A cél az otthonhoz jutás és a közösségben maradás.
Novák-Csomós Orsolya miskolci lakosként sok olyan emberrel találkozott, akik lakhatási problémákkal küzdenek, ami jelentheti azt, hogy nehezen fizetik ki a lakhatás költségeit, bizonytalan a lakhatásuk, rossz minőségű ingatlanban élnek vagy legrosszabb esetben hajléktalanok. Diplomamunkájában így egy olyan környeztet álmodott meg, amely a rászoruló emberek igényeit szolgálja, és ellátja őket olyan terekkel, melyekben jó élni, dolgozni és pihenni, mindezt pedig úgy tehetik meg, hogy közösségben maradnak, miközben személyes autonómiájukat is megtarthatják.
Helyszín és probléma
A helyszínválasztás azért esett Miskolcra, mert a régióban a társadalom összetétele valamivel kedvezőtlenebb képet mutat, mint az ország más területein. Miskolc egykor a térség hatalmas ipari beruházásainak középpontja volt, a foglalkoztatási problémák a rendszerváltás után jelentek meg szignifikánsan. 1995-re 25000 ember veszítette el a munkáját, a munkanélküli tömegeket pedig nem várta új munkahely. Az egykori foglalkoztatottak a társadalom perifériájára szorultak.
Első lépésben Novák-Csomós Orsolya meglátogatott egy, a Vöröskereszt által üzemeltetett intézményt és ekkor szembesült vele, hogy a környéken több hasonló funkciójú szervezet is üzemel (melegedő, szálló, népkonyha stb.) A területen található épületek egy 19. század végén épült laktanyához tartoznak. A Baross utcával párhuzamosan a tiszti és legénységi laktanyák, mögöttük kórház, börtön és markotányos épület, valamint istállók épültek.
A környék bejárása során feltűntek a régi téglaépítésű istállók, amelyek erősen leromlott állapotban voltak. A homlokzatból többnyire csak a téglafal maradt, a tető több helyen beszakadt, az ablakok és az ajtók betörtek, viszont a nyílászárók sajátságos elrendezése miatt rendkívül karakteres épületek képét mutatták.
  |
A terület rehabilitációja azért fontos, hogy az itt élő és ide kerülő emberek élete más perspektívába kerüljön, és a lakók más társadalmi rétegekkel is kapcsolatba kerüljenek.
A tervezés során egy, a belvároshoz közeli városnegyedet képzelt el az alkotó ezen a területen, ami a város a városban elv alapján működik. A területen a szociális intézmények, a bérlakások, a szolgáltató -és üzlethelyiségek együttesen, egymást erősítve érvényesülnek.
Koncepció és szerkezet
Novák-Csomós Orsolya a szociális funkciókat ellátó intézményeket megtartotta, új funkciókkal egészítette ki őket. Elhelyezett üzlethelyiségeket, amelyek olcsó, a belvároshoz közeli alternatívát nyújthatnak kezdő kisvállalkozásoknak és startup cégeknek. A Baross utca mellett álló üres épület egy motelnek ad helyet, amely a városba érkező turisták számára nyújt olcsó szálláshelyet. Azzal, hogy az épületek új funkciókat kaptak, az épületek közötti tér is átalakult.
A helyszín hosszanti tengelyére nyílnak az épületek bütüjén elhelyezett üzletek, a volt katonai alakulótér pedig egy tágasabb rendezvénytérré alakult. A bérlakások közötti helyet közösségi kertnek jelölte ki. A nyitott terek burkolatát pigmentált betonnal tervezte halványsárga és piros színekben, amelyek a 3. bejárattól indulnak és beljebb jutva egyre intenzívebbek és játékosabbak, így oldva az egyébként szigorúan telepített épületek raszterét.
