Rendkívül érdekes tanulmánytervek készültek a Tihanyi és Szántódi Rév továbbfejlesztésére.
Nem csak Virág Csaba házak lerombolása és giga, luxusapartman- és szállodatömbök „történnek meg” a Balatonon. Tihanyrév és Szántódrév ügyének fellendítésére nagyon illusztris építésztársaságot verbuváltak össze, hogy tervjavaslatokat adjanak a két állomás problémájára. A pályázatokat is megszégyenítő, egészen elgondolkodtató és minőségi megoldásokat felvető tanulmányterv-csokor született, melyet a tervezők mutatnak be.
A terület igazi építészeti kuriózum, melynek revitalizálása laikust és építészt egyaránt foglalkoztat. 2014-5-ben már volt előrehaladás: akkor a Bérczes István és Szittya Béla tervezte, 1962-es vasbeton posta konstrukcióját és a bazársorát újították fel jó minőségben. Nem mondható el ugyanez a szintén az 1960-as évek elején épült, Dianóczky János tervezte remekműről. Az eredeti épület híres, befelé döntött kúpalakú betonlemez fedése és benne a frappáns vízelvezető, mely a benti kismedencébe vitte a vizet zseniális látvány volt, és a nagybetűs balatoni későmodern zászlóshajójának is nevezhetjük. Így vonult be a történelembe, de úgy is, hogy a a magyar építészettörténet legsikerületlenebb átalakítása lett belőle ben, hisz akkor és még most sem áll védettség alatt
Felette épül a Tihany Kapuja projekt, amelyhez a helyi önkormányzat képviselő testülete 2019-ben még településképi szakmai tanácsadó testület bevonását is kérte a főépítésztől és a polgármestertől. Ott akkor végül a Földes és Társai Építésziroda, valamint a Radius B+S iroda terveit kérték további átdolgozásra. A Földes László és Sugár Péter tervei alapján készülő projekt idén lesz a tervek szerint átadva, ők a fenn említett posta és bazársor felújítását is együtt tervezték egyébként. Ezek a részek már nem tartoznak a Baharthoz, csak a szemközti, 1930-as évekbeli egyemeletes terméskő-burkolatú épület áll még a tulajdonukban. A Baharté viszont a szántódi oldal másik híres Dianóczky épülete , a hiperbolikus paraboloid tetős csoda, mely szerencsére nincs olyan borzasztó állapotban, mint a tihanyi párja, de itt is szükség van egy értő kézre, hogy visszakapja régi fényét.
A teljes nevén Balaton Hajózási Zrt. még 2022-ben indított közbeszerzést a szántódi és a tihanyi révkikötő fejlesztésére, az épületek mellett a teljes infrastruktúra, informatika, energetika és tájépítészeti megújulásra is koncentráltak az akkori kiírásban. Az eredményt 2022. június 21-én közzé is tették, s a nyertes ajánlattevő az ARKER Stúdió Építésziroda Tervező és Tanácsadó Kft. volt. Ez a stúdió már a korábbi tenderen is indult 2021-ben, ám azt a közbeszerzést eredménytelennek nyilvánították, mivel az ajánlatok túl drágának bizonyultak a kiíró lehetőségeihez képest. Azóta eltelt több mint egy év, s a tervezés a tervtanácsi ülések folytán ennek ellenére még 2023-ban sem zárult le.
Tavaly novemberben új fordulatot vett az ügy. Az Építési és Közlekedési Minisztérium szakmai közreműködőként segítette a megbízót a tervek véglegesítésében. Felkértek több építészt, hogy tegyenek javaslatokat a nyertes ajánlattevő tervein felül, amely valójában leginkább a közlekedési kapcsolatokra, azok elválasztására koncentrált. Az építészeti oldalt erősítő tervek közül a Viador Atrium Group közölte koncepcióját, s az ő szavaikkal mutatjuk be tervanyagukat.
Tervezési alapgondolat
A területet bejárva, és a meglévő használatot feltérképezve az a prekoncepciónk alakult ki, hogy nem szükséges a meglévő épületállományt tovább duzzasztani, viszont feltétlenül szükséges a meglévőkre rárakódott sallangok letisztítása.
