A Térügyek kiállítása a két világ kapcsolatát és egymásra utaltságát elemzi modern, konceptuális és kortárs műveken keresztül.
A Ludwig Múzeumban április végétől június 27-ig látható Spatial Affairs – Térügyek kiállítás a fizikai és digitális jelenlét kapcsolatának és egymásra utaltságának elemzése modern, konceptuális és kortárs műveken, valamint manifesztumokon keresztül.
A számítógép által generált szimulációk, virtuális valóságok, vagy hálózatba kapcsolt digitális platformok – a kibertértől a metaverse-ig – mára már nem a tudományos fantasztikus irodalom fiktív helyszínei. Fontosságuk és szerepük egyre inkább a valós terekéhez mérhető. Az információs technológia olyan immateriális szférákat hozott létre, amelyek érzékelésünk, tapasztalásunk, tudásunk, kommunikációnk és önmagunk kifejezésének legitim, párhuzamos dimenzióivá váltak, ahol valós és virtuális nem egymással szembeállítható ellentétpár többé. A háromdimenziós térfelfogás ezért felülvizsgálatra szorul.
A Térügyek (Spatial Affairs) kiállítás célja a fizikai és digitális jelenlét kapcsolatának és egymásra utaltságának elemzése modern, konceptuális és kortárs műveken, valamint manifesztumokon keresztül. A bemutatott, számítógép megjelenése előtti és utáni művészeti pozíciókban, médiumuktól függetlenül közös, hogy a tudomány és technológia fejlődését, annak társadalmi hatását a tér fogalmán keresztül vizsgálják, amivel a tapinthatóan létező és a megfoghatatlan digitális kölcsönös függésére mutatnak rá.
Térügyek (Spatial Affairs) kiállítás bizonyos széles körben elfogadott, ámde nem szükségképpen érvényes, térrel kapcsolatos elképzelések újraértékelésére vállalkozik. A transzcendentális idealizmus és a materializmus bármely típusának térfogalmai közti különbségek feltérképezése helyett inkább azt a kérdést teszi fel, hogy vajon a számítástechnika és a számítógép által létrehozott terek befolyásolják-e a térről alkotott, elfogadottnak tekintett ismereteinket, és ha igen, hogyan.
Már a számítógépes művészet úttörői megmutatták a hetvenes években, hogy a számítógép alkalmas a mesterséges terek létrehozására és reprezentációjára – lásd Hiroshi Kawano és Georg Nees alkotásait. A korai leíró gyakorlat helyett a kortárs művészek fókusza a formalizmustól a kritikai szemléletek felé tolódott el: a Metahaven kollektíva 2016-ban készült Information Skies (Információs egek) című digitális videomunkája a hálózatos szociális terek mindenütt jelenvalóságát, és az általuk generált ismeretelméleti komplikációkat, úgymint az álhírek révén kialakuló állapotot vizualizálja.
Az információs technológia és tudomány hatása a tér fogalmára és a képzőművészetekre jóval a számítógép elterjedése előtt manifesztumok megírására és új típusú művek létrehozására sarkallt sok szerzőt. Példaértékű Tamkó Sirató Károly 1936-os Dimenzionista manifesztuma, vagy Lucio Fontana negyvenes és ötvenes években létrehozott environmentjei.
Az önmagában láthatatlan tér bemutatása összetett feladat, akár abszolút, akár relatív, akár valós, akár virtuális térként közelítünk hozzá. A Térügyek (Spatial Affairs) modernista térszemléleteket és azok nem modern visszhangjait teszi közszemlére – és mint ilyen, szükségképpen feltérképezi az információtechnológia által kínált lehetőségeket.
A Térügyek kiállítás online kiterjesztése A tér világlása (Spatial Affairs. Worlding) címmel a The Rodina tervei alapján készült el. A multi-user környezetben net.art es böngésző-alapú digitális műveket reprezentáló mozgó figurák a látogatókat reprezentáló avatárokkal keverednek. Az online környezetet Konrad Zuse Számító Tér (Rechnender Raum, 1969) című könyvében kifejtett elmélete ihlette, amely az univerzumot élő és fejlődő automaták lakta térként, pontosabban egy önmagát reprodukáló és újraprogramozó sejtautomataként írja le. Egy ehhez hasonló virtuális világban a digitális objektumok és aktív szubjektumok közötti határok végleg feloldódnak. A tér világlásához tervezett online környezet a The Rodina egyik lehetséges válasza a kurátorok által feltett kérdésekre: Miként lehet egy online kiállítás tartalmát térbeli és adaptív élménnyé alakítani? Mi van akkor, ha a műalkotásokat avatárok képviselik? Mi történik, ha a kiállítás ökoszisztémává válik, és Zuse kifejezésével „számítástechnikai univerzumot” hoz létre?
A mind a fizikai, mind a digitális kiállítást egy katalógus dokumentálja, ami a művek reprodukciói mellett elméleti szakemberek esszéit és válogatott manifesztumokat tartalmaz, amelyet a Transbooking Augmented Reality tartalmai egészítenek ki.
Kiállító művészek:
Morehshin ALLAHYARI, Andreas ANGELIDAKIS, BESOROLÁS ALATT (UNRATED), Carola BONFILI, Adam BROOMBERG & Guy de LANCEY & Brian O’DOHERTY, Petra CORTRIGHT, Agnes DENES, Aleksandra DOMANOVIĆ, Louise DRULHE, Wojciech FANGOR, Stanislav FILKO, Lucio FONTANA, Dora GARCÍA, Sam GHANTOUS, GULYÁS János, Hans HOLLEIN, Lauren HURET, JODI, Hiroshi KAWANO, Katarzyna KOBRO, Alicja KWADE, Oliver LARIC, Sam LAVIGNE & Tega BRAIN, Jan Robert LEEGTE, LOU CANTOR, Stano MASÁR, Cildo MEIRELES, Rosa MENKMAN, METAHAVEN, NAGY Imre, Georg NEES, OLAWUYI Róbert, PAUER Gyula, Goran PETERCOL, Sascha POHFLEPP & Alessia NIGRETTI & Matthew LUTZ, Àngels RIBÉ, The RODINA, Rafaël ROZENDAAL, Jeffrey SHAW, Andrej ŠKUFCA, TAMKÓ SIRATÓ Károly, Viktor TIMOFEEV, VÁRNAI Gyula
A kiállítás 2021. június 27-ig tekinthető meg.
Bővebb információ a kiállításról a Ludwig Múzeum weboldalán.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
