Az MCXVI Architects és a BME Urbanisztika Tanszék együttműködése nyomán újul meg a világ első Kriptongyára.
A projekt kapcsolódó területként része lesz a 2023-as veszprémi EKF-nek, valamint Ajka Csingervölgy megújulásának is az egyik eleme. A 2023. március 31-ig tartó felújítási munkálatokat követően az újonnan kialakított terekben kortárs nemzetközi képzőművészeti eseményeknek és közösségi rendezvényeknek ad majd otthont a Kriptongyár épülete és környezete. A Veszprém-Balaton 2023 Zrt. Infrastruktúra fejlesztési pályázatának köszönhetően háromszáz millió forint támogatással újulhat meg a világ első Kriptongyárának az épülete.
A Kriptongyár épülete Ajka szellemi és épített örökségének része. Bródy Imrének, a kriptontöltésű izzólámpa feltalálója találmányának hasznosítását a ’30-as években őrültségnek tartották. Aschner Lipót, az Egyesület Izzó akkori vezérigazgatója azonban meglátta benne a hosszú távú lehetőséget, így a Tungsram külső szakértője segítségével Bródynak sikerült kifejlesztenie az új eljárást. 1937-ben kezdte meg a működést a világ első kriptongyára.
A világ első kriptongyára 1944 nyaráig üzemelt. 1947 februárjában az Izzó vezetői szerették volna újraindítani, de a gépeket a szovjetek háborús jóvátétel részeként leszerelték, és magukkal vitték. A kiürült épületben az ötvenes években a Mávaut állami busztársaság üzeme működött, majd megvette az Ajkai Üveggyár. 2020 óta Ajka Város Önkormányzatának tulajdonában van.
Ajkát egykor a tiszta levegő, a fa, a szén, az üveg és az alumínium tette naggyá. Tudunk-e valamit ma kezdeni ezekkel újragondolt formában? – tették fel a kérdés a projekt gazdái.
  |
A felújított Kriptongyár felhelyezheti Ajkát a kulturális térképre, erre jó lehetőséget ad, hogy a szomszédos Veszprém lesz 2023-ban Európa kulturális fővárosa. A gyár tereiben olyan kulturális funkciót terveznek megvalósítani, ami tapasztalatai úton vezeti be a látogatókat Ajka ipari múltjának titkaiba. Ajka fényt adott az embereknek, az örökségmegújító kulturális projektnek is ez a mottója. A felújított Kripton-házban az egyes kreatív iparágak a helyi adottságokra és lehetőségekre épített – üveg, porcelán, kerámia, fa és természetes anyagok, alumínium, bronz, valamint a fény-tér-forma kapcsolatait szeretnék bemutatni. A tervek szerint kortárs művészeti kiállító teret, alkotóműhelyeket és bérelhető műtermeket alakítanak ki, ahol tudásátadó workshopok, többgenerációs alkotótáborok, üvegszimpózium, kortárs művészeti kiállítás, nemzetközi fémszobrász telep szervezése, kortárs szoborpark kapna helyet.
„A Kriptongyár sikerének megalapozását szolgáló FÉNYT – mind a természetes fényt, mind a világítást – is XXI. századi köntösben szeretnénk megjeleníteni a fényművészet, fényalkotások, fényszobrászat megvalósítására alkalmas kiállító térben”
A programokhoz partnerként a MOME-t és a Hello Wood-ot tervezik felkérni, valamint a szeretnék, ha a világpiacon még mindig élvonalban álló Tungsram sikerei megszületésének legelső állomásán ismét jelen lenne XXI. századi innovációival.
  |
Az MCXVI Architects a BME Urbanisztikai tanszékével, Fonyódi Mariannal közösen dolgozik a feladaton, jelenleg a tanulmányterv fázisban a felmérések zajlanak. Ajka ipari múltjával, annak urbanisztikai vonatkozásaival Fonyódi Mariann már korábban foglalkozott (cikkének második részét lásd itt). A Kriptongyár épületére készült Rátkai Szabolcs Msc diplomaterve, mely fénymúzeumot rendezett volna be a felújított épületben.
A projekt keretében első ütemben az épület állagmegóvására, a tetőszerkezet és 390 m2 felületnyi ablak cseréjére, az alsó szint aljzatbetonozására kerül sor, valamint 150 m2 (5 db) akadálymentesített vizesblokk kialakítása.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