Az épületek közül háromba tervezett bérlakásokat. A szerkezetet egy, a ház a házban megoldással képzelte el. A lakó-kubusok könnyűszerkezetes technológiával épülnének, aminek egy acélváz az alapja. A homlokzatok téglaborítását megtartotta, a lakóegységeket pedig nem egy megadott raszterhez, hanem a nyílások helyzetéhet igazította, ami változatos méretű és kialakítású lakásokat eredményezett. A privát és közösségi tereket az északi oldalra szorította, a nyitott oldalfolyosó lehetővé teszi az érdekes nyílásrendszer belső megjelenését. A lakások a külső folyosóra nyílnak, melynek következtében a nappali terek a déli oldalról kapnak fényt.
A változatos elrendezés lehetővé teszi, hogy többféle családtípus igényeit kielégítse. A lakóegységeket nappali-teakonyha, hálószoba és fürdőszoba alkotja.
A személyes holmik tárolására beépített szekrényeket helyezett el, a nappali-teakonyha helyiségbe mini konyhát tett, ami mosogatóból, hűtőből és mikrohullámú sütőből áll. A rendelkezésre álló hely ésszerű kihasználása miatt a lakásokon belül a falba tolóajtókat süllyesztett. Mivel a telek gyakorlatilag síknak tekinthető és a lakások egy része maradt az eredeti padlószinten, lehetőség volt akadálymentes egységek kialakítására. A lakások közé ékelt közlekedőkön az emeletre jutunk, ahol az épületen végigfutó, nyitott folyosóról nyílnak az emeleti egységek.
Az épület közepén a privát terek sorozata megszűnik, az így felszabadult hely pedig közösségi térré válik a földszinten konyhával és étkezővel, az emeleten társalgóval és könyvsarokkal. Az épületek között folytatódik ez a közösségi tér, egy veteményes kert formájában. A kisméretű lakások célja az, hogy privát szférához juttassa a lakosokat, egy hely, ahol aludhatnak, fürödhetnek, de a főzést, a mosást és a kikapcsolódáshoz tartozó funkciókat is a közösségi térben álmodta meg.
Működés
A jelentkezőknek kérvényezni kell a lakhatást, arról pedig, hogy kik kerülhetnek be az intézménybe, a szociális munkások döntenek. A döntést az ott lakó közösségnek is jóvá kell hagynia. A bekerülés nemtől és életkortól függetlenül lehetséges, meghatározott egészségügyi feltételnek kell megfelelni, valamint képesnek kell lenni az önellátásra.
Vállalni kell a közösségi terek rendben tartását, fejlesztését és a házak közötti veteményeskertek gondozását, amelyet minden héten egyénre szabott óraszámban kell végezni. Részt kell venni a havonta megrendezésre kerülő gyűlésen, ahol a lakók megbeszélik a hónap történéseit, egyeztetik a soron következő feladatokat és döntenek az új lakók érkezéséről.
A lakásokért négyzetméterenként térítési díjat kell fizetni, ami fedezi a fenntartás költségeit. A lakóegységek mérete és befogadóképessége lehetővé teszi a szegényebb anyagi helyzetű családok elhelyezését is.
A lakók segítséget kapnak az ügyeik intézésében, de segítik őket a munkahelykeresésben is. A rászorulók legfeljebb két évig lakhatnak itt, utána más alternatívát kell találniuk. Abban az esetben azonban, ha valaki az itt töltött évek alatt a közösség nélkülözhetetlen tagjává válik, ez az idő meghosszabbítható.
Összegzés
Az egykori laktanya épületeinek újragondolása város a városban szituációt eredményez. Novák-Csomós Orsolya célja a terület rehabilitációjával az volt, hogy a veszélyeztetett emberek még a kezdeti stádiumban megfelelő otthonhoz jussanak és egyben közösségben is maradhassanak. Legyen számukra egy kompromisszumos, de megbízható életteret biztosító otthon, ahonnan aztán tovább tudnak lépni, miután feltételeik javulnak.
- Alkotó: Novák-Csomós Orsolya
- Szakdolgozat címe: Utca helyett utca+lakás - Miskolci bérlakás projekt
- Konzulens: Kovács Péter DLA
- Intézmény: Debreceni Egyetem, Műszaki Kar, Építész Msc
- Év: 2020
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
