Interjú Sághi Attilával, a Liget Budapest Projekt egyik főfelelősével.
Hat évnyi tervezőmunka, komplex kulturális fejlesztés, építészek, tájépítészek és mérnökök összehangolt munkája. Smart megoldások, a látogatói élmény maximalizálása, világhíres építészek tervezte épületek. A Liget Budapest Projekt épületei a megvalósulás útjára léptek, ennek kapcsán beszélgettünk Sághi Attilával, a projekt megvalósításával megbízott Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettesével.
2018 év végére a Liget Budapest Projekt több eleme is elkészült, sőt, a legtöbb fejlesztés már a megvalósítás szakaszába lépett. Milyen visszajelzéseket kaptatok eddig és mindez hogyan befolyásolja a beruházás építés alatt álló elemeit?
Sághi Attila: Nagymamám mondta mindig, hogy a háziasszonynak az a legnagyobb dicséret ebéd után, hogy „Kérek még”. Mi ilyesmit érzünk az elkészült beruházásainknál. Az ifjúsági sportpályák tele vannak lelkes gyerekekkel, míg a kutyás élményparkba naponta 6-700 gazdi is elhozza kedvencét. Sokan várnak arra, hogy beléphessenek a csaknem 10 éve lezárt, most helyreállítás alatt álló Millennium Házába, a hamarosan átadandó Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központunk iránt pedig egy sor hazai és nemzetközi szakmai szervezet, múzeum érdeklődik. Arról nem is beszélve, hogy az ország egyik kedvenc középülete, a tavaly októberben újra nyílt Szépművészeti Múzeum látogatottsága rekordot döntött, és elérte a százezret.
Hat évnyi tervezőmunka van a projekt mögött, amely az ország legnagyobb park- és tájépítészeti munkája, mindez intézményfejlesztési programmal is kiegészül. Hogyan lehetett jól összehangolni a tájépítészeti munkálatokat az intézményfejlesztéssel? Mik voltak az előzmények?
SA: Óriási kihívás ez minden résztvevőnek, több mint 110 építész, tájépítész és mérnök munkáját kellett összehangolni és megteremteni az egyensúlyt a megrendelői igények és a lehetőségek között. Első számú megrendelőnek természetesen a parkhasználók, a környék lakosai, a fővárosiak számítanak, emellett a belföldi és a külföldi turisták, akiknek az egész beruházás készül. Éppen ezért igyekeztünk az ő igényeik szerint megalkotni a végleges terveket: a projekt előkészítő fázisában több mint 140 civil szervezettel egyeztettünk a tervekről és a tőlük beérkezett javaslatok, kérések 95%-át beépítettük a tervekbe. Az ideköltöző, létrejövő vagy megújuló intézmények fókuszában a látogatói élmény, kényelem és biztonság áll. Így végeredményben maga a projekt is egy a látogatói igényeken alapuló, sokkal zöldebb, szerethető, használható Városligetet fog eredményezni.
Ez alatt a hat év alatt milyen akadályokkal szembesültetek és ezek hogyan formálták, módosították a „nagy egészet”?
SA: A Liget Budapest Projekt egy olyan komplex kulturális fejlesztés, amely együtt jár a főváros legrégebbi parkjának teljes megújításával és mindezek eredményeként egy egész városrész újjászületésével. Tekintettel arra, hogy Magyarországon még nem volt hasonló léptékű kulturális beruházás, tanulmányoznunk kellett azokat a már megvalósult jó példákat, amelyek felhasználása szintén sok lényeges elemmel gazdagította az elképzeléseket. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen nagy léptékű fejlesztéseket mindenütt – amellett, hogy nagyon sokan várják - kisebb mértékű kétkedés, aggodalmak, félelmek övezik egészen addig, amíg a tervek valóra nem válnak. A Városliget esetében fontos lépés volt, hogy elkészítettük a Liget valamennyi fájára kiterjedő fakatasztert, egy részletes nyilvántartást, ami pontosan tartalmazza a ligeti fák helyét, életkorát, fajtáját. Ezt kiegészítettük a Városligeti Faápolási Protokollal, ami a jogszabályi előírásoknál is szigorúbban tartalmazza, hogy milyen vizsgálatoknak kell alávetni a fákat, hogy pontosan meg lehessen állapítani az állapotukat, és a kezelésük lépéseit. Mindkét dokumentum nyilvános, megtalálható a Liget Budapest Projekt weboldalán. Hasonlóan fontos lépés volt, hogy a Liget Park Fórumokon a parkfejlesztés valamennyi aspektusát kinyitottuk, és a civilek javaslatokat tehettek, melyeket a végleges tervekbe beépítettük. A Liget Budapest Projektben összesen 4 nemzetközi tervpályázatot írtunk ki, amelyek lebonyolítása és elbírálása során szembesültünk a világ minden tájáról érkezett neves építészek látásmódjával, terveivel. Összességében elmondható, hogy egy ilyen léptékű projekt előkészítéséhez szükség volt a 6 évre, és még nem is tűnt soknak.
