Oregon sivatagának tőszomszédságában áll a Mork-Ulnes fenntartható, természetközeli otthona.
A Mork-Ulnes Architects széles látókörű csapatának munkáiban a skandináv gyakorlatiasság keveredik a laza, innovatív, kaliforniai szemlélettel. A San Franciscó-i és oslói székhelyű stúdió által kiadott tervekben rendszerint elmosódik a magán- és közszféra, az épített és a természetes közötti határ, közelebb kerül egymáshoz ember és környezet. Az irodát 2005-ben megalapító, norvég származású Casper Mork-Ulnes vezetésével épített Octothorpe House is ezt a hozzáállást tükrözi.
A megrendelők az introvertált nagyvárosi létet kívánták felcserélni a természettel kommunikáló életet támogató bend-i (Oregon Állam) otthonra. A Mork-Ulnes a munkálatok során jól tudta kamatoztatni a hegyvidéki lakok és a hosszabb tartózkodásra szánt házak tervezésében megszerzett tapasztalatát. A végeredmény a napjainkban elterjedt kabin és a klasszikus ház keveréke lett, és kifejezően fogalmazza meg a környezetet előtérbe helyező, ám mégis kényelmes lakhely prototípusát.
Az Octothorpe túraútvonalak szabdalta területen, egy leégett erdő helyén áll. A telekről megkapó kilátás nyílik a Ponderosa fenyőerdeire és az oregoni sivatagra. Itt már a lokáció is beszédes és színtiszta természetszeretetről árulkodik. Az ügyfelek, Mike és Katherine, kevés konkrétumot fogalmaztak meg a tervezéssel kapcsolatban. A környezetre nyitottság és a fenntartható építkezés volt elképzelésük két sarokpontja. Az enteriőrt a költséghatékonyságra való tekintettel a rugalmas terek határozzák meg, így került kialakításra a vendégszoba-iroda, a garázs-beltéri játszószoba, valamint a kert-kültéri játszótér kettőse is.
A ház fő építőanyaga a CLT (cross laminated timber), amely hatékony, környezetbarát építőanyag. Előnyös tulajdonsága, hogy elemei előre, a gyártás helyszínén formára vághatók, a keletkezett hulladék pedig még ott, helyben újrahasznosítható. Az Octothorpe összes CLT faanyaga fenntartható erdőgazdálkodásból származik, és nagyságrendileg 25 tonnányi szén-dioxidot zár magába. A beltéri falakat némileg exkluzívabb, vegyes típusú fenyőből ragasztott, olajozott CLT panelek alkotják – ez alól csupán a vizes helyiségek csempeburkolata képez kivételt. A homlokzatokon Shou Sugi Ban módszerrel kezelt, víz-, tűz-, rovar- és bomlásálló, karbantartást nem igénylő, égetett cédrusfa sötétlik.
A 310 négyzetméteres alapterületű, téglalap alapú, egyszintes otthon belső helyiségei egyszerű, ötletes tagolásban kapcsolódnak egymáshoz. A világos, szellős házban nincsenek folyosók, a helyiségek könnyedén egymásba folynak. A privát és közösségi terek négy félnyeregtetős egységbe kerültek, melyek körben hét félig nyitott, a ház közepén pedig egy teljesen zárt udvart fognak körbe. A beltér sivatagi tájra emlékeztető színpalettája és a berendezés organikus anyagai – bőr, fa és gyapjú – egységes, hívogató, meleg enteriőrt teremtenek.
„Az Octothorpe House designjában meghatározók a környező sivatagi táj természetes képződményei, színei és textúrái. Az enteriőr egyszerű formái, monokróm színvilága teljesen megfelel e természetes környezetnek” – osztja meg a belsőépítészeti koncepció részleteit Lexie Mork-Ulnes. A terek atipikus elrendezése lehetővé teszi az egyszerű kapcsolódást a külvilággal. A sziklákkal, zsálya, boróka és más, őshonos cserjékkel és bokrokkal övezett ház integrálódik nyers, rusztikus környezetébe. A létesítmény legszembetűnőbb tulajdonsága az anyagtalan szabadságérzet. A nagyvárosi pörgésből kiszakadni, és a természetbe beolvadni vágyó család hazaérkezett.
Mork-Ulnes Architects | Web | Facebook | Instagram
Forrás: Cultivar, Mork-Ulnes Architects
További fotók és rajzok a galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.