Meggyőződésünk, hogy az itt újonnan kialakuló építményeknek a két part kapcsolatát ugyanúgy kell szolgálnia, mint megteremteni az útvonal által kettévágott tihanyi és szántódi területek áramlását.
Területalakítási és építészeti koncepció
A tihanyi oldal lényegesen gazdagabb a szűken vett révkikötő területén is, de a Tihany-félsziget adottságait tekintve feltétlenül. Tágabb kontextusban gondolkodva a két révkikötő Dianóczky János által tervezett váró épületei a Balaton körül megtalálható, az 1960-as években épült modernista létesítmények körébe illeszkednek, amelyek kedvezőtlen körülmények között, mégis szép hagyományokat teremtettek. A környéken felújított hasonló épületek általános sikere mutatja, hogy ebben mindenképpen érdemes és szükséges is gondolkodni! A legutóbbi idők fejlesztései az öregkikötőnél és a Tihany kapuja beruházás már ezt követik, és mutatnak rá példát, de ugyanide tartozik a badacsonyi Hableány és a Poharazó, vagy a Tátika étterem felújítása is.
Viszont a meglévő tihanyi régi szolgálati épület telepítése ma már előnytelen. Elhelyezkedésével leszűkíti a forgalmi lehetőségeket, az emeleti rész már nem szükséges a kilátáshoz, és formájában is kevésbé előnyös példa a tihanyi bazalt épületekre, amelyekből egyébként rendkívül sok van a félszigeten. Mivel a tervezési terület rendeltetése elsősorban forgalmi jellegű, és lényegében az utazóközönség igényeit kell kiszolgálni, a felhasználói élményt ez alapján tervezzük meghatározni.
1. Idő tényező
A kompok számának növelésével, a technológiai fejlesztésekkel (automata jegyvásárlás) jelentősen csökkenthető a várakozási idő, ami viszont azt jelenti, hogy bár ezzel arányosan nő a felhasználók száma, csökken az egyénileg itt töltött idő. Ez alapvetően meghatározza, hogy mely kiegészítő első és másodlagos szolgáltatásokra érdemes fókuszálni, amelyek az áthaladás és várakozás momentumát felértékelik (alap szolgáltatásnak az átkelést tekintve).
2. Autós közlekedés, elektro-mobilitás és mikro-mobilitás
Az új kompok érkezésével lerövidül a két part közötti átjutás ideje, ami kedvezően hat a várakozással eltöltött időre is. Ugyanakkor az idő jelentős részét továbbra is a várakozás teszi ki, amely gépjárművel csúcsidőszakban 40-60 perce tehető. Ennek a jelentős időnek a minősége rendkívül fontos, és ebben a nap penetrációja a legmeghatározóbb, amit árnyékolással szükséges kezelni.
Az elmúlt években rendkívül megnőtt az elektro- és mikro-mobilitás, és ez különösen érzékelhető a Balaton környékén. Villamos járművekkel a kompozás igen vonzó, mivel a távolság csökkenése jelentősen befolyásolja a fennmaradó hatótávolságot. Ezt viszont nagymértékben rontja, ha a sugárzó hő ellen folyamatosan védekezni kell, amire önmagában nem válasz, ha az utasok külön várakozhatnak, mivel a forró autóba visszaülni nem szerencsés.
3. Környezeti és alap adottságok
Nem szorul fejlesztésre a vízi átkelés élménye, maga a látvány mind a partól és a vízről egyaránt, illetve a természeti környezet a közlekedési tengely mindkét oldalán, amelyhez viszont szükséges biztosítani az elérést a forgalomban résztvevők számára. Emiatt nagyon fontosnak tartjuk a keresztirányú áramlás biztosítását, és semmiképpen nem látjuk értelmét azt akadályozni!
4. Információs technológia
A jegyvásárlás, beléptetőrendszer és tájékoztatás/forgalomirányítás (Wayfinding) eszközeinek fejlesztése és integrálása teszi lehetővé, hogy az átkelés egyszerű legyen és kellemetlenségektől mentesen megtörténjen, illetve a különböző felhasználói csoportok egyértelműen elkülönülhessenek.