Mik azok az elemek, azok a technológiák, azok az építészeti megoldások, amik Európa legjobb városfejlesztései közé emelik a projektet?
SA: A Magyar Zene Háza építészeti tervpályázatát a világ leginnovatívabb építészének választott Sou Fujimoto nyerte el, míg az Új Nemzeti Galéria épületét a szintén világhírű SAANA iroda tervezi, míg a Néprajzi Múzeumot nemzetközi szinten díjazták. Az épületek mellett nagy hangsúlyt fektetünk a park megújításának, ami a szabadon használható zöld felületek mellett számos tematikus funkcióval bővül. Idetervezzük Magyarország egyik legnagyobb játszóterét, ahol integráltan játszhatnak a különböző korosztályú és képességű gyerekek, számos sportfunkciót, többek között egy 2 kilométeres kivilágított futókört, valamint olyan felfedező ösvényeket, ami a kicsik számára örömtelivé teszi a kirándulást. A látogatói élmény tervezése kiemelkedő feladat, hiszen ma már elvárás, hogy előre foglalható legyen a teniszpálya, legyen hely a biciklitárolóban, lehessen tudni, van-e szabad elektromos töltő, de akár azt is, hogy mikor kezdődik a kézműves foglalkozás vagy a koncert. A tervezett smart megoldások amellett, hogy mindezt tudni fogják, kész élménycsomagokat ajánlanak majd fel a látogatók különböző csoportjainak, akár a kisgyerekkel érkező családnak vagy a fiatal baráti társaságnak. A már említett zöld megoldások, a kiemelkedő építészeti minőség, az egész parkot, sőt a belső városi területeket is kedvezően érintő közlekedési változások mint a Kós Károly sétány lezárása, és az a természeti és múzeumi kínálat, ami Budapest helyét jelentősen erősíti majd a kiemelkedő kulturális turisztikai célpontok között, Európa legjobb városfejlesztései közé emelik.
Az elismeréseken túl milyen visszacsatolásokat kaptok nemzetközi szinten?
SA: Számomra éppen a projekt nemzetközi visszhangja adja a bizonyosságot, hogy jó az irány. Számos konferencián veszek részt, nemrég tarthattam egy átfogó bemutatót Berlinben, a világ legjelentősebb múzeum-szakmai rendezvényén (International Museum Construction Conference [IMCC]). Ott nemcsak azzal szembesültem, hogy osztatlan lelkesedéssel fogadták a Liget Projektet, hanem többen odajöttek hozzám, hogy megkérdezzék, jól értették-e, hogy ez egy valóban épülő beruházás Magyarországon, mert el sem tudják képzelni, hogy náluk Belgiumban, Franciaországban, Ausztráliában ekkora forrást biztosítana kulturális célokra a mindenkori kormányzat. Talán a fejlesztés jelentősége abból is látszik, hogy sikerült elérnem azt, hogy idén novemberben ezt a konferenciát már itt Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban fogják tartani.
Hogyan, milyen megoldásokkal tartható fent jól a természet és az épített környezet egyensúlya?
