittyet hánytak a közelgő választásra, és egy év alatt sok tanulságot szolgáltattak. A program első évének eredménye három speciális budapesti magkeverék azonosítása.
22 mintaterületet jelöltek ki tavasszal Budapest-szerte, ahol ritkább, és gondosan megválasztott időpontban végzett kaszálás mellett hagyták növekedni a természetes növényzetet. A méhlegelőnek nevezett területek szélén tábla hirdette, hogy ami a pázsithoz és golfpálya-gyephez szoktatott város- és kertváros-lakók szemében gyomnak látszik, az éppenséggel az ökoszisztéma fontos, része. Hogy mennyire fontos, azt talán ma már nem is kell bizonygatni – azon túl, hogy mint neve is jelzi, az itt növekedő virágos növények táplálják a méheket és egyéb élőlényeket, a sűrűbb és változatosabb növényzettel borított területek megkötik a vizet, a port, hűtik a levegőt, élőhelyül szolgálnak más, hasznos élőlényeknek, és adott esetben kiszoríthatják az invazív, tájidegen fajokat is.
A biodiverz területek élő reklámot jelentenek a főtájépítész programjának: Stop parlagfű. Stop toklász.
Az internet népének gúnyolódása dacára érdemes tehát ritkábban kaszálni. Ideálisan márciusban, júliusban és szeptemberben végzett kaszálással biztosítható a virágzás, másodvirágzás, magérés, csapadék híján a márciusi kaszálás megspórolható. A jó hír, hogy mindez háztáji körülmények között is megvalósítható. Fontos szempont, hogy nem szabad egyszerre lekaszálni a teljes élőhelyet, biztosítani kell menedéket, azaz magasabb gyepet az ökoszisztéma állatvilágának. Házikertben a virágzás érdekében érdemes magasabbra hagyni a gyepet, vagy a gyep szegélyeit, a keretezését kijelölni a vadvirágok számára. A magasabbra állított fűnyíró is sokat tud abban segíteni, hogy a gyepben virágzó százszorszépek, és egyéb csodák túléljék a kaszálást. Arról nem is szólva, hogy főtájépítészi útmutatás nélkül is belátható, mennyivel szebb, ha jókora vadvirágos foltokat hagyunk a kötelezően nyírt gyepben. Tőlünk párszáz kilométerre, Bécsben így kaszálják a közparkokat: csak ott nyírják rövidre, ahol a használat kívánja, majd minden átmenet nélkül következik a burjánzó vadvirágos rét.
  |
Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Tájépítészeti osztálya, a BKM Zrt. FŐKERT Főigazgatóság, Ökológiai Kutatóközpontja, az Ökológiai és Botanikai Intézet és Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport közösen végezte a mintaterületek monitorozását, előre összeállított szempontrendszer szerint. Ennek eredményeképpen sikerült három jól elkülöníthető élőhelyet azonosítani Budapesten, a nekik leginkább megfelelő növényzettel együtt.
A budai hegyvidék lejtőrétjein, a pesti sík száraz homoki gyepein és a Duna és patakvölgyek vízközeli nedvesebb rétjein más és más összetételű növénytársulások érzik jól magukat, és lennének tervszerűen vethetők.
Az első éves vizsgálatok során azonosították e területek fajta szerinti legkedvezőbb összetételét. A Budapest Universal munkanevű keverék 23 olyan fajt tartalmaz, ami Budapesten általánosan vethető lenne a gyepekbe. A Pest Arid 33 olyan fajt takar, ami kifejezetten a pesti homoki gyepekbe tud virágdíszt csempészni. Szintén 33 faj alkotja a Budapest Wetland keveréket, ami a nedvesebb vízparti réteket alkothatja. Az a 29 faj, ami a budai hegyvidéken érezné jól magát, egyelőre Buda Hillbilly munkanévre hallgat.
  |
„Képzeljünk el egy olyan világot, ahol az áruházak polcairól leemelhető egy FŐKERT és Zöld Budapest logóval ellátott Budapest magkeverék. Sőt a budaiak választhatják a Hillbilly-t, a pestiek az Arid-ot, a Vízművek, az FCSM, a KDV-Vizig a Wetlandet, és egyébként minden budapesti és agglomerációs lakos és településüzemeltető az Universalt. Nem németet, nem hollandot, nem angolt. Magyart. Ami itt jól érzi magát, itt érzi jól magát, jól fenntartható, kevesebb öntözéssel és kevesebb kaszálással ad virágdíszt, ökotudatodabb az agyonvegyszerezett, agyonöntözött, agyonműtrágyázott pázsitnál...” – írja Bardóczi Sándor főtájépítész Facebook-oldalán.
A további tervek között szerepel, hogy ezek a magkeverékek kereskedelmi forgalomba kerüljenek, e célból tárgyalások folynak mezőgazdasági vetőmagtermesztő üzemekkel. A magkeverékek bevezetéséig azonban még hosszú évek munkájára és újabb mintaterületek monitorozására lesz szükség, az első lépés azonban megtörtént, és sikert hozott: tudjuk, milyen növények magjai alkothatnak egy olyan ideális magkeveréket, amit bárki ökológiai kockázatok nélkül elvethet, s azzal jót tesz a városi biodiverzitásnak. Aki már próbálta, tudja: a növényekkel való foglalatoskodás türelemre tanít.
Legyen a mottónk: élni és élni hagyni.
  |
/Bardóczi Sándor budapesti főtájépítész közlése nyomán/
További és nagyobb képek a galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
