Téglából, másképp | Vásárcsarnok, Nagyszentjános

Kortárs téglaépítészet a Kisalföld keleti részén

• Szöveg: Mayer Kitti
• Fotó: Román László, Mekli Zoltán
• Olvasási idő: …

Milyen kihívásokkal néz szembe egy építész csapat, ha vásárcsarnokot kell terveznie egy kis község számára? Mennyire lehet karakteres és kortárs egy újonnan megépült ház egy mezőgazdasági településen, hogy a közösség is a sajátjának érezze azt, s ne pedig viszolyogjon tőle? A győri Terasz Csoport Egyesületnek – szerintünk – sikerült teljesítenie a feladatot.
 

Talán nem véletlen, hogy a nagyszentjánosi vásárcsarnok tervezése a Terasz Csoport Egyesülethez került. A győri kollektíva számára ugyanis mindig is fontos volt a közösségben való gondolkodás – eleve ezzel a szándékkal indultak 2013-ban, amikor is a gazdasági válság végéhez közeledve megszólították azokat a tehetséges helyi fiatal építészeket, akik a viszontagságok ellenére is szerettek volna maradandót alkotni. Az ötletgazda a főképp lakóházak, középületek és ipari épületek tervezésével foglalkozó LEN Architects építésziroda volt (az ő nevükhöz köthető többek között a Bencések Sörháza, az Apátúr Söröző építészeti és belsőépítészeti tervezése is). „Akkoriban még alig ismertek minket, s éppen ezért abban bíztunk, hogy egymást erősítve, egyesület formájában talán látványosabban tudunk fellépni” – emlékezik vissza Román László, az egyesület egyik alapítója.

A Terasz Csoport számára az építészet sosem pusztán házak tervezését jelentette:

perspektívájuk ennél sokkal szélesebb, hiszen városfejlesztési miniprojektekbe, kulturális rendezvények szervezésébe is belevágtak annak érdekében, hogy visszaadjanak valamit a közösség számára.

Korábban a Design Hét Budapest programsorozathoz csatlakozva, vidéki partnerként igyekeztek megmutatni a hétköznap emberének (és a városvezetésnek egyaránt), miért is fontos a jó design. László mindig csapatban gondolkodott: Nagy Zsuzsával nyolc éven keresztül designboltot is üzemeltettek Győr belvárosában MINIMA név alatt, Élő Józseffel, a CAN Architects egyik alapítójával pedig a kezdetektől közösen vitték végig a nagyszentjánosi projektet.
 

Tulajdonképpen ez a kreatív felhajtóerő volt az, ami miatt aztán a környező kisebb települések felfigyeltek rájuk: Kunszigetre terveztek például egy közösségi házat, ahol a szalmabála-építészetben mélyedtek el az egyesület tagjaival. Bár a projekt végül nem valósult meg, az építészkollektíva fáradozása mégsem volt hiábavaló – ennek köszönhetően kerültek ugyanis a nagyszentjánosi polgármester, Friderics Cecília látóterébe, aki egy közösségi ház megépítésében gondolkodott akkoriban. Ehhez hasonló épülettel a település korábban nem igazán rendelkezett, jobb híján a mészhomok-téglaburkolatú templommal kellett beérniük a helyieknek.

Miután a Terasz Csoport 2014-ben bemutatta az első látványterveket egy nagyjából 200 négyzetméteres alapterületű közösségi házról (amihez szolgálati lakások, vendégszállás és üzlethelyiségek is kapcsolódtak), ilyen funkciót betöltő épületről szóló pályázat azonban nem volt, vásárcsarnok-építésre vonatkozó viszont igen, a tervek is minimálisan módosultak. De nem ez volt az egyetlen „nehezítő tényező”, amivel szembe kellett néznie a kollektívának.
 

Nagyszentjános kevésbé meghatározó karakterisztikája egyszerre jelentette a lehetőségek tárházát és okozott fejtörést a Terasz Csoport építészei számára: a településen korábban zömmel mezőgazdasági épületek, magtárak, baromfi- és sertéstelepek épültek, s tulajdonképpen tényleges faluközpont sem alakult ki a község szerkezetét tekintve: az egyetlen valamirevaló vonatkoztatási pont csupán a vasútállomás téglaépülete volt, amely az 1920-as években épült. Ezt választotta referenciapontként a Terasz Csoport, miközben előképként egy pajta épülete lebegett a szemük előtt.
 

A nagyszentjánosi vásárcsarnok tömegképzésében a zömök, hosszúkás mezőgazdasági épületek formáját idézi (csűr, kukoricagóré), mégis – egy aprócska részlet megváltoztatásával – kortárs tud lenni anélkül, hogy markánsan elütne a település csendesen visszafogott, puritán jellegétől. Ez az aprócska részlet az átlag szemlélőnek talán fel sem tűnik, s tulajdonképpen ezért is működik olyan nagyon jól a nagyszentjánosi vásárcsarnok. Az már a kezdetektől határozott elképzelés volt az építészek részéről, hogy a hagyományos téglaépítészetnél szeretnének maradni, s elkerülni azt a bevett szokást, hogy a falazótéglára hőszigetelés és „testidegen” burkolat kerüljön.

„Kitaláltuk, hogy két réteg falazaótéglából építjük meg az épület falát. Egy harminc centiméter vastag falazótégla képezi az első réteget, majd van egy három centiméteres légrés, kívülre pedig ugyanúgy egy falazótégla kerül burkolatként, fugázva. Ehhez kellett megfelelő téglagyárat találnunk, akikre végül rá is akadtunk, Miskolc mellett” – meséli László.

A családi vállalkozásként működő mályi téglagyárba polgármesterrel együtt el is látogattak, s a klinkertéglára emlékeztető, homogén felületű homlokzatburkoló anyaggal való találkozás során egy meglepetésszerű ötlettel álltak elő. „Látva a gyártási folyamatot, felvetettük a manufaktúrának, hogy nyitottak lennének-e arra, hogy sima felülettel gyártsák le nekünk a vásárcsarnokhoz szükséges téglát” – mondja László (a hagyományos falazótégla felülete ugyanis bordázott éppen azért, hogy hatékonyabban tapadjon meg rajta a vakolat). A mályiak igent mondtak, s a 2022-es építés kezdetére leszállították az egyedi téglákat Nagyszentjánosba.

Sajnos, az épülethez csatlakozó közösségi kemence megépítéséhez a csapat már nem tudta ezt az anyagot használni, azt egy kemenceépítő mester építette, bontott téglából. A fa mint kísérőanyag beemelése is magától értetődő volt a nyílászárók és belső burkolatok esetében: a tervezők mindenképp egy emberközeli, természetes anyagot szerettek volna társítani a tégla mellé, ezzel is barátságossá, emberközelivé téve a vásárcsarnokot.
 

Néhány apró szépséghibától eltekintve (mint amilyen az előbb említett bontott tégla, a kemencéhez csatlakozó kovácsoltvas ajtók, vagy a belső terekbe bekerült hagyományos népi bútorzat) a nagyszentjánosi vásárcsarnok szépen hozza azt, ami egy ilyesfajta épülettípustól elvárható. Egyszerű és átlátható terek, látványos fedélszék, biztonságot nyújtó, de nem túlzó előtető. S ez még csak a kezdet: a második ütemben (ha a jövőben minden szerencsésen alakul) megépülhet majd a szálláshelyeket biztosító ház is, s így a nagyszentjánosiak és a környékről érkező piacozni vágyók egy többfunkciós épületegyüttesnek örülhetnek majd.
 

Terasz Csoport | Web | Facebook | Instagram