A GUBAHÁMORI adaptív terve a megváltozott társadalmi és klimatikus viszonyokra reagál.
A Prágai Piac műemléki környezetének megújítása, a piac komplex fejlesztése (amelybe teljes fenntartási modellváltás, az épületek műemléki rekonstrukciója és a közterek fejlesztése is beletartozik) egy néhány éve indult, több évtizedesre tervezett folyamat, amelynek egyik kulcsfontosságú tervezőjét keresték a tervpályázattal. A GUBAHÁMORI társadalmi összefüggésekre érzékeny terve a második fordulóba jutott, ahol kiemelt megvételt nyert. A győztes pályaművet a Studio Perspektiv (CZ) készítette – tőlük nemrég közöltünk egy izgalmas rozsdaövezeti fejlesztési projektet. A GUBAHÁMORI munkáját a tervezők mutatják be.
A jövő fejlesztései nem építések, hanem adaptációk.
A Prágai Piac meglévő (jelen esetben védett) városi tereit és épületállományát nem tovább kell építeni, hanem adaptálni kell a változó társadalmi és klimatikus viszonyokhoz, mivel a probléma nem az épített szerkezetek mennyiségében, hanem a terek használhatóságában van.
A terv arra ad javaslatot, hogyan lehet minimális mennyiségű építéssel, a terek hangulatának, funkcionalitásának újradefiniálásával átalakítani egy helyet úgy, hogy annak működése az ökológiai fenntarthatóságon, klímatudatosságon és az inkluzivitáson alapuljon.
A VÁSÁRLÁS
Az átalakuló vásárlási szokásaink (mint ahogy azt az elmúlt két évben intenzíven átélhettük) arra késztetnek, hogy újrafogalmazzuk a vásárláshoz köthető tipológiákat az épített környezetben, jelen esetben egy hosszú múlttal rendelkező történeti piactér átalakítása kapcsán. A vásárlás tere, a vásártér a történeti időkben a város szívében alakult ki, és a vásárláson túl helyet adott kulturális és politikai aktusoknak is. A kapitalizmus egyik funkcionális emlékművének számító pláza azonban már elvesztette ilyen heterogén jellegét, és egy monofunkcionális fogyasztótérré vált.
Ebben a tervben javaslatot teszünk egy új városi piac tipológia kidolgozására, amely meghaladja a mai bevásárlóközpont műfaji sajátosságait, és valamilyen szinten merít a történeti vásárok használatiságából, viszont új táj- és térhasználati irányokat is felmutat.
A Prágai Piac egy olyan hibrid térstruktúra lesz, amelyben egymástól eltérő érdeklődésű, szándékú, társadalmi helyzetű emberek találkozhatnak, és amely ezáltal landmarkként jelenik meg Prága mentális és fizikai térképén.
PRÁGAI PIAC MINT LANDMARK
A városi terek klímatudatos adaptációjának itt megjelenő egyértelmű fizikai landmarkja a három széltorony, amely a szél-víz-zöld-árnyék rétegek harmonizálását kihasználva ér el hőszigetcsökkentő hatást. Ez a három torony a prágai sziluettben új elemként tud megjelenni.
A landmark elvének alkalmazásába fontosnak tartjuk azt is beemelni, hogy ne csak vizuális és energetikai szempontból hordozzon magában a projekt üzenetet, hanem társadalmi szempontból is. A sokszínű felhasználói csoportok inklúzióját szem előtt tartva, valamint a commonsok logikája mentén szerveződő fenntartási modell bevezetésével a szolidáris társadalom felé történő elmozdulás katalizátorhelyévé válhat a Prágai Piac.
KLÍMA
A globális szintű klímaváltozás Prágában is észlelhető hatásokkal jelentkezik, és mivel a Prágai Piac területe egy nagy kiterjedésű, extrém hősziget, az ellenálló városi szisztémák kialakításakor hangsúlyos szerepet kell játsszon a terület klímaadaptációja.
A klímaanalízis azt mutatja, hogy a kültéri terek párologtató hűtése lehet az egyik legfontosabb stratégiai eszköz azok lehűtésére (lásd pszichometrikus diagram). A párologtató hűtés (víz), az alacsony napsugárzás (árnyék) és a szellőzés (szél) együttesen mért értékei azt mutatják, hogy ezen rétegek szinergiájának, fokozott együtthatásának kialakítása lehet az ideális stratégia a terület adaptációját tekintve, ebből következően a terv is ezen témákat állítja a klímaanalízis középpontjába.
  |
Tervünk egyik kulcseleme a fokozott szellőzés biztosítása, mivel a szél nemcsak a párolgási hűtést váltja ki, hanem a hőérzetünket is befolyásolja. Azért, hogy ezt a hatást minél inkább be tudjuk csatornázni, egy ezeréves és ma már jól dokumentált passzív stratégiát, a széltornyok környezeti integrálását alkalmaztuk – így tudjuk az utcaszintre irányítani a szelet. A grafikonok azt mutatják, hogy az uralkodó szélirány északnyugati, és ez az év során nem sokat változik – ez megkönnyíti a széltornyok orientálását is, amelyek landmarkok és hűtőberendezések is egyben.
