Társbérlet panorámával

Liberty irodaház és hotel

• Szöveg: Götz Eszter
• Fotó: Bujnovszky Tamás
• Olvasási idő: 4 perc

Az Accor egyik leggyorsabban növekvő európai hotelmárkája, a TRIBE megnyitja első szállodájának kapuit Budapesten. Az újonnan épült, az ibis márkával közös dual-branded szálloda, az ibis & TRIBE Budapest Stadium a Libertyben, a WING egyedülálló többfunkciós projektjében kap helyet. Ennek kapcsán osztjuk meg Götz Eszternek a DPI design tervezte Liberty-ről írt cikkét az OCTOGON magazin 187-es (2023/7-es) lapszámából.
 

Első pillantásra a színeivel hívja fel magára a figyelmet a Népliget sarkán álló Liberty: a piros, narancs, lila, sárga, bordó és világosszürke pálcák („bagettek”) szintenként más-más sorrendben, hol besűrűsödve, hol lazább kiosztásban vonulnak végig emeleteként az üveghomlokzat előtt, megtörve a környék egyenszürke tónusát. Derűs, változatos külső – nem kifejezetten az irodaházak sajátja. Közelebbről szemlélve rájövünk, hogy az óriási, összesen 40 ezer négyzetméter hasznos területet magába foglaló épület alakja sem szokványos: hatszög formája látszólag rácáfol az ingatlanfejlesztések első számú alapelvére, a maximális térkihasználásra. Ez a vidám, bohókás épület ennek ellenére mégis tökéletesen kiszolgálja a hatékonyságot, miközben új irányt mutat a hazai irodaház-építészetben.

A COVID alaposan átírta azokat az elvárásokat, amelyek az irodai munkához szükséges terekhez korábban fűződtek. A zárt, mesterséges levegőcserével működő terek már nem elegendőek, hirtelen megnőtt az igény a munkahelyhez kapcsolódó zöldfelületek, teraszok, belső kertek, egyáltalán: a humánus munkahelyek iránt. Noha a Liberty tervezőit, Dombi Miklóst és Pintért Tamást (DPI Design) nem ez inspirálta, hiszen még 2017-ben nyerték el a megbízást a komplexumot fejlesztő Wing meghívásos pályázatán, és 2018-ban láttak neki a tervezésnek, de a koncepciójukat hamar igazolta az élet. Amit az A+ kategóriás irodaterekhez eleinte még örömteli ráadásnak javasoltak – a tágas, és a városlakók számára is átjárható belső udvar, a belső homlokzatok sarkain megjelenő teraszok, a növényekkel beültetett tetősávon kiépített futókör és sportpálya –, mára egyre inkább elvárássá lett.

A Liberty tehát nem véletlenül hirdeti magát a „jövő irodaházaként”.

Előremutató karaktere nem csupán a megjelenésében nyilvánul meg, hanem a megosztott funkcióival is. Ugyanis csak az első négy szinten irodaház: a Könyves Kálmán körút felőli szárny felső négy emeletét egy szálloda foglalja el, az Accor lánc két brandje: az 5. és 6. emeleten a háromcsillagos Ibis, a 7. és 8. emeleten pedig – Közép-Európában elsőként – az alternatív lifestyle designjáról ismert négycsillagos Tribe. A szálloda és az irodaház párosítása merész, de itt, ezen a helyen telitalálat, hiszen a reptér közelsége, a szomszédos Groupama Aréna, az MVM Dome és – a szintén a WING által fejlesztett – Telekom székház, valószínűleg önmagában is biztosítja a vendégkört, nem beszélve az irodaterekbe költöző cégek ügyfélköréről. Ráadásul ezzel a párosítással megszűnik az irodaház zárvány jellege, a munkaidő után is eleven városi hely tud lenni. Nem utolsósorban szállodai használat után kiabált a már a negyedik emelettől feltáruló, nem mindennapi panoráma: körbejárva a szinteket, megdöbbentő teljességgel tárul fel Budapest látványa, a Szabadság-heggyel, a Várral, a Bazilika kupolájával, a Puskás Arénával, a Nemzeti Atlétikai Stadionnal.