SA: A projektben a kezdetektől cél a Liget zöldjének megújítása, sőt növelése. Elsőre talán meglepően hangozhat, de a Városliget tele van jobbára használaton kívüli, rossz minőségű burkolt felületekkel, amiktől meg fogjuk szabadítani a zöld környezetet. A legjobb gyakorlatokat megismerve megerősítettük a program környezetvédelmi elemeit a teljes autómentességtől, a biodiverzitáson keresztül a geotermikus energiahasználatig. Az épületeinkre is úgy tekintünk, mint a Városliget fedett kiterjesztéseire. Elég csak a Magyar Zene Házára gondolni, amely szinte áttetsző lesz, a tetejét átszúrják majd a fák, vagy a parkoló helyén létesülő Néprajzi Múzeumra, amelynek 60%-át a föld alá süllyesztjük, és a tetejét hatalmas zöld felülettel borítjuk. Minden épületünk szabadon megközelíthető, kitűnő találkozási pont lesz. Egy városi parknál azonban a megfelelő kialakítás csak a feladat egyik része, a minőség fenntartása legalább olyan fontos. A Városliget Zrt.-nél azonban szerencsére mind az erőforrás, mind a szaktudás rendelkezésre áll, hogy a Liget megújításával létrehozott magas minőséget hosszú távon is fenntartsuk.
A Szépművészeti Múzeum, a komáromi Csillag erőd, a Millennium háza vagy éppen a Közlekedési Múzeum/ Magyar Innováció Háza kapcsán műemléki épületeket újítottatok meg a 21. század színvonalán. Hogyan lehet ezekhez az épületekhez közelíteni, hogy miközben szigorú szabályoknak kell megfelelni a restaurálás során, mégis valami 21. századi, valami olyan eredmény születhessen, amely egyszerre állít emléket a múltnak, de közben a jövőbe mutat?
SA: Vannak időtlen szépségek és értékek, amikre vigyázni kell, azonban természetes, hogy az igények idővel változnak, erre tekintettel kell lennünk. A helyreállítások során az új épületeknél is jobban kell figyelnünk, van, hogy itt fejlettebb technikát építünk be, mint az új épületekbe. De nincs általános sablon. A Millennium Háza - bár lesz egy egészen elképesztő interaktív kiállítás a ház születésének koráról - hangulatával, szépségével talán még jobban el fogja varázsolni a látogatót, mint annak idején. Az Innováció Házában viszont építészetileg is nagy dobásokra készülünk: kupolájába például a régióban még sehol sem épült szerkezet nélküli kötélpályás lifttel lehet majd feljutni.
Az elmúlt években felgyorsult világban az emberek mindent azonnal szeretnének megkapni, sőt, meg is érteni, mindez a múzeumlátogatási szokásokat is megváltoztatta: a technológia fejlődésével egyre több olyan megoldás születik, amelyek mélyebben vonják be a látogatót egy-egy tárlatba. A Liget Budapest Projekt keretén belül megvalósuló múzeumoknál hogyan reagáltatok erre a változásra? Említetted, hogy az épületek fókuszában a látogatói élmény is kiemelt szerepet kap. Ezt a projekt milyen új szintre emeli?
SA: A legfontosabb, hogy értsük a látogatót, tudjuk mivel lehet felkelteni az érdeklődését. Ma már azt várjuk egy múzeumtól, hogy interaktív legyen, hogy ne csak passzívan, de aktívan is be lehessen fogadni a gyűjteményét, hogy külön gondoljanak a gyerekekre, vagy a megváltozott képességű látogatókra. Éppen ezért Európában egyedülálló, okos infokommunikációs fejlesztések jellemzik majd a jövő Városligetét az évtized végére. Az épületek és a park változatos digitális szolgáltatásainak összefüggő rendszereként kapcsolja majd össze a 21. századi látogatói élményt, a hatékony és fenntartható üzemeltetést, valamint a biztonságot. Az úgynevezett SMART Liget keretében olyan szolgáltatásokat hozunk létre, melyek sokkal kényelmesebbé és élményszerűbbé teszik a parkban töltött időt a látogatók, a családok számára.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