A párologtató hűtéshez szükséges vízmennyiséget nagyrészt a tetőfelületekről összegyűjtött és visszatartott csapadékvíz fedezi. A széltornyok közelében különböző vízhasználati módok találhatóak, amelyek színesítik a piaci terek használati módjait. Az ezekhez kapcsolódóan tervezett árnyékos területekkel (lásd napsugárzási diagram) tudunk kialakítani hűvös városi mikrotereket. Bár várhatóan Prágában is emelkedni fog a jövőben az átlaghőmérséklet, a téli hidegnek továbbra is akkora jelentősége lesz, mint a nyári hőségnek (lásd léghőmérséklet-elemzés), a terv ezért vizsgálja a különböző évszakokban lehetséges területhasználati módokat.
TÉRBELI KONCEPCIÓ ÉS ÉPÍTÉSZETI ELEMEK
Térbeli koncepció:
A térbeli koncepció kialakításánál a legfőbb szempont az örökségvédelem által javasolt gondolatok voltak. A középső észak-déli tengelyen nem telepítünk az épületekkel konkuráló volumenű növényzetet, és olyat sem, amely akadályozná a terek használhatóságát. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a középtengely egy burkolt tér marad, ahonnan kifelé, a kerítésfal irányába haladva növekszik a növényzet intenzitása mind alapterületi, mind magassági értelemben. A falak mentén több helyen ligetes parkrészek alakulnak ki, amely nagy mértékben átalakítja és befolyásolja a Prágai Piac külső képét: egy humánusabb városi tér képét mutatja.
Általánosan követendő építészeti koncepciónak a nem-építést tartjuk, mivel a Prágai Piacnak nem az a problémája, hogy ne lenne megfelelő mennyiségű és minőségű épített környezeti eleme, hanem, hogy a tereinek a használhatósága nem definiált. Ezt szem előtt tartva, nem javasoljuk semmilyen új pavilonrendszer, új faltípus vagy épület építését. Mindent meg lehet oldani a meglévő épületállomány felhasználásával. Az egyetlen új épített elem a széltorony lesz, amelynek klímaadaptációs okai vannak.
Kerítésfal:
A zárt, műemléki kerítésfal városi szempontból stratégiailag fontos helyeken történő megnyitása elengedhetetlen ahhoz, hogy a Prágai Piac külsőleg is egy invitálóbb, funkcionálisan felfrissülő városi térhálózattá váljon. Az elkövetkező évek szomszédos lakóépületi fejlesztéseit figyelembe vevő, a villamos- és metrómegállókhoz, valamint a környező utcákban található játszóterekhez, folyóparti szakaszokhoz, kisebb parkokhoz kapcsolódó megnyitásokkal válik a piac közterülete egy szabadon használható városi szövetté.
Széltornyok:
A széltornyok helyszínrajzi pozícióját a szél-árnyék-víz-zöld rétegek határozzák meg, magasságuk a szélanalízisból adódóan változik 20-25 méter között, a fenti nyílásaik nyugatra néznek, ahonnan a szélhatás érkezik, az alsó nyílásaik pedig mindig annak a térnek az irányába néznek, amelyet hűteni szeretnénk. A tornyok alja használható köztér, a körülötte lévő tér folytatása.
Zsebterek hálózata:
A zsebterek rendszerére azért van szükségünk, hogy a horizontálisan széles kiterjedésű piaci köztereket közelíteni tudjuk az emberi léptékhez, azokat helyenként fragmentáljuk. Ezek a terek jellemzően valamilyen attribútum köré szerveződnek, amelyeket vagy a piaci vezetés alakít ki, vagy a piacon jelen lévő egyéb szereplők alulról jövő, koordinált akciói. Az elérni kívánt cél az, hogy a hosszú utcákban, a kevésbé árnyékos tereken is időtöltésre alkalmas beavatkozások jelenjenek meg.