Amikor egy ekkora komplexum funkciója menet közben változik, az építészek gyakran elölről kezdhetik a tervezést. Itt azonban nem így történt: mind az alaprajz, mind a homlokzati kialakítás olyan rugalmasnak bizonyult, hogy simán befogadta az irodaterekhez képest jóval keskenyebb traktusszélességű, összesen 332 hotelszobát, amelyeknek mérete a két kategóriában azonos, csupán a belsőépítészeti megfogalmazás különbözteti meg egymástól. Az eredeti koncepció egy fontos elemét – a földszintet felnyitó három passzázs egyikét – ugyan fel kellett áldozni a szállodai fogadótér miatt, de cserébe a legfelső szinten látványos skybart lehetett kialakítani, a Népligetre néző üveghomlokzattal, felnyitható árnyékoló lamellákkal. A két hoteltípus a szállodai bejárat mögött közös recepciót kapott, látványkonyhával, étteremmel és bárral, amit még egy elegáns plasztikai elemként megjelenő csigalépcső is gazdagít, ez egy kis galériára vezet, ahol tárgyalót és irodát bérelhetnek a vendégek.
 

Ezzel együtt az épület egységes tudott maradni. Az irodarész és a hotel bejárata egyformán féltrapéz formában nyílik meg, az irodai részé aszimmetrikusan és a sarok felé kifordulva megtöri a homlokzat feszes síkját, a fegyelmezett tömeget. A színes „bagettek” vidáman szövik át az egyes szinteket, csak legfelül, a skybar előtt hiányoznak, hogy a panoráma tökéletesen érvényesüljön. A két szárnyban a szinteket egy-egy központi, függőleges közlekedőmag köti össze, ez is a térkihasználás fontos eleme. A növényekkel gazdagon beültetett és pihenőhelyekkel, kerti úttal, csobogóval is kényeztető belső kertet szállóvendég és irodai dolgozó – sőt a városlakó is – egyformán élvezheti, a tetőn kialakított, 200 méteres futókört és a hozzá kapcsolódó sportpályát az épületben dolgozók és szállóvendégek egyaránt használhatják. A belső kertre néző teraszok, szintenként egymástól kissé elcsúsztatva, ezzel is megtörve a hatszög forma szigorúságát, az irodatereknek szerves részei. A hotelszobákból biztonsági okokból nem lehet kilépni ezekre, itt növényekkel ültetik be, az irodák bérlői viszont már most belakták a teraszokat, melyek nem csupán kellemes kávézóhelyek, de egy kis árnyékot is adnak az alattuk lévő szint belső üveghomlokzatára. És nehogy elfelejtsük, közös a fantasztikus kilátás élménye is.

Nagy változások korát éljük. Amire korábban – a COVID, az energiaválság, a háború előtt – azt mondtuk, hogy jellegzetesen 21. századi, az a mából megítélve talán mégsem egyértelműen a jövő felé mutat. Ebben a helyzetben még inkább felértékelődik a rugalmasság és az elevenség, amelyek a Liberty épület talán legfontosabb jellemzői. Feszes szerkesztésmódja és hatalmas tömege dacára sikerült kibújnia az irodaház műfaját belengő unalom és monotónia alól, színessége és aszimmetriája örömöt kifejezve kapcsolódik a város életéhez, és a körben megnyíló panorámával ízig-vérig budapesti lett.
 

Megjelent az OCTOGON magazin legújabb, 187-es (2023/7-es) lapszáma, amelyben sok egyéb mellett a BORD Építész Stúdió tervezte BudaPrés épületről, az Országos Széchényi Könyvtár új Archivális Raktáráról (TSPC Kft., Tectum-Art Studio), a Krizsán András DLA által jegyzett piliscsabai új evangélikus templomról és a Margit körúti HomeWork, lakó- és iroda-komplexumról is olvashattok.

Magazinunkra itt lehet online előfizetni.

További képek és rajzok!

1 / 9 fotó