Az Épkar végezheti a kivitelezési munkákat.
Az Épkar Zrt. aláírta a kivitelezési szerződést a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége székházának teljeskörű felújítására és bővítésére – közölte a cég Facebook-oldala.
A városligeti villát Lechner Ödön tervezte Dr. Sipeki Balás Béla Zalamegyei főispán megbízására. Az épületet 1905 tavaszán adták át, és Sipeki halála (1944) óta a végrendelete értelmében az MVGyOSz székházaként működik.
  |
Lechner Ödön érettebb munkáiban egy sajátosan magyar építészet megvalósítására törekedett, a szecessziós formajegyekbe beemelt népművészeti elemeket, miközben számos más hatást is engedett érvényesülni.
„Lechnernek a Sipekiék részére készített épületét tartják a legszebb szecessziós alkotásának. Ezen az épületén jelennek meg először a felületet kitöltő, a vakolatba mélyítő díszítő elemek”
– írja Lak lstván a Vakok Világa című lapban.
Az épületet 1905. május. 1-én adták át, onnantól kezdve minden évben akkor kezdődött a nyári szezon, kulturális rendezvényekkel, ismert zenészek, színészek fellépéseivel. Akkoriban a villához hatalmas kert is tartozott, egészen a Hungária körútig elért. A kertben vadgesztenye- és lilaakácfák sorakoztak a sétányok mentén. A Hermina útról ugyancsak egy gondozott kerten át lehetett bejutni az épületbe, vagyis hátul is volt egy bejárata.
  |
Az első emeleten volt Sipeki hálószobája, ma ez a hivatalvezetői szoba. A házaspár könyvtára egy nagy helyiségben állt, ezt mára kettéosztva a pénzügy két szobájaként működik. Akkoriban számos festmény is díszítette a falakat, ezek közül mára egyetlen egy maradt meg. Az eredeti bútorok java rész megsemmisült a II. világháború alatt és után. Az épület hátsó része kis híján odaveszett az ostrom alatt.
Az egykori szalonból kiselőadó lett, az ebédlő megőrizte funkcióját, ezekben a helyiségekben tartottak különböző rendezvényeket. Az alagsorban a konyha mellett a személyzeti szobákat helyezték el. Noha eredetileg nem a teljes épület került a vakok szövetségéhez, 1947-ben a fennmaradó hányadot is megvásárolták, az örökösöktől, a Hermina-mezei egyházközségtől.
  |
Akkor az eredeti formájában helyreállították az épületet. Ahogy a szövetségnek fokozatosan kiépültek a vidéki szervezetei, kinőtte az épületet, így 1973-ban egy új épületrészt építettek, benne a Braille-nyomdával, a két könyvtárral, a stúdióval, a pest megyei szervezet és más szervezeti egységekkel, továbbá a második emeleten a nagy kultúrteremmel (ma Hermina-terem). Később ez a terem lett az egyik fő rendezvényhelyszín.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
