Friss diplomás projektek közül szemezgetünk
A nyár eleje a diplomázás időszaka, amikor évről évre fiatal építészek és designerek lépnek ki az egyetemről, tele friss lendülettel és ambícióval. Az OCTOGON online-on az elkövetkező időszakban különböző egyetemekről válogatunk izgalmas diplomaterveket. Fazakas Imola a MOME Építőművészet szakán szerzett MA diplomát. A projekt kivonatát a szerző leírásában közöljük.
Mestermunkám helyszíneként egy szentkirályszabadjai volt szovjet laktanya területét jelöltem ki. A terület léptékéből adódóan egy olyan tervezési módszertant alkalmaztam, mely alapján több lépték mentén vizsgáltam a helyszínt és alakítottam a programot. A tervezési folyamatot megalapozó elméleti kutatás során egy végeláthatatlan „kincsesbánya” spirálja rántott magába, hiszen a jelenleg használaton kívüli, felhagyott katonai objektumok száma Magyarországon nem határozható meg pontosan. Ennek oka, hogy a katonai létesítmények adataihoz, terveihez normális esetben is nehézkes hozzájutni, a szovjetek által hasznosított és létesített épületek és telkek pedig még nehezebben lenyomozhatóak. A nyomatékosság és a téma alátámasztása érdekében, azonban a dolgozat egy általam gyűjtött adatbázissal bővül, melyben közel hetven laktanyát vizsgálok. A táblázat összeállítása során választ kerestem arra, hogy mekkora területen helyezkednek el, mekkora részük került hasznosítása, illetve melyek állnak üresen a kivonulás óta. Emellett a településszerkezeti elhelyezkedésük, infrastrukturális és földrajzi adottságaik alapján mértem fel a múltbéli és jelenlegi helyzetüket.
Az általam vizsgált laktanyák településszerkezet elhelyezkedése sokféle, így a szovjet laktanyák is csak ritkán részei a belső szövetnek, igazolva a múltbéli szegregált „szatelitváros” jellegüket. Az épületek nem egyedi igényeket szolgálnak, racionális funkciósémák, bevált tipológiák használata figyelhető meg. Ezen tipológiák sokfélesége adja a szovjet laktanyák városias jellegét. Úgy tekintek ezekre az épület csoportokra, mint új városrész, lakónegyed, amely statisztaként, alapanyagként szolgál egy új fenntarthatóbb közösség társadalmi játszóteréhez.
Célom, hogy ne egy idealista, elérhetetlen jövőképet alkossak, hanem áttekintve az eddigi kísérletek, technológiák és tanulmányok halmazát rátaláljak, egy racionális, mégis a mostani materialista és individuum központú berendezkedésünktől elrugaszkodó, más játékszabályok által működő élet- és településformára.
A középkori monostorokhoz hasonló, megosztásalapú működésen alapuló, szigetet képzeltem el, mely a kizsákmányoló világgal szemben autonóm közösségként tartja fenn önmagát és környezetét úgy, hogy közben aktivizálja és teret ad a kísérletezésre, innovatív önellátásra, mezőgazdaságra fókuszáló kutatócsoportoknak. A nagy léptékű, rendszerben való gondolkodás motivációján elindulva egy alternatív településforma létrejöttét vizionálom.
Bár mestermunkám tervezési helyszíne a szentkirályszabadjai volt szovjet laktanya, célom, hogy ne egyetlen laktanya újrahasználhatóságának problematikáját vizsgáljam, hanem kihasználva adottságaikat, egy egész országra kiterjedő új alternatív településhálózat lehetőségeit vázoljam.
A kiválasztott területek fokozatos fejlesztése, rehabilitálása, egy új közösségi forma beköltözése, eddig elszigeteltnek hitt szociális hidakat teremthet egyéni, közösségi, társadalmi és gazdasági szinteken is. A helyszínen egy jellemzően városi heterogenitással rendelkező, mégis kis léptékű új településforma jön létre. Egyrészt a cél egy összetett, erőforrásokban gazdag terület megértésének kísérlete. A volt szovjet laktanya helyére vizionált mintatelep fizikai átmenet a kis közösségek és a nagy léptékű mezőgazdasági és kutatási folyamatok között.
A program egyik célja az ipari folyamatok humanizálása, valamint természeti erőforrások felelősségteljesen való felhasználására való figyelemfelhívás.
A meglévő területeket zöld mezőgazdasági területté és támogató épített környezetté alakítottam át, amely a mintatelep új, alternatív társadalmi életét aktivizálja. Az épülettömbök alatti térbeli állapotot a közösség és a termelés számára terveztem át, amely lehetővé teszi a gazdálkodást és a társadalmi tevékenységet. A szezonális tájkiegészítés finomsága a klasztereket jelentősebb szegmensekkel bővíti, és ezek átfedései megmutatják az új társulások és a programozatlan funkciók lehetőségeit. A táj és zöldterületek támogatói szerepének kihangsúlyozása adja a projekt bázisát.
Az épületekhez csatlakozó fedett-nyitott terek, demonstrációs kísérleti, mezőgazdasági és egyéb rendszerbe illeszkedő területek, továbbá a szabadon hagyott, „definiálatlan” zöldterületek kontrasztja teszi lehetővé, hogy az épületekben elhelyezett funkciók a megszokottól eltérő, megosztáson alapuló életformát támogassák. A meglévő épületek kis beavatkozásokkal, hozzáépítésekkel alakulnak át, és bővülnek egy eszközkészlettel, amely a szükségleteknek vagy az évszaknak megfelelően növekedhet, zsugorodhat és alkalmazkodhat. Az eszközkészlet egyfajta megoldókulcsként szolgál az épületek egyszerű és az adott tevékenységnek megfelelő tereinek kialakításához. pl.: vizesblokk, közlekedő, közösségi konyha stb.
A projekt az átértelmezést támogatja a lebontással szemben, és így egy olyan jövőképet tár fel, amely a decentralizáción és az otthon újrafogalmazásán alapul, mint az újralokalizált termelés helyszíne, integrált városi mezőgazdasággal egy szén-dioxid-kibocsátás és növekedés utáni jövőben.
Mestermunka témavezető: Marián Balázs Dla
Mestermunka konzulens: Molnár Szabolcs
Szakdolgozat konzulens: Hartmann Gergely PhD
Forrás: MOME
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