5. Elsődleges kiegészítő szolgáltatások
Mivel a felhasználók túlnyomó többsége átmenő forgalomban vesz részt, azaz a lehető legrövidebb időt tölti a helyszínen, azok az elsődleges kiegészítő szolgáltatások érdeklik, amelyek kötelezőek, és segítik az átkelés dinamizmusát. Az információ technológia rendszerek mellett a legegyszerűbb szolgáltatások ilyenek: mosdók, járműtárolás és klimatizálás. Véleményünk szerint ezekkel szükséges formálni a fejlesztést!
6. Másodlagos kiegészítő szolgáltatások
Ezek főleg kereskedelmi szolgáltatások, amelyeket önmagukban a BAHART nem képes ellátni, hanem terület-bérbeadással jár, és külső szolgáltatókra támaszkodik.
7. Épített környezet
Az épített környezet önmagában csak az egyik összetevője a felhasználói élménynek, és bevallottan nem is az elsődleges, mivel háttérbe szorul a szolgáltatások mögött, de ha fókuszáltan, attrakcióként alakítható ki, akkor átbillentheti az élményt a jó és a nagyon jó között!
Kapcsolódás az épített környezethez
Nagyon fontos alapvetésünk a Dianóczky-féle épületek rehabilitációja mindkét parton. Szántódon vissza kell állítani a csatlakozó „doboz” épület eredeti lapostetős formáját, és a későbbi bővítéseket meg kell szüntetni. A tihanyi rév bisztró épületére rá- és köréépített bővítményeket teljesen meg kell szüntetni, még akkor is, ha a régi várót nem lehet erre a rendeltetésére visszaforgatni.
Funkcionális rendszer
Tihany
A meglévő szolgálati épület (kőépület) megtartásával, de lényeges szerkezeti átalakításával lehetővé válik a szolgálati funkciók elhelyezése oly módon, hogy a gyalogos/kerékpáros pénztárt a kapu mellett helyezzük el. A kapu felépítmény új, attraktív elemmé válik, amelyet részben az új fizető automaták „tartanak”, és így a mellettük lévő egyetlen pénztár alkalmas az információ és helpdesk funkciók ellátására is.
A kapu építmény mellett képzeljük el a mosdókat befogadó, a pénztár/automata dobozokkal integrált épületet, mivel így jól koncentrálódnak az építmények. A mosdónál elektronikus beléptetést szükséges kialakítani, amely biztosítja, hogy a szolgáltatás csak jeggyel legyen használható.
Várót nem helyezünk el, mivel ténylegesen ezt nem lehetne kihasználni a közvetlen közelben található külső szolgáltatók (Tihanykapuja beruházás) mellett, de amennyiben a Dianóczky épület helyreállítható, és bevonható a programba a későbbiek folyamán, ott a váró funkció is elhelyezhető.
A beléptető kaput esővédetten kell kialakítani, az árnyékoló tető viszont áttört. Az árnyékolást körülbelül a várakozó sávok két-harmadára tervezzük, mivel a komp közelében várakozók már csak kevesebb időt töltenek helyben, és ennek is egy része a komp töltését jelenti az indulásig.
Szántód
Ugyanazt az építészeti képletet alakítjuk ki, mint a tihanyi oldalon, de azzal a lényeges különbséggel, hogy a meglévő és felújítandó nyeregépület várócsarnokából nyílna a mosdó és egy raktár, míg a beléptető kapu mellett a szolgálati funkciókat helyezzük el.A váró csarnokban helyet biztosítanánk egy kisebb kávézó pultnak, és a kiszolgáló funkcióinak, mivel a szántódi oldalon kevesebb külső szolgáltatás érhető el.
Összefoglalás
Véleményünk szerint a program nem igényli sok épület megformálását, de a megérkezést érdemes kiemelni attrakcióval. Mivel a rendeltetés és a közlekedési/ipari jelleg megengedi nem szokványos anyagok és szerkezetek használatát, de a beléptetés és az árnyékolás megköveteli a nagyvonalú mégis funkcionális megoldásokat, a kapu és tető formát választottuk az építészeti formálás eszközének.
Forrás: Viador Átrium Group
További képek a galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