INKLUZIVITÁS
A Prágai Piac elmúlt néhány évében végbemenő folyamatokat vizsgálva meg kell állapítani, hogy a szomszédos lakóterületi fejlesztésekkel együtt komoly veszély van a terület dzsentrifikációjára – ahogy ezt a területen végzett szociológiai tanulmány is megállapítja és tematizálja. Társadalmi mobilitás és szolidaritás tekintetében rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a problémakör a tudatos tervezés és programalkotás része legyen.
Emberek szerényebb anyagi helyzettel
Javaslatunk szerint szükség van fogyasztásikényszer-mentes területekre, mind kültéren, mind beltéren, azért, hogy az anyagi lehetőségekre, illetve társadalmi osztályra tekintettel levő térhasználati és programkínálati sokszínűség megmaradjon a területen. A boltok és áruházak tekintetében meg kell maradjanak az olcsóbb árucikkeket árusító helyek, a kifőzdék és éttermek esetében pedig kiemelten fontos az elérhető áru étkezési lehetőségek megtartása is, akár népkonyhaszerű intézményi modellben. A kültéri programok jelentős mértékben maradjanak ingyenesen látogathatóak, és a kínálatban ne csak vásárláscentrikus rendezvények szerepeljenek. A szabadtéri, illetve az intézményi beltéri bútorozás kialakításában szempont kell legyen olyan, jól felismerhető és elkülöníthető asztalok és székek elhelyezése, amelyek használatánál nem elvárás az ital-, étel- vagy programfogyasztás.
Idősek
Specifikusan időseket érintő problémakör a pihenési lehetőségek megoldatlansága. Ezt figyelemben tartva több helyen tervezünk padokat elhelyezni, amelyekkel szemben elvárás, hogy 50%-uk magasabb ülőfelülettel és karfákkal rendelkezzenek, valamint az egymás mellett elhelyezett ülőbútorok egy része szöget zárjon be egymással, elősegítve a jobb hallhatóságot. A burkolatokat tekintve a korosztály számára fontos, hogy azok csúszásmentesek és minél inkább padkamentesek legyenek, a botlásveszélyt elkerülendő. Ezek más felhasználók (kerekesszékkel, babakocsival, mankóval, egyéb segédeszközzel közlekedők) akadálymentes mozgását is elősegítik.
Játszóterek a nehezebben oldódó gyerekek szemszögéből:
Minden gyerek más módon közelíti meg a játszóteret és kapcsolódik a már bent lévőkhöz. A nehezebben oldódó gyerekek számára fontos, hogy legyen a játszótéri kerítésen kívül olyan nem központi hely, ahol le tudnak ülni, tudnak beszélgetni szüleikkel, ezzel készülve fel a játékra. Ők ilyenkor szemrevételezik a terepet, felmérik a benti viszonyokat, és átgondolják, hogyan szeretnének részt venni a játékban.
Emellett fontos olyan felületek kialakítása, amelyek nem meghatározott játékoknak van tervezve, hanem a gyerekek a saját fantáziájuk által tudják megtölteni azt tartalommal - ilyen tevékenység lehet például: kidobó, ugrálókötelezés, fogócska, mondókás-tapsolós játékok.
Nők a városi térben:
A városi közlekedés során a nők jellemzően összetettebb napi rutint bonyolítanak le (bevásárlás, gyerekek és idősek kísérete, családi ügyintézés), amelyhez nagyobb arányban használnak tömegközlekedést, mint a férfiak. A Prágai Piac tereit is várhatóan több, etnikailag sokszínű nő fogja használni, mivel itt kapnak helyet olyan funkciók, amelyek a vásárláshoz, gondoskodáshoz kötődnek. A meglévő tömegközlekedési kapcsolatokat ezért erősíteni kell, a fő gyalogosbejáratok minél akadálymentesebb kialakítása fontos (burkolati minőségek kérdése).
Az áldozattá válástól való félelem, jellemzően 10-15 százalékponttal nagyobb a nőknél, mint a férfiaknál, és emellett a nők több mint 50%-a számol be arról, hogy nem érzi magát biztonságban védetlen városi területeken. Ezen területek minimalizálása kiemelt tervezési szempont. Befogadó tereket az átgondolt világítási koncepcióval, átlátható alsó zónás zöldinfrastruktúrával és átlátható térszervezésű közterekkel alakíthatunk.
A lányok feltűnő hiánya a városi terekben a városi bútorozás és terek használhatóságának kritikájaként olvasható. A szociológiai tanulmányban megszólított fiatal nők egyértelműen olyan közterületi ülésrendet részesítenek előnyben, amelyben összefordulhatnak, nem pedig a megszokott, egypados, egy irányba nézőt.
„Egymás szemébe akarunk nézni” – mondták.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